Az új Oroszlánkirályban egyetlen valódi felvétel van

  • Szabó Ádám
  • 2019. augusztus 1.

Mikrofilm

A CGI-orgiát bámulva viszont senkinek sem tűnt fel.

A Disney legújabb remake-próbálkozását barokkos túlzás élőszereplős feldolgozásnak hívni – persze a Dumbo, az Aladdin vagy épp A dzsunger könyve is hemzsegett a számítógépes effektektől, de egyik se ment olyan messze, mint Jon Favreu filmje.

Az oroszlánkirály új szintre emelte a vizuális effektusokat, és valószínűleg hosszú évekig emlegetni fogjuk még elképesztő látványvilágát – a kritikusok szerint viszont

ezen túl semmi említésre méltó

nincs benne. A rendező sem a csavaros dramaturgiát, vagy az elképesztő érzelmi hullámvasutat emelte ki a moziból, amikor nemrég Twittert ragadott: inkább azzal vágott fel, hogy az egész filmben egyetlen valódi felvétel látható, de az animátorok olyan remek munkát végeztek, hogy az az egy se tűnt fel senkinek. "Becsempésztem egy olyan jelenetet, melyet valójában Afrikában vettünk fel – kíváncsi voltam, feltűnik-e valakinek. Ez nem más, mint a mozi első képe az élet körforgásáról” – írta Jon Favreu Twitter-bejegyzésében.

Íme a kép:

false

 

Fotó: twitter.com/Jon_Favreau

A film operatőre az Indiewire-nek elmondta, hogy a forgatás során a legnagyobb kihívást a világítás és a megfelelő kameraszög jelentette – ami nem is csoda, hiszen Az oroszlánkirály nagy része a forgatás után, a számítógép segítségével készült el.

A közönséget azonban nem érdekli, hogy hagyományos animációval, vagy CGI-vel készült-e, ezúttal is odáig van Simba történetéért – jelenleg ez a világ első számú mozija a pénztáraknál.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.