Tévésorozat

Az ártatlanság kórja

Ez bűn

Mikrofilm

A Fiúk a klubból (Queer as Folk) vagy a Ki vagy, Doki? (Doctor Who) című, itthon is ismert sorozatok írójának, Russell T. Daviesnek a legutóbbi munkája még a koronavírus-járvány előtt készült, de a nézőkhöz már a kellős közepén jutott el.

Nem is csoda, hogy az első reakciók rögtön a két járványhelyzet közti hasonlóságok és különbségek lajstromozásáról szóltak, azon túl, hogy általában elég hangos üdvrivalgás fogadta a produkciót. A kissé esetlen magyar címfordítással megvert (eredetileg a Pet Shop Boys 1987-es slágerét, az It’s a Sint címbe emelő) Ez bűn ugyanis a 80-as évek AIDS-járványának kezdetéről mesél egy meleg fiatalokból álló londoni baráti társaság történetén keresztül. Sötét és tarkabarka tónusok keverednek az ötrészes szériában, amely leginkább egy mesére hajaz. Davies ugyanis nem fukarkodik sem az érzelmes túlzásokkal, sem a ripacskodással, sem a könnyfakasztó tragédiákkal. Az Ez bűn egy fajsúlyos melodráma, mégis, vagy éppen ezért végig szerethető marad a maga számos gyengeségével együtt is.

 

A sztori amolyan fejlődésregénybe oltott társadalomkritikus generációs tabló. A középpontban Ritchie Tozer, a szuper naiv vidéki angol fiú áll, aki a kies Wight-szigeti otthonát hátrahagyva indul el a nagyvárosba, hogy megvalósítsa álmát: színész, s mindenekelőtt önmaga legyen. A hasonló narratívával operáló művek receptje szerint Ritchie egy félig-meddig rideg környezetből jön (ahol az anya a majomszeretet, az apa meg a csillapíthatatlan elégedetlenség két lábon járó szimbólumaként van jelen a háttérben, plusz egy szótlan lánytesó is kavarog ott elég funkciótlanul), ahol személye leglényege kényszerű elfojtás alatt állt, de majd a metropoliszban végre kellőképp kibontakozhat. És ez így is történik: Ritchie nemcsak barátokra lel a fővárosban, de egy olyan abszolút elfogadó közegre is, amelyben szárnyra kaphat szeretet- és szex­éhes meleg énje. Az addig óvatosan tapogatózó, gátlásos fiú hirtelen belecsobban a szabados testi élvezetek végtelen nagy medencéjébe, ami jelen esetben a londoni éjszakai életet, és azon belül is a baráti kör társbérletét jelenti.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.