A South Park alkotói megmentik a mexikói éttermet, amit a sorozatukban naggyá tettek

  • narancs.hu
  • 2021. augusztus 18.

Mikrofilm

Matt Stone és Trey Parker nemrég kötöttek rekordüzletet sorozatukkal, de sikereik csúcsán sem felejtik el régi kedvenceiket.

A South Park 7. évadjának 11. epizódjában (ami a sorozat 107. része) Kyle a születésnapját a Casa Bonita nevű mexikói étterembe szervezi – ez Cartman kedvence is, épp ezért felháborodik és bosszút esküszik, amikor Kyle helyette Butterst hívja meg. Mint a South Parkban annyi minden, ez is valós alapokon nyugszik: a Casa Bonita tényleg létezik, méghozzá Denverben. A sorozat alkotói, Matt Stone és Trey Parker gyerekként imádtak oda járni, ezért is áldoztak egy teljes részt az étteremnek, amelyet nagyjából a valódi formájában jelenítettek meg az animációban.

A hely látogatottsága a show-nak köszönhetően kilőtt. A Casa Bonita epizódot azonban 18 éve mutatták be, így a rajongók lelkesedése azóta nyilvánvalóan alábbhagyott, a koronavírus pedig hatalmas visszaesést okozott a vendéglátóhelynek: nemrég csődöt jelentettek. Szerencsére Stone és Parker nem feledkeztek meg kedvencükről,

és nemrég bejelentették, hogy felvásárolják a helyet.

Pénzük van rá bőven: a sorozat 1997-ben indult, jelenleg épp a 24. évadát tapossa, egy ideig pedig még biztos menni fog. Az alkotók két hete kötöttek 900 millió dolláros alkut a VIacomCBS-szel, melynek keretében 2027-ig folytatják a South Parkot, a sorozat mellé pedig 14 játékfilmet is készítenek, melyek kizárólag a Paramount+ nevű streamingszolgáltatón lesznek láthatóak. Az első South Park-filmet, a South Park – Nagyobb, hosszabb és vágatlant 1999-ben mutatták be, az alkotók azonban bizakodóak a több mint egy tucat további mozit illetően is. Stone úgy fogalmazott: az elképesztő, 900 milliós összeget „bazd meg pénznek” tartják – jelentsen ez bármit is. Azt viszont megígérte, hogy mindez semmit nem változtat hozzáállásukon, hiszen a sorozat eddigi sikereiből befolyt összeget is további projektjeikbe fektették – például a hihetetlenül sikeres és még annál is zseniálisabb, 9 Tony-díjat nyert The Book of Mormon című Broadway-musicaljükbe; vagy épp most a Casa Bonitába.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.