Aragorn is itt lesz: egyre többet tudunk A Gyűrűk Ura tévésorozatról

  • G. M.
  • 2018. július 30.

Mikrofilm

De sajnos még minimum három évet kell rá várni.

Tavaly novemberben derült ki, hogy Tolkien figurái a vászon után a tévéképernyőre költöznek, ugyanis az Amazon sorozatot készít A Gyűrűk Urából. Az Amazon Studios 250 millió dollárt, azaz nagyjából 68 milliárd forintot fizetett a jogokért, beelőzve az HBO-t és a Netflixet is, amelyek szintén szerették volna képernyőre vinni az angol író fantasyvilágát. Az Amazon a pletykák szerint nem spórol semmin, amit az mutat legjobban, hogy a sorozat marketingjére és a gyártásra szintén 250 millió dollárt fognak költeni.

Ám eddig mindössze annyit lehetett tudni, hogy a gyártó öt évadot tervez, és nagy valószínűséggel egyhamar nem látunk a sorozatból semmit, mert a forgatást csak valamikor a következő két évben kezdik el, ami azt jelenti, hogy 2021-ben kerülhet képernyőre. Az eddig is sejthető volt, hogy a sorozatban a vásznon eddig nem látott Tolkien-történeteket akarnak elmesélni, vagyis a széria majd A Gyűrűk Ura: A Gyűrű Szövetsége eseményei előtt játszódik – a pletykák szerint az első évad a fiatal Aragornról szólhat.

via GIPHY

A hétvégén az Amazon Studios főnöke, Jennifer Salke pedig azt jelentette be, hogy a gyártó már a forgatókönyvírókat is kiválasztotta a szériához, amely szerinte sem fog 2021 előtt bemutatkozni. A sorozat könyvén JD Payne és Patrick McKay dolgozik majd, és akinek nem ismerős a páros neve, egyáltalán ne aggódjon. Jelenleg a Star Trek negyedik részén és a Godzilla vs. Kong című akciófilmen dolgoznak, aminek még a létezését is nehéz megmagyarázni. Az írópáros a bejelentés után azt mondta, úgy érzik magukat, mint Frodó, amikor elindul élete legnagyobb kalandjára.

Kövesse a Magyar Narancs filmes blogját, a Mikrofilmet, amely rendszeresen új tartalommal jelentkezik. Ajánlók, előzetesek, toplisták és még sok minden más a Mikrofilmen!


Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.