A Cápa óta nem volt ekkora változás a moziforgalmazásban
mozi_top_story_lead.jpg

A Cápa óta nem volt ekkora változás a moziforgalmazásban

Mikrofilm

90 napról három hétre zsugorodhat a kizárólagos vetítést biztosító mozis ablak.

A koronavírus teljesen a feje tetejére állította a filmipart is, a megborulás stációiról mi is több alkalommal beszámoltunk: a szünetelő mozik miatt még inkább divatba jött a streaming; az pedig csak olaj volt a tűzre, hogy egyes stúdiók úgy döntöttek, nagyvászon helyett inkább felteszik online legfrissebb portékájukat, erre természetesen a hagyományos filmszínházak berágtak. Miközben az egész világ Christopher Nolan Tenetjét, és a mozik kapuinak szélesre tárását várták, az emberek ismét elkezdtek autósmozikba járni. A leálló filmforgatások miatt viszont a háttérmunkások közül egyre többen kénytelenek voltak otthagyni a filmipart, az elhalasztott premierek és lefújt filmfesztiválok miatt pedig még az Oscar szabályait is át kellett írni. A nyár finisére fordulva Amerikában továbbra is jelen van a járvány, ezért még az is előfordulhat, hogy mi, magyarok hamarabb láthatjuk a Tenetet mint ők. A koronavírus-helyzetet ügyesebben kezelő Dél-Koreában viszont már vissza is tértek az emberek a mozikba.

A változó idők szelét azonban lassú helyrerendeződés helyett egy hurrikánszerű fordulat követi: az Universal stúdió és az AMC, a világ legnagyobb mozilánca megegyeztek, hogy mindössze 17 nappal, azaz három hétvégével a mozis premier után a filmek már fel is kerülhetnek streamingre. Az Indiewire cikkében a megállapodást

a legnagyobb, filmforgalmazásban bekövetkező változásnak nevezte a Cápa óta.

Steven Spielberg klasszikusát az első blockbusternek szokás nevezni, mármint az első filmnek, amely megalapozta, hogy mit nevezünk egyáltalán blockbusternek. 1975-ben hatalmas várakozás után, óriási médiavisszhanggal körítve mutatták be nyáron, ráadásul több száz moziban egyszerre. Ma már ezek a nyári slágerfilmek alapvető attribútumai, de mindehhez kellett a cápás film sikere is.

Ugorjunk egy kicsit az időben: még egy-két évtizeddel ezelőtt is legalább egy évnek el kellett telnie, hogy egy film a mozik után a tévében is debütálhasson. A különböző hordozóknak és az egyre változatosabb terjesztési módszereknek köszönhetően ez az egy éves ablak az elmúlt években folyamatosan szűkült: a VHS előretörésével már csak hat hónap választotta el a premiert és az aktuális film kazettán való megjelenését, a DVD pedig még kisebbre húzta a moziablakot. A streamingoldalak és online videótékák elterjedése után már csak 90 napos volt a mozik kizárólagossága.

Ez a 90 napos ablak volt az ütközőzóna, amely elválasztotta egymástól a nagy stúdiók filmjeit, és a Netflix, Amazon és társainak saját mozijait. Persze néha előfordult, hogy streamingek exkluzív tartalmai moziban futottak: ha például Oscarra vágytak, aminek alapvetően és békeidőben még mindig kritériuma a filmszínházas vetítés; de az eltérő forgalmazási gyakorlatok miatt a megvásárolt (tehát nem a streamingplatform megrendelésére gyártott) filmeknél is előfordulhattak rendhagyó premierek. Mégis, a 3 hónapos kizárólagosság az esetek nagy részében szentnek és sérthetetlennek számított -- eddig.

Emlékezzünk rá: mikor a karantén idején az eredetileg nagyvászonra szánt Trollok a világ körül egyből a netre költözött, az AMC úgy berágott, hogy a Universal komplett filmfelhozatalát (közte a Jurassic Park-, és Halálos iramban-filmekkel) kitiltotta mozijaiból, és a második legnagyobb Regal hálózat is csatlakozott hozzá. Két ekkora játékos már képes lett volna komoly károkat okozni a stúdiónak, úgy néz ki azonban, a feleknek sikerült megegyezniük, valószínűleg a mozis cégek is belátták, a jövő a streamingplatformoké, így kénytelenek alkalmazkodni a helyzethez. A megállapodás értelmében az AMC mégis játszani fogja a Univesal és az annak tulajdonában álló, független és külföldi darabokat forgalmazó Focus Features filmjeit, azok azonban mindössze 17 nap elteltével felkerülhetnek a prémium online videótékába. A 90 napos mozis ablak azonban továbbra is érvényben marad a normál online tékák, streamingplatformok és DVD/Blu-Ray megjelenések esetében.

A statisztikák szerint a filmek bevételük legjelentősebb részét a premiert követő első három hétvégén szerzik

-- így talán ennyi idő alatt is keletkezik annyi forgalom, ami életben tartaná a mozikat. Mivel a megállapodás kizárólag a prémium online tékákra vonatkozik, a stúdió még jobban jár: ez ugyanis nem egyenlő a streamingplatformokkal (ahol meghatározott havidíj mellett annyi tartalmat fogyasztunk, amennyit akarunk) vagy a DVD/Blu-Ray-eladásokkal (ahol egyszer fizetünk a hordozóért, amit utána annyiszor nézünk meg, ahányszor szeretnénk). Egy ilyen tékából ugyanis kb. 2 mozijegy árából tudunk kikölcsönözni egy filmet, ami nem olcsó, de egy négytagú családnak így is jobban megéri (nem csoda, hogy a Trollok 2 és a Scooby-Doo gurított először nagyot ezen a téren); ráadásul csak bizonyos időintervallumon belül (általában 24 vagy 48 óra) tudjuk megnézni a filmet. Bónuszként pedig minden cent a stúdióhoz vándorol, a forgalmazók és mozik sem fölözik le a hasznukat.

A többi stúdió és mozihálózat egyelőre nem reagált a hírre, de biztosak lehetünk benne, hogy ha nem akarnak ki- vagy lemaradni, nekik is lépniük kell. A járvány kitörése óta ezer dologra elhangzott már, hogy a vírus elvonultával sem biztos, hogy visszatér a normális kerékvágásba.

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

„Ha kém vagyok, miért engedtek oda?”

Mint ukrán kémet kitiltották Magyarország területéről a kárpát­aljai magyar politikust. A kormánypropaganda olyan fotókat közöl leleplezésként, amelyeket korábban Tseber Roland osztott meg a nyilvánossággal. Ő azt mondja, csak az ukrán–magyar viszony javításán dolgozik.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Amikor egy haldokló csak az emberségre számíthat – életvégi ellátás helyett marad a várakozás a sürgősségin

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.