Tévésorozat

Az ártatlanság kórja

Ez bűn

Mikrofilm

A Fiúk a klubból (Queer as Folk) vagy a Ki vagy, Doki? (Doctor Who) című, itthon is ismert sorozatok írójának, Russell T. Daviesnek a legutóbbi munkája még a koronavírus-járvány előtt készült, de a nézőkhöz már a kellős közepén jutott el.

Nem is csoda, hogy az első reakciók rögtön a két járványhelyzet közti hasonlóságok és különbségek lajstromozásáról szóltak, azon túl, hogy általában elég hangos üdvrivalgás fogadta a produkciót. A kissé esetlen magyar címfordítással megvert (eredetileg a Pet Shop Boys 1987-es slágerét, az It’s a Sint címbe emelő) Ez bűn ugyanis a 80-as évek AIDS-járványának kezdetéről mesél egy meleg fiatalokból álló londoni baráti társaság történetén keresztül. Sötét és tarkabarka tónusok keverednek az ötrészes szériában, amely leginkább egy mesére hajaz. Davies ugyanis nem fukarkodik sem az érzelmes túlzásokkal, sem a ripacskodással, sem a könnyfakasztó tragédiákkal. Az Ez bűn egy fajsúlyos melodráma, mégis, vagy éppen ezért végig szerethető marad a maga számos gyengeségével együtt is.

 

A sztori amolyan fejlődésregénybe oltott társadalomkritikus generációs tabló. A középpontban Ritchie Tozer, a szuper naiv vidéki angol fiú áll, aki a kies Wight-szigeti otthonát hátrahagyva indul el a nagyvárosba, hogy megvalósítsa álmát: színész, s mindenekelőtt önmaga legyen. A hasonló narratívával operáló művek receptje szerint Ritchie egy félig-meddig rideg környezetből jön (ahol az anya a majomszeretet, az apa meg a csillapíthatatlan elégedetlenség két lábon járó szimbólumaként van jelen a háttérben, plusz egy szótlan lánytesó is kavarog ott elég funkciótlanul), ahol személye leglényege kényszerű elfojtás alatt állt, de majd a metropoliszban végre kellőképp kibontakozhat. És ez így is történik: Ritchie nemcsak barátokra lel a fővárosban, de egy olyan abszolút elfogadó közegre is, amelyben szárnyra kaphat szeretet- és szex­éhes meleg énje. Az addig óvatosan tapogatózó, gátlásos fiú hirtelen belecsobban a szabados testi élvezetek végtelen nagy medencéjébe, ami jelen esetben a londoni éjszakai életet, és azon belül is a baráti kör társbérletét jelenti.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.