Botrányos sikerfilm vitte el a CineFest fődíját

  • Szabó Ádám
  • 2019. szeptember 23.

Mikrofilm

Nevén kell-e nevezni a film középpontjában konfliktust, vagy elég, ha általánosságban beszélünk róla?

A Monos című film nyerte a 16. Cinefest  Nemzetközi Filmfesztivál legjobb filmnek járó Pressburger Imre Díját és az Art Mozik Nemzetközi Szövetsége zsűrijének díját is. Előbbi elismerés indoklása szerint Alejandro Landes alkotásának „monumentális, felejthetetlen filmnyelvi költészete és fiatal szereplőinek borzongatóan nyers, fizikai jelenlétben és érzelmi töltésben egyaránt gazdag játéka ezt a sötét, erőszakos és mégis nagyon emberi történetet egy, a háború értelmetlensége elleni kiáltvánnyá nemesítette”.

false

 

Fotó: magyarhangya

A filmet nemcsak Miskolcon szerették

de saját hazájában is igazi sikerfilmnek számít. Az Indiewire híradása szerint Kolumbia ezt a filmet jelöli a Legjobb idegen nyelvű film Oscarjára is – mégse fenékig tejfel a Monos fogadtatása: saját országában botrányok kísérik a mozit.

Az Apokalipszis most és A legyek ura szerelemgyerekének bélyegzett film egy csapat kamaszból álló fegyveres különítményről; feladatuk egy külföldi túsz és egy fejőstehén életben tartása, ami azonban a körülöttük dúló harcok következtében egyre nagyobb kihívásnak tűnik. A gerillaháborúk világa itthonról csak egzotikus érdekességnek hat, a kolumbiaiaknak viszont mindez hosszú évtizedekig a véres valóságot jelentette. „Egy nagyon kényes téma egy nagyon kényes filmben” – magyarázta Alejandro Landes, a film rendezője. „De egy olyan dologról akartam beszélni, amit ugyan megtapasztaltunk Kolumbiában, de máshol is jelen van a világon.”

Bár a Monos bevételi rekordokat döntöget hazájában,

ellentmondásos témája miatt rengeteg kritikát is kap.

Abban mindenki egyetért, hogy megrázóan és hatásosan mutatja be a gyermekkatonák életét és azt, hogyan szakítják el őket családjaiktól – sokan azonban nem értik, miért nincs sem az ország, sem a mozi középpontjában álló konfliktus a nevén nevezve. Landes szerint azonban mindegy, hogy Kolumbiáról, Szíriáról vagy Afganisztánról van szó, a mai árnyékháborúknak nincsen egyértelmű kezdetük vagy végük.

Kolumbiában azért is reagáltak érzékenyen a témára, mert a kormány néhány éve kötött békét az egyik központi lázadó csoporttal, a Kolumbia Forradalmi Fegyveres Erőivel (FARC) – ennek ellenére sokan még mindig folytatják a harcot, a rendező szerint pedig alig lehet már különbséget tenni az országot szétszakító polgárháború frontjai között: szövetségesek és ellenségek, gerillák, paramilitáris szervezetek, külföldi zsoldosok és homályos drogügyletek terepévé vált az ország.

A rendező azonban egy pozitív történetet is felidézett: egy mozinéző tweetben számolt be arról, hogy a Monosnak köszönhetően apja átgondolta negatív véleményét azzal kapcsolatban, hogy a kormány békét kötött a FARC-cal. Más azonban

kommunistának bélyegezte a filmet,

vagy épp azt kérte számon, hol maradnak azoknak a hangjai, akik a büntetlenséget hozó békefolyamat következtében szenvedtek áldozatokat. Tanja Nijmeijer, egykori holland gerillaharcos szerint pedig a Monos nem más, mint „szomorú kísérlet a kolumbiai felkeléssel kapcsolatos sztereotípiák megszilárdítására”. A Semana nevű kolumbiai hetilap azt kifogásolta kritikájában, hogy a film azzal, hogy semmit nem nevez nevén, összemossa a feleket és az ideológiákat, a múltat, a jelent és a jövőt is – így az abban ábrázolt harcos-kép is rettentően felszínes marad. Az ország legnagyobb napilapja, az El Tiempo azonban ugyanúgy ünnepelte a Monost, mint Héctor Abad Faciolince író, újságíró – ők pont azt dicsérték, ami másoknak nem tetszett: hogy a film nem foglal állást, így témáját elemeli a konkrét helyszíntől és konfliktustól. A rendező mindenesetre örül, hogy mozija megmozgatja az embereket és elindított egy beszélgetést.

Hogy a drogügyletek és gerillaharcok témája központi helyet foglal el Kolumbia történetében, azt az is jelzi, hogy nemcsak idei, de tavalyi Oscar-nevezettjük középpontjában is ez állt: Az átkelés madarai, mely a drogháború gyökereiről mesélt, felkerült ugyan a kilences rövidlistára, de jelölést nem szerzett.

A Monos a magyarhangya forgalmazásában október 31-én debütál a hazai mozikban.

Monos (16) feliratos előzetes

Egy távoli hegyvidéken, valahol Latin-Amerikában, egy kamaszokból álló fegyveres különítmény - Rambo, Törpe, Répa, Hosszúláb, Farkas, Lady és Bumbum - azt a parancsot kapja a Szervezettől, hogy egy külföldi túszt (Julianne Nicholson) és egy fejős tehenet tartsanak életben. A frontvonalak gyors mozgása nyomán azonban könnyűnek hitt, paradicsomi küldetésük pokoljárásba fordul, és nemcsak a feladat teljesítése, de az életük is veszélybe sodródik.

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

François Ozon új filmjében Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t. Kritika.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.