Film

Pacino és De Niro nem játsszák le egymást

Martin Scorsese: Az ír

  • - köves -
  • 2019. december 28.

Mikrofilm

Az adatok ismertek, de nem nagyon számítanak. Scorsese a Netflixnek forgat gengszter­eposzt. 160 millióból 3 és fél órásat.

De Niro benne van, Pacino benne van (az első filmje Martyval), Joe Pescit győzködni kell – benne lesz. Mindhármuk ábrázatát számítógéppel fiatalítják meg – a felölelt időszak hosszú, az eljárás drága, és furcsa faarcot eredményez.

És még az is lehet, hogy a könyv sem kóser, a Hoffa-szakértők mást mondanak, mint amit a film alapjául szolgáló mű állít: szerintük nem Frank Sheeran, az olasz–amerikai maffia ír végrehajtója (De Niro) nyírta ki kora szakszervezeti szupersztárját, a nyomtalanul eltűnt-eltüntetett Jimmy Hoffát (Pacino). Megkérdezni már senkit sem lehet, a történet főbb szereplői mind meghaltak.

A legtöbb szereplő a film végére halott,

de Sheeran még vegetálgat az öregek otthonában. Lám, ezt teszi egy szorgos, bűnben leélt élet, sehol egy szerető gyermek, lehet üres szobában vagy a kirendelt pap mellett imát mormolgatni. Scorsese a szomorú végig viszi a fél évszázadon átívelő sztorit, de a gyilkosokhoz, még ha bepelenkázott vénségek is, gyilkos humor dukál, enélkül filléres lenne a pátosz, ez pedig ezen a szinten nem megengedett.

Jön is a poén, az isten áldja meg érte a 77 éves maestrót: az agg, tolókocsis Sheeranhoz kiszáll az FBI, most már semmi vesztenivalója, mondják, igazán megvallhatná, mi történt Hoffával, és sorolják, ki mindenki mondta be az unalmast a maffiatársak közül. Nocsak, hát ő is meghalt, ki ölte meg? – kérdez rá egyikükre őszinte kíváncsisággal az aggastyán, mielőtt visszazárkózna a hallgatásba. Nem, Frank, nem ölte meg senki, természetes halált halt, közlik az FBI-os fiúk.

false

 

Fotó: Netflix

Régi jó szokásához híven Martin Scorsese arról a világról készített filmet, ahol a halálhírre nem a „mi vitte el?”, hanem a „ki ölte meg?” a természetes reakció. Ismerős világ ez, mostanra már a Scorsese-utánzóknak is utánzói vannak, és ők sem fiatalok. A szakszervezeti szál sem ismeretlen, hiszen Pacino előtt már

Nicholsonnak is megvolt Hoffa,

igaz, neki még műorrot kellett ragasztani.

A Kennedy-klán sem először szerepel maffiafilmes kontextusban, és a nagybetűs történelmen átsétáló kisember alakját sem mostanában találták fel, Scorsese Sheeranje a maffiavilág Forrest Gumpja. A tálalás persze a megszokott magas színvonal, de nem is erre fizettünk be, hanem a maffiaköntösben előadott Sztárok párbanra. Arra, ahogy De Niro kutyahűséggel néz Pescire.

Ahogy mindketten fülüket-farkukat behúzva ülnek Keitel mellett. Ahogy Pacino és De Niro nem játsszák le egymást, hanem partnerként lejtenek egy kört. Aztán még egyet. És még egyet. És van Pacino–Pesci-páros is. És olykor beszáll Stephen Graham. Meg Ray Romano, Anna Paquin pedig fagyos tekintetét adja a műsorhoz. Erről szól 209 percben a Martin Scorsese Show.

Elérhető a Netflixen.

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.