A valóság a legártatlanabb világba is utat tör: jön a Verzió Filmfesztivál

  • Szabó Ádám
  • 2019. október 24.

Mikrofilm

Ajánlunk néhány igazán kemény dokut az idei programból!

Lásd élesebben! – szól az idei Verzió mottója. Az emberjogi dokumentumfilm-fesztivál idén is a legforróbb társadalmi-, kulturális-, politikai jelenségekkel foglalkozik.

A közönségtalálkozókkal, szakértői beszélgetésekkel és mesterkurzussal is tarkított seregszemle filmjei három kiemelt szekcióra oszlanak.

Az Antropocén című válogatásban a klímaváltozással

és annak körülményeivel foglalkozó filmek lesznek. A téma megfoghatatlanul tág, a filmek azonban nagyon is kézzel fogható, minket körülvevő jelenségek segítségével mutatják be, hogy mi vár ránk, ha nem kapunk észbe.

Az Ostrom alattban például a szlovákiai Körmöcbánya lakóinak harca látható a helyi és nemzetközi bányászvállalatokkal; nem csak a növény és állatvilág, valamint a Körmöci-hegység válik áldozattá az aranyért és ásványokért folyó harcban, de az ott élők is.

A Birkák hőse című holland film a globális élelmiszeriparra vet pillantást, egészen egyedi szemszögből. Főszereplője egy pásztor, aki rossz helyre és korba született: a pénz és tömegtermelés hatalmának idején igyekszik még mindig úgy élni családjával és birkáival, ahogy elődei több száz évvel ezelőtt – az ősi foglalkozás és a modern vállalkozói lét viszont fizikailag és mentálisan is kikészíti. A kereskedelmi érdek és a magánhaszon közötti ellentétet az emberek saját bőrükön leginkább a lakáspolitikán keresztül érzik – a témával két film is foglalkozik a fesztiválon.

A Kiszorítva az égbe szökő lakásáraknak jár utána, amely itthon is egyre nagyobb problémát jelent, míg a Légszomj rendezője, Daniel Lambo az építőipar csendes gyilkosát, az azbesztet és a mögötte álló ipart fedi fel – Lambót egy közönségtalálkozón a nézők is kérdezhetik majd.

A Verzió igyekszik pozitív példákat is hozni:

ilyen például a Wagner és a paradicsomok, amelyből az ugyan nem derül ki, hogy a Wagner zenéjére nevelt biozöldség jobb-e, mint a többi, de az igen, hogy ha egy kis közösség összefog, hogy a fenntarthatóság és felelősség elvei mentén élesszék fel a régi tradíciókat, akkor igenis van keresnivalójuk még a globális élelmiszeripar ellenében is.

A 4. hatalmi ág nevű szekció a médiával, annak mechanizmusaival és hatásaival foglalkozik. Láthatunk dokumentumfilmet arról, hogy

  • oknyomozó újságírók egy csapata hogyan derítette fel az egészségügyet behálózó korrupciós rendszert Romániában (Colectiv), illetve arról,
  • mi az ára annak, ha egy folyóirat a kormánynak nem engedelmeskedve, hajthatatlanul keresi a kellemetlen igazságot Oroszországban (Novaya), vagy épp arról,
  • ha egy nyomtatott dán pletykalap továbbra is piacon igyekszik maradni (A szerkesztőség – szigorúan bizalmas).
  • Jelenet a Colectiv című filmből

    Jelenet a Colectiv című filmből

    Fotó: verzio.org

    Hasonlóan izgalmasnak és aktuálisnak ígérkezik A vágy népköztársasága, amely a fénysebesen az orwelli világ felé haladó Kínába kalauzol el minket: a fiatalok nem a totális kontroll alatt álló tévékből vagy újságokból választanak példaképet maguknak, hanem az online szobákból.

    A virtuális világ hősei teljes elszigeteltségben élnek, de azzal, hogy ilyen intim betekintést engednek életükbe, rajongók millióit gyűjtik maguk köré.

    Felnőni soha nem egyszerű,

    ráadásul az, hogy mit is jelent ez a sablonos fogalom, mindenhol más tartalommal bír. A szibériai sarkvidéken például hétévesen már saját legelője és rénszarvasa lehet valakinek, miközben az iskolában még a szorzás-osztást és azt tanulja, mit adott Putyin a világnak.

    Egy malavi buddhista árvaházban felnövő tinédzsert ellenben sokkal inkább izgatja Jet Li és a harcművészetek. Hamarosan azonban döntést kell hoznia, az árvaházból kilépve hazatérjen-e rokonaihoz, vagy továbbtanuljon Tajvanon – vagyis visszatérjen-e gyökereihez, vagy a kontinensen növekvő kínai befolyásra hallgatva hagyja ott saját kultúráját.

    Előbbi a Milyen nagy a világegyetem?, utóbbi pedig a Buddha Afrikában című dokumentumfilm témája – mindkét film az Így növünk fel című szekcióban látható, mely azzal foglalkozik, milyen napjaink kusza kulturális-társadalmi közegében felcseperedni.

    A Molenbeek istenei Brüsszel hírhedt negyedét mutatja be gyerekszemmel: az itt élő Aatos és Amine még csak 6 évesek, így a dzsihád helyett sokkal inkább az foglalkoztatja őket, hogy ki vezesse a képzeletbeli repülő szőnyeget, és hogyan nézne ki saját, kitalált istenük. A valóság azonban ebbe az ártatlan világba is utat tör, mikor bomba robban egy közeli metróállomáson.

    A magyar Vonal felett a gyermekkor egészen más problémáját veszi górcső alá: mit kell feláldoznia egy családnak a sikerért és az elismerését? A dokumentumfilm főszereplői egy édesanya és két úszó lánya – a sportolókkal általában csak a nagy versenyek, na meg az éremátadások alkalmával találkozunk; a Vonal felett bemutatja, mivel van kikövezve az út, ami nem is biztos, hogy elvezet az áhított díjakig és méltatásig. A filmet a rendező, Nagy Anikó Mária is elkíséri.

    A 16. Verzió Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivált november 12. és 17. között rendezik meg, a vetítések számos budapesti moziban zajlanak.

    A programokat Tompa Andrea író nyitja meg november 12-én este 7-kor a Trafó Kortárs Művészetek Házában, a nyitófilm az említett Colectiv című oknyomozó doku lesz.

    Az esemény további filmjei, a részletes program és egyéb infók a fesztivál hivatalos oldalán olvashatóak. A Magyar Narancs nyomtatott kiadása – a lap hagyományainak megfelelően – külön melléklettel jelentkezik a fesztivál előtt.

Figyelmébe ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.