Jeremy Irons a Narancsnak: „Diktátor vagyok”

Mikrofilm

Délcegen üli meg a lovát és klónokat készít kilóra a Watchmenben. A színésszel New Yorkban beszélgettünk.

Alan Moore magyarul is megjelent kultikus képregényét viszi tovább az HBO új sorozata, a Watchmen, melynek egyik kulcsfiguráját az Oscar-díjas színész alakítja. A Magyar Narancs legfrissebb számában interjút olvashatnak a kastélytulajdonos sztárral (erről bővebben nyomtatott lapszámunkban), akinek szép emlékei vannak Budapestről (erről az interjút megelőző kézfogás közben emlékezett meg futólag) és aki - sajtósai legnagyobb rémületére - nem rest a politikához fűződő viszonyáról is szót ejteni.

A számos rockerkarkötőt viselő 71 éves legendával, aki minden másban úgy fest, mint a tökéletes angol úriember, Köves Gábor találkozott New Yorkban. Ízelítő az interjúból:

Magyar Narancs: Sosem vonzotta a politikai karrier?

Jeremy Irons: Nem. Apám mondogatta, hogy sose menj a politika közelébe, mert az csak boldogtalanná tesz. Szerintem igaza volt. Ez nem idealistáknak való. Persze vannak jó példák, ilyen volt Václav Havel, aki úgy került a politikába, hogy sikerült megőriznie az idealizmusát. De Angliában mire odáig jutsz, hogy a hatalom közelébe kerülsz, már annyi kompromisszumot kellett megkötnöd… Ez nem nekem való. Természetemnél fogva én inkább diktátor vagyok. Ha így is lehetne, ha azt mondhatnám, na, elég a mellébeszélésből, végezzük a dolgunkat, oldjuk meg a kapitalizmus problémáit…

Irons a Watchmenben

Irons a Watchmenben

Fotó: HBO

MN: Tegyük fel, megadatik, hogy egy évre diktátor lehet. Első intézkedés diktátorként?

JI: Megváltoztatnám az adórendszert, a dúsgazdag, világméretű cégek pénzéből segíteném a szegényeket. Egy jótékony diktátor – ezt Adrian Veidt, a sorozatbeli figurám is szívesen elmondta volna magáról.

MN: Megkönnyíthette az azonosulást a szereppel, hogy nemcsak a sorozatban, de a valóságban is van egy kastélya.

JI: A saját kastélyom méretben azért elmarad a filmbélitől. De nem csak kisebb, jobban is mutat. Az én váram vonzóbb, ugyanakkor egyszerűbb építmény. Sokkal hívogatóbb látvány. A sorozatban egy viktoriánus kastélyom van, a korabeli építészeti túlzások szörnyeteg példánya. Borzalmas egy hely, szerintem el kéne bontani.

A teljes interjú a friss Magyar Narancsban olvasható, mely csütörtöktől kapható az újságárusoknál vagy előfizethet rá itt.

Magyar Narancs

Nagyon sokat hoz! Fizessen elő, és ajándékba parádés kedvezményeket nyújtó Magyar Narancs olvasókártyát küldünk! Részletek Előfizetés-vásárlásáról azonnal e-mailes visszaigazolást küldünk Önnek. Ajánlatunk csak belföldi előfizetés esetén érvényes. Külföldi kézbesítési cím esetén lapunkat megrendelheti a hirlapelofizetes [at] posta [dot] hu e-mail címen. A Magyar Narancs digitális változata olvasható okostelefonon, tableten, személyi számítógépen, és a vasalón is dolgozunk!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.