Cannes-ban debütál Martin Scorsese legújabb filmje

  • narancs.hu
  • 2023. március 31.

Mikrofilm

A Killers of the Flower Moon főszereplője természetesen Leonardo DiCaprio.

Az idei immár a 76. Cannes-i Filmfesztivál lesz, a szervezők pedig ezúttal is biztosították, hogy az egész filmvilág rájuk figyeljen majd: május 20-án a több mint 2300 férőhelyes Grand Théâtre Lumière-ben rendezik Martin Scorsese legújabb filmjének világpremierjét. A Killers of the Flower Moon (Megfojtott virágok) a fesztivál hivatalos programjának is része, azt azonban egyelőre nem tudni, hogy az Arany Pálmáért is versenybe száll-e, vagy csak speciális vetítést tartanak, ahogy tették ezt tavaly a Top Gun: Maverick esetében.

A film David Grann 2017-es dokumentumregényén alapszik, amiből Eric Roth és maga Scorsese írt forgatókönyvet. A történet az 1920-as évek Oklahomájában játszódik és az olajkincsek felett uralkodó osage indián törzs több tagjának megöléséről szól. Az indiánok földjén olajat találtak, amiből a törzs tagjai gyorsan megggazdagodtak. Vagyonuk és az olajból származó bevételek megszerzése érdekében többüket meggyilkolták.

Scorsese legutóbbi filmjét, Az írt a Netflixnek rendezte, és ezúttal is egy streamingplatformmal dolgozott együtt: a projekt mögött az Apple TV+ áll. A tervek szerint a krimit először mégis kizárólag moziban játsszák majd (a széleskörű premier Amerikában október 20-án, Franciaországban október 18-án lesz), csak ezután kerülhet fel a streamingre. A koronavírus-járvány Amerikában forradalmi módon törölte el a kizárólagos mozis vetítést biztosító időablakot, azóta előfordult, hogy egy film szimultán debütál a neten és a mozikban, és arra is volt példa, hogy a kettő között csak pár hét különbség volt. Franciaországban azonban még mindig szigorú szabályok vannak érvényben: a mozis és streaminges premier között 17 hónapnak kell eltelnie. A Netflixnek mindezt sikerült 15 hónapra lealkudnia azzal, hogy extra befektetést ígért a helyi filmiparnak, az Apple-nek, az Amazonnak és a Disney+-nak azonban tartania kell magát a 17 hónapos ablakhoz. A hírek szerint a Killers of the Flower Moonnal is így tesznek majd.

Scorsese 1976-ban a Taxisofőrrel egyszer már elhódította a Cannes-i Fesztivál fődíját, az Arany Pálmát, azóta pedig állandó visszatérőnek számít, a Lidérces órákkal például a legjobb rendező díját vitte haza onnan. 1998-ban ő volt a zsűri elnöke, ekkor a görög Theo Angelopoulos Az örökkévalóság meg egy nap című filmjének ítélték oda zsűritársaival a fődíjat. Az idei fesztiválon a zsűrit Ruben Östlund vezeti, aki 2017-ben A négyzet, 2022-ben A szomorúság háromszöge című filmjével nyerte el az Arany Pálmát. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.