A South Park alkotói megmentik a mexikói éttermet, amit a sorozatukban naggyá tettek

  • narancs.hu
  • 2021. augusztus 18.

Mikrofilm

Matt Stone és Trey Parker nemrég kötöttek rekordüzletet sorozatukkal, de sikereik csúcsán sem felejtik el régi kedvenceiket.

A South Park 7. évadjának 11. epizódjában (ami a sorozat 107. része) Kyle a születésnapját a Casa Bonita nevű mexikói étterembe szervezi – ez Cartman kedvence is, épp ezért felháborodik és bosszút esküszik, amikor Kyle helyette Butterst hívja meg. Mint a South Parkban annyi minden, ez is valós alapokon nyugszik: a Casa Bonita tényleg létezik, méghozzá Denverben. A sorozat alkotói, Matt Stone és Trey Parker gyerekként imádtak oda járni, ezért is áldoztak egy teljes részt az étteremnek, amelyet nagyjából a valódi formájában jelenítettek meg az animációban.

A hely látogatottsága a show-nak köszönhetően kilőtt. A Casa Bonita epizódot azonban 18 éve mutatták be, így a rajongók lelkesedése azóta nyilvánvalóan alábbhagyott, a koronavírus pedig hatalmas visszaesést okozott a vendéglátóhelynek: nemrég csődöt jelentettek. Szerencsére Stone és Parker nem feledkeztek meg kedvencükről,

és nemrég bejelentették, hogy felvásárolják a helyet.

Pénzük van rá bőven: a sorozat 1997-ben indult, jelenleg épp a 24. évadát tapossa, egy ideig pedig még biztos menni fog. Az alkotók két hete kötöttek 900 millió dolláros alkut a VIacomCBS-szel, melynek keretében 2027-ig folytatják a South Parkot, a sorozat mellé pedig 14 játékfilmet is készítenek, melyek kizárólag a Paramount+ nevű streamingszolgáltatón lesznek láthatóak. Az első South Park-filmet, a South Park – Nagyobb, hosszabb és vágatlant 1999-ben mutatták be, az alkotók azonban bizakodóak a több mint egy tucat további mozit illetően is. Stone úgy fogalmazott: az elképesztő, 900 milliós összeget „bazd meg pénznek” tartják – jelentsen ez bármit is. Azt viszont megígérte, hogy mindez semmit nem változtat hozzáállásukon, hiszen a sorozat eddigi sikereiből befolyt összeget is további projektjeikbe fektették – például a hihetetlenül sikeres és még annál is zseniálisabb, 9 Tony-díjat nyert The Book of Mormon című Broadway-musicaljükbe; vagy épp most a Casa Bonitába.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.