Svéd vígjáték nyerte az Arany Pálmát Cannes-ban

Mikrofilm

A szomorúság háromszöge című film Ruben Östlund rendezése. Íme, a 75. Festival de Cannes díjai.

Ruben Östlund előző filmjével, a művészvilágon ironizáló A négyzet című tragikomédiával 2017-ben egyszer már fődíjat nyert svéd rendező ismét egy kortárs társadalmi szatírát forgatott, amelyben a nyugati fogyasztói társadalmat figurázza ki.

"Az egész zsűrit nagyon ledöbbentette ez a film" - indokolta Vincent Lindon a döntést, mielőtt átadta az Arany Pálmát.

"Amikor elkezdtünk dolgozni, egyetlen célunk volt: olyan filmet készíteni, amely érdekli a közönséget, és amely provokálva gondolkodtat el" - mondta Ruben Östlund a díj átvételekor.

Korábbi interjúnkat a rendezővel itt olvashatják:

A Triangle of Sadness (A szomorúság háromszöge) című két és félórás vígjáték helyszíne egy luxusjacht, amelyre meghívást kap az influenszer és manöken Yaya és barátja, a szintén manöken Carl. Együtt utaznak dúsgazdag emberekkel, köztük egy alkoholista orosz oligarchával és egy brit nyugdíjas házaspárral, akik taposóaknák és kézigránátok eladásából gazdagodtak meg, valamint az állandóan részeg, marxista amerikai kapitánnyal.

Egy robbanás miatt a hajó elsüllyed, és a katasztrófa túlélői egy görög szigeten kötnek ki, ahol az emberek közötti korábbi viszonyrendszerek az ellentétükbe fordulnak, s a tragikomédia ennek minden változatát kiaknázza: a szegények és gazdagok, a nők és férfiak, a fekete és fehér bőrűek közötti konfliktusokat. A gyengék pedig ugyanolyan kegyetlenekké és középszerűvé válnak a hatalom által, és ugyanúgy visszaélnek a megszerzett hatalmukkal, mint korábban az erősebbek.

A filmet szeptember 8-án mutatják be a magyar mozikban.

A zsűri a második legjelentősebb díjat, a Nagydíjat megosztva ítélte oda a belga Lukas Dhont Close és a francia Claire Denis Stars at Noon című filmjének.

A legjobb rendezés díját a dél-koreai Pak Csan Voknak ítélte a zsűri Decision to leave című filmjéért.

A fesztivál 75. évfordulójára létrehozott különdíjat a zsűri a kétszeres Arany Pálma-díjas belga Luc és Jean-Pierre Dardenne-nek ítélte oda Tori és Lokita című filmjéért, amely két, kísérő nélkül Európába érkezett guineai illegális bevándorló gyerek története.

A zsűri díját megosztva kapta Charlotte Vandermeersch és Felix van Groeningen belga rendezőpáros Nyolc hegy című filmje.

A legjobb forgatókönyv díját a 2017-es A kairói eset rendezője, Tarik Saleh vehette át legújabb filmje, a Boy from Heaven történetéért.

Cannes-i filmfesztiv?l

 
Ruben Östlund az Arany Pálmával
Fotó: Clemens Bilan/EPA/MTI

Zar Amir Ebrahimi, Párizsban élő iráni színésznő kapta a legjobb női alakítás díját Ali Abbasi iráni származású dán rendező Holy Spider című alkotásában nyújtott alakításért, amely Iránban játszódik, s egy sorozatgyilkosról nyomozó újságíróról szól egy iráni szent városban.

A legjobb férfi alakítás díját a dél-koreai Kang-ho Song érdemelte ki Koreeda Hirokazu japán rendező Dél-Koreában forgatott Broker című filmjében nyújtott alakításáért. 

A fesztivál hivatalos és párhuzamos szekcióiba beválogatott elsőfilmek közül a legjobbnak járó Arany Kamera-díjat Riley Keough és Gina Gammell amerikai rendezők War Pony című filmje kapta.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”