Anger Zsolt 1956-ban egy nagyon sötét ügybe keveredik

  • G. M.
  • 2018. október 10.

Mikrofilm

Új magyar film érkezik a tévébe.

Új magyar tévéfilm érkezik novemberben a Dunára, méghozzá Bergendy Péter és Köbli Norbert munkája. Köbli az elmúlt években több filmhez is írt igen jó forgatókönyvet (Félvilág, Szabadság különjárat, Örök tél), Bergendy pedig 2011-ben készítette el A vizsga című tévéfilmet, melyben Kulka János és Nagy Zsolt alakított zseniálisat.

Közös munkájuk a Trezor címet viseli, és szintén történelmi témát jár körbe. Bár a készítők állítása szerint a cselekménynek van valóságalapja, az a rövidke szinopszisból is kiderül, hogy lesz itt rendesen fikció: „A belügyminisztérium trezorkulcsai elvesznek az ’56-os forradalom zűrzavarában. Ezért alig néhány nappal a szabadságharc vérbe fojtása utána a rendőrök kihoznak a börtönből egy hajdani bankrablót, hogy törje fel nekik saját, feltörhetetlen trezorjukat. A fegyenc azonban egész mást talál a feltáruló trezorajtó mögött, mint amire számított, és onnantól egy izgalmas, fordulatos játszma veszi kezdetét, ahol senki és semmi nem az, aminek látszik.”

A bankrablót a filmesek és tévések által elég sokszor foglalkoztatott Anger Zsolt alakítja, de a Trezorban feltűnik Hámori Gabriella, Scherer Péter, Tasnádi Bence és Elek Ferenc is.

A filmet várhatóan novemberben mutatják be a tévében.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Csak a nácikat ne!

Egy Magyarországon alig létező mozgalommal harcol újabban Orbán Viktor, miközben a rasszista erőszak nem éri el az ingerküszöbét. A nemzeti terrorlista csak első ránézésre vicces: igen könnyű rákerülni.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.