Bűnfilm rég volt már ilyen vérfagyasztóan jó

  • Gera Márton
  • 2017. december 1.

Mikrofilm

A Kutyák oda visz el, ahol a bűn és bűnhődés nem jár kéz a kézben.

Valahol Romániában vagyunk; ott, ahol a talaj kiszáradt, a ház omladozik, a kutya meg ugat, mert hangot hall az éjszakában. A Kutyák elviszi a főhősét a senki földjére, hogy felvegye a harcot a helyi kiskirállyal, és közben előveszi a román új hullám hatásos eszközeit: csak akkor beszélnek, amikor igazán szükséges, és olyan minimalizmus árad a filmből, mint egy üres, lefelé fordított vödörből. De akkor lesz a legjobb ez a mozi, amikor eljut az utolsó félórához: itt jön ugyanis a kalapácsos fejbe verés, a neowesternes tekintetek, és olyan feszültség, hogy rögtön elkezdünk drukkolni az elsőfilmes Bogdan Miricănak, csináljon még ilyen filmeket.

Câini | Dogs – Trailer Oficial (2016)

Din 23 septembrie în cinematografe! Câini | Dogs Regia: Bogdan Mirică Premiul FIPRESCI, Un Certain Regard – Cannes 2016 Trofeul Transilvania – TIFF 2016 Synopsis: Acțiunea este plasată în apropierea graniței cu Ucraina. Roman, un tânăr de la oraș, ajunge într-un sat izolat din Dobrogea, unde are de gând să vândă pământul moștenit de la bunicul său care a murit cu câteva luni în urmă.

Kinek érdemes beülni rá? Akit nem zavar, ha egy film lassan építkezik, és aki irigykedéssel vegyes csodálattal nézi a román mozi újabb és újabb remekeit.

via GIPHY

Bár Bogdan Miricănak ez az első nagyjátékfilmje, amikor a Cannes-i Filmfesztiválon idén bemutatkozott, rögtön megkapta a kritikusok Fipresci-díját. Gyakorlatot mondjuk már szerzett: ő készítette a román HBO krimisorozatát, Az árnyakat. A mostani filmjének egyik, az itthoni nézők számára talán legismertebb szereplője nyilván az a Vlad Ivanov, aki ott volt a Toni Erdmannban és az Érettségiben is, de Nemes Jeles László is vele forgatja az új filmjét, a Sunsetet. Annyit elárulunk: a Kutyákban is ő a legjobb.

 

 

 

 

 

Kutyák (Câini). Román–francia–bolgár–katari dráma, 104 perc, 2016. Forgalmazza a Vertigo Média.

Kövesse a Magyar Narancs filmes blogját, a Mikrofilmet, amely minden héten új tartalommal jelentkezik.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.