Tévésorozat

Az ártatlanság kórja

Ez bűn

Mikrofilm

A Fiúk a klubból (Queer as Folk) vagy a Ki vagy, Doki? (Doctor Who) című, itthon is ismert sorozatok írójának, Russell T. Daviesnek a legutóbbi munkája még a koronavírus-járvány előtt készült, de a nézőkhöz már a kellős közepén jutott el.

Nem is csoda, hogy az első reakciók rögtön a két járványhelyzet közti hasonlóságok és különbségek lajstromozásáról szóltak, azon túl, hogy általában elég hangos üdvrivalgás fogadta a produkciót. A kissé esetlen magyar címfordítással megvert (eredetileg a Pet Shop Boys 1987-es slágerét, az It’s a Sint címbe emelő) Ez bűn ugyanis a 80-as évek AIDS-járványának kezdetéről mesél egy meleg fiatalokból álló londoni baráti társaság történetén keresztül. Sötét és tarkabarka tónusok keverednek az ötrészes szériában, amely leginkább egy mesére hajaz. Davies ugyanis nem fukarkodik sem az érzelmes túlzásokkal, sem a ripacskodással, sem a könnyfakasztó tragédiákkal. Az Ez bűn egy fajsúlyos melodráma, mégis, vagy éppen ezért végig szerethető marad a maga számos gyengeségével együtt is.

 

A sztori amolyan fejlődésregénybe oltott társadalomkritikus generációs tabló. A középpontban Ritchie Tozer, a szuper naiv vidéki angol fiú áll, aki a kies Wight-szigeti otthonát hátrahagyva indul el a nagyvárosba, hogy megvalósítsa álmát: színész, s mindenekelőtt önmaga legyen. A hasonló narratívával operáló művek receptje szerint Ritchie egy félig-meddig rideg környezetből jön (ahol az anya a majomszeretet, az apa meg a csillapíthatatlan elégedetlenség két lábon járó szimbólumaként van jelen a háttérben, plusz egy szótlan lánytesó is kavarog ott elég funkciótlanul), ahol személye leglényege kényszerű elfojtás alatt állt, de majd a metropoliszban végre kellőképp kibontakozhat. És ez így is történik: Ritchie nemcsak barátokra lel a fővárosban, de egy olyan abszolút elfogadó közegre is, amelyben szárnyra kaphat szeretet- és szex­éhes meleg énje. Az addig óvatosan tapogatózó, gátlásos fiú hirtelen belecsobban a szabados testi élvezetek végtelen nagy medencéjébe, ami jelen esetben a londoni éjszakai életet, és azon belül is a baráti kör társbérletét jelenti.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.