Film

Az 5 bajtárs

  • - kg -
  • 2020. augusztus 2.

Mikrofilm

A Sierra Madre kincse óta tutira tudható: ha meglett férfiak aranyért indulnak a vadonba, ott a bírvágy biztosan betesz a bajtársiasságnak. Szórakoztató klisé ez: sok aranyat nem termett, de egy alműfaj azért kinőtt belőle, amit Spike Lee harcos társadalomkritikával fejel meg. Nála négy vietnami veterán, idősödő afroamerikaiak térnek vissza a dzsungelbe, hogy felkutassák az ötven éve eldugott aranyat és szakaszvezetőjük földi maradványait. Útjukat aknák, kígyók, szép nők, karikatúragonoszok és a nagy kettős – a háború és a rasszizmus – árnyai kísérik, meg Jean Reno, aki a francia kolonializmust és Marlon Brando járását hivatott képviselni. Ha akarom, Lee filmje feltartott ujjú népnevelés aranyszín bevonattal, ha akarom, ugyanez fordítva: „veteránok bevetésen” akciózás nagy színészekkel (Delroy Lindo mindent visz) és érvényes üzenettel, amelyet egyenesen a kamerába mondanak a szereplők, ahogy az Lee-nél előfordul. Mindkét megközelítés rokonszenves, de az is, hogy Lee nem fiatalítja vissza az öregeket, a hatvanas éveiket taposó színészeket hatvanas éveiket taposó fiatalemberekként láthatjuk a háborús visszaemlékezésekben. A rendező tanult Az ír melléfogásából, ami nem csak a költségeknek tett jót, de jótékonyan szürreális színezetet is ad e túlbeszélt, túlbonyolított, túl hosszú alkotásnak. Van itt minden: Trump-sapka, ládányi aranyrúd, Black Lives Matter, háborús trauma, fekete történelem… Spike Lee üzenet- és ötletkavalkádjából csak egy Spike Lee kaliberű alkotó rendezhetett ennyire nézhető – drámai, szórakoztató, bosszantó – egyveleget.

Elérhető a Netflixen

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.