David Lynch, Geena Davis és egy cseroki indián színész is tiszteletbeli Oscar-díjat kapott

  • Narancs.hu/MTI
  • 2019. október 28.

Mikrofilm

Volt, aki a köszönő beszédében azt kérte, a díjat ezentúl ne Oscarnak, hanem Annának nevezzék.

A hollywoodi Ray Dolby Bálteremben megrendezett díszvacsorán a szokásokhoz híven az Oscar-gálát megelőzve adták át a tiszteletbeli Oscar-díjakat.
A díjátadón Lina Wertmüller olasz rendezőnő szintén tiszteletbeli Oscar-díjban részesült. A köszönőbeszédét tolmácsoló Isabella Rosellini elmondta: a rendezőnő azt szeretné, ha a díjat ezentúl nem Oscarnak, hanem Annának neveznék.

A gála kiemelt figyelmet szentelt a női egyenjogúságnak és a kisebbségek helyzetének a filmiparban. Wertmüller első nőként kapott jelölést 1976-ban a rendezői Oscar-díjra – emlékeztetett a Hollywood Reporter.

A 63 éves Geena Davis (Aranyoskám, Az alkalmi turista, Thelma és Louise) a Jean Hersholt Humanitárius-díjat vehette át kiemelkedő emberbaráti tevékenységéért. A színésznő hosszú ideje küzd a nők egyenjogúságáért a médiában.

David Lynch, Az elefántember, a Kék bársony és a Mulholland Drive rendezője és az első cseroki-amerikai színészként Wes Studi (Farkasokkal táncoló, Az utolsó mohikán, Avatar) is átvehette a Kormányzói-díjat.

Azonnal hisztérikus kultusz alakult ki körülötte, ami azóta sem csitult

A festészettől Laura Palmerig. Pár perc alatt bevezetünk David Lynch szürreális világába! Lynch a képzőművészet felől érkezett a filmhez - ma is aktívan fest, fotózik, illetve zenél -, festészetének éjsötét szürrealizmusa köszönt vissza később a filmjeiben. Eleinte a festészet „időbeli kiterjesztésével" kísérletezett, animált rövidfilmje, a Six Men Getting Sick (Six Times) bizarr lázálomként vetítette előre a későbbi alkotásait.

Studi köszönőbeszédében kiemelte: úgy érzi, "ideje volt", hogy ilyen hosszú mellőzöttség után egy indián őslakos amerikai is megkapja az Oscar-díjat.
Az estét az amerikai filmakadémia augusztusban hivatalba lépett új elnöke, David Rubin nyitotta meg. Bejelentette, hogy a filmakadémia régóta várt múzeuma 2020-ban kezd működni.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.