A Cápa óta nem volt ekkora változás a moziforgalmazásban
mozi_top_story_lead.jpg

A Cápa óta nem volt ekkora változás a moziforgalmazásban

Mikrofilm

90 napról három hétre zsugorodhat a kizárólagos vetítést biztosító mozis ablak.

A koronavírus teljesen a feje tetejére állította a filmipart is, a megborulás stációiról mi is több alkalommal beszámoltunk: a szünetelő mozik miatt még inkább divatba jött a streaming; az pedig csak olaj volt a tűzre, hogy egyes stúdiók úgy döntöttek, nagyvászon helyett inkább felteszik online legfrissebb portékájukat, erre természetesen a hagyományos filmszínházak berágtak. Miközben az egész világ Christopher Nolan Tenetjét, és a mozik kapuinak szélesre tárását várták, az emberek ismét elkezdtek autósmozikba járni. A leálló filmforgatások miatt viszont a háttérmunkások közül egyre többen kénytelenek voltak otthagyni a filmipart, az elhalasztott premierek és lefújt filmfesztiválok miatt pedig még az Oscar szabályait is át kellett írni. A nyár finisére fordulva Amerikában továbbra is jelen van a járvány, ezért még az is előfordulhat, hogy mi, magyarok hamarabb láthatjuk a Tenetet mint ők. A koronavírus-helyzetet ügyesebben kezelő Dél-Koreában viszont már vissza is tértek az emberek a mozikba.

A változó idők szelét azonban lassú helyrerendeződés helyett egy hurrikánszerű fordulat követi: az Universal stúdió és az AMC, a világ legnagyobb mozilánca megegyeztek, hogy mindössze 17 nappal, azaz három hétvégével a mozis premier után a filmek már fel is kerülhetnek streamingre. Az Indiewire cikkében a megállapodást

a legnagyobb, filmforgalmazásban bekövetkező változásnak nevezte a Cápa óta.

Steven Spielberg klasszikusát az első blockbusternek szokás nevezni, mármint az első filmnek, amely megalapozta, hogy mit nevezünk egyáltalán blockbusternek. 1975-ben hatalmas várakozás után, óriási médiavisszhanggal körítve mutatták be nyáron, ráadásul több száz moziban egyszerre. Ma már ezek a nyári slágerfilmek alapvető attribútumai, de mindehhez kellett a cápás film sikere is.

Ugorjunk egy kicsit az időben: még egy-két évtizeddel ezelőtt is legalább egy évnek el kellett telnie, hogy egy film a mozik után a tévében is debütálhasson. A különböző hordozóknak és az egyre változatosabb terjesztési módszereknek köszönhetően ez az egy éves ablak az elmúlt években folyamatosan szűkült: a VHS előretörésével már csak hat hónap választotta el a premiert és az aktuális film kazettán való megjelenését, a DVD pedig még kisebbre húzta a moziablakot. A streamingoldalak és online videótékák elterjedése után már csak 90 napos volt a mozik kizárólagossága.

Ez a 90 napos ablak volt az ütközőzóna, amely elválasztotta egymástól a nagy stúdiók filmjeit, és a Netflix, Amazon és társainak saját mozijait. Persze néha előfordult, hogy streamingek exkluzív tartalmai moziban futottak: ha például Oscarra vágytak, aminek alapvetően és békeidőben még mindig kritériuma a filmszínházas vetítés; de az eltérő forgalmazási gyakorlatok miatt a megvásárolt (tehát nem a streamingplatform megrendelésére gyártott) filmeknél is előfordulhattak rendhagyó premierek. Mégis, a 3 hónapos kizárólagosság az esetek nagy részében szentnek és sérthetetlennek számított -- eddig.

Emlékezzünk rá: mikor a karantén idején az eredetileg nagyvászonra szánt Trollok a világ körül egyből a netre költözött, az AMC úgy berágott, hogy a Universal komplett filmfelhozatalát (közte a Jurassic Park-, és Halálos iramban-filmekkel) kitiltotta mozijaiból, és a második legnagyobb Regal hálózat is csatlakozott hozzá. Két ekkora játékos már képes lett volna komoly károkat okozni a stúdiónak, úgy néz ki azonban, a feleknek sikerült megegyezniük, valószínűleg a mozis cégek is belátták, a jövő a streamingplatformoké, így kénytelenek alkalmazkodni a helyzethez. A megállapodás értelmében az AMC mégis játszani fogja a Univesal és az annak tulajdonában álló, független és külföldi darabokat forgalmazó Focus Features filmjeit, azok azonban mindössze 17 nap elteltével felkerülhetnek a prémium online videótékába. A 90 napos mozis ablak azonban továbbra is érvényben marad a normál online tékák, streamingplatformok és DVD/Blu-Ray megjelenések esetében.

A statisztikák szerint a filmek bevételük legjelentősebb részét a premiert követő első három hétvégén szerzik

-- így talán ennyi idő alatt is keletkezik annyi forgalom, ami életben tartaná a mozikat. Mivel a megállapodás kizárólag a prémium online tékákra vonatkozik, a stúdió még jobban jár: ez ugyanis nem egyenlő a streamingplatformokkal (ahol meghatározott havidíj mellett annyi tartalmat fogyasztunk, amennyit akarunk) vagy a DVD/Blu-Ray-eladásokkal (ahol egyszer fizetünk a hordozóért, amit utána annyiszor nézünk meg, ahányszor szeretnénk). Egy ilyen tékából ugyanis kb. 2 mozijegy árából tudunk kikölcsönözni egy filmet, ami nem olcsó, de egy négytagú családnak így is jobban megéri (nem csoda, hogy a Trollok 2 és a Scooby-Doo gurított először nagyot ezen a téren); ráadásul csak bizonyos időintervallumon belül (általában 24 vagy 48 óra) tudjuk megnézni a filmet. Bónuszként pedig minden cent a stúdióhoz vándorol, a forgalmazók és mozik sem fölözik le a hasznukat.

A többi stúdió és mozihálózat egyelőre nem reagált a hírre, de biztosak lehetünk benne, hogy ha nem akarnak ki- vagy lemaradni, nekik is lépniük kell. A járvány kitörése óta ezer dologra elhangzott már, hogy a vírus elvonultával sem biztos, hogy visszatér a normális kerékvágásba.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.