Svéd vígjáték nyerte az Arany Pálmát Cannes-ban

Mikrofilm

A szomorúság háromszöge című film Ruben Östlund rendezése. Íme, a 75. Festival de Cannes díjai.

Ruben Östlund előző filmjével, a művészvilágon ironizáló A négyzet című tragikomédiával 2017-ben egyszer már fődíjat nyert svéd rendező ismét egy kortárs társadalmi szatírát forgatott, amelyben a nyugati fogyasztói társadalmat figurázza ki.

"Az egész zsűrit nagyon ledöbbentette ez a film" - indokolta Vincent Lindon a döntést, mielőtt átadta az Arany Pálmát.

"Amikor elkezdtünk dolgozni, egyetlen célunk volt: olyan filmet készíteni, amely érdekli a közönséget, és amely provokálva gondolkodtat el" - mondta Ruben Östlund a díj átvételekor.

Korábbi interjúnkat a rendezővel itt olvashatják:

A Triangle of Sadness (A szomorúság háromszöge) című két és félórás vígjáték helyszíne egy luxusjacht, amelyre meghívást kap az influenszer és manöken Yaya és barátja, a szintén manöken Carl. Együtt utaznak dúsgazdag emberekkel, köztük egy alkoholista orosz oligarchával és egy brit nyugdíjas házaspárral, akik taposóaknák és kézigránátok eladásából gazdagodtak meg, valamint az állandóan részeg, marxista amerikai kapitánnyal.

Egy robbanás miatt a hajó elsüllyed, és a katasztrófa túlélői egy görög szigeten kötnek ki, ahol az emberek közötti korábbi viszonyrendszerek az ellentétükbe fordulnak, s a tragikomédia ennek minden változatát kiaknázza: a szegények és gazdagok, a nők és férfiak, a fekete és fehér bőrűek közötti konfliktusokat. A gyengék pedig ugyanolyan kegyetlenekké és középszerűvé válnak a hatalom által, és ugyanúgy visszaélnek a megszerzett hatalmukkal, mint korábban az erősebbek.

A filmet szeptember 8-án mutatják be a magyar mozikban.

A zsűri a második legjelentősebb díjat, a Nagydíjat megosztva ítélte oda a belga Lukas Dhont Close és a francia Claire Denis Stars at Noon című filmjének.

A legjobb rendezés díját a dél-koreai Pak Csan Voknak ítélte a zsűri Decision to leave című filmjéért.

A fesztivál 75. évfordulójára létrehozott különdíjat a zsűri a kétszeres Arany Pálma-díjas belga Luc és Jean-Pierre Dardenne-nek ítélte oda Tori és Lokita című filmjéért, amely két, kísérő nélkül Európába érkezett guineai illegális bevándorló gyerek története.

A zsűri díját megosztva kapta Charlotte Vandermeersch és Felix van Groeningen belga rendezőpáros Nyolc hegy című filmje.

A legjobb forgatókönyv díját a 2017-es A kairói eset rendezője, Tarik Saleh vehette át legújabb filmje, a Boy from Heaven történetéért.

Cannes-i filmfesztiv?l

 
Ruben Östlund az Arany Pálmával
Fotó: Clemens Bilan/EPA/MTI

Zar Amir Ebrahimi, Párizsban élő iráni színésznő kapta a legjobb női alakítás díját Ali Abbasi iráni származású dán rendező Holy Spider című alkotásában nyújtott alakításért, amely Iránban játszódik, s egy sorozatgyilkosról nyomozó újságíróról szól egy iráni szent városban.

A legjobb férfi alakítás díját a dél-koreai Kang-ho Song érdemelte ki Koreeda Hirokazu japán rendező Dél-Koreában forgatott Broker című filmjében nyújtott alakításáért. 

A fesztivál hivatalos és párhuzamos szekcióiba beválogatott elsőfilmek közül a legjobbnak járó Arany Kamera-díjat Riley Keough és Gina Gammell amerikai rendezők War Pony című filmje kapta.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.