Több országban betiltották az ártatlan gyerekmesét

  • Szabó Ádám
  • 2019. október 28.

Mikrofilm

Nem ez az első eset, amikor Hollywood úgy táncol, ahogy a kínaiak fütyülnek.

Múlt csütörtök óta már nálunk is látható a Dreamworks legújabb animációs filmje, a Jetikölyök. Első látásra egy egyszerű meséről van szó, amely tökéletesen illeszkedik a stúdió többi produktuma, a Croodék, vagy épp a Trollok mellé: semmi különleges nincs benne és nem arat világraszóló sikert sem, így nemsokára már a kertévék szombat délutáni műsorsávjában találkozhatunk vele.

Jetikölyök - magyar nyelvű előzetes

Országos bemutató: 2019. október 24. A Pearl Studio és a DreamWorks Animation közös produkciója nagyszabású, 3000 mérföldes utazásra viszi a közönséget Sanghaj utcáitól a lélegzetelállító havas himalájai tájakig. Amikor egy csintalan baráti társaság találkozik egy fiatal jetivel, kalandos felfedezőútra indulnak, hogy összehozzák a varázslatos teremtményt a családjával a föld legmagasabb pontján.

Csakhogy a Jetikölyköt nagy nemzetközi felzúdulás fogadta – jól tippeltek, bizony ezúttal is Kína van a dologban, ahol egy Disney-mese is okozhat óriási felháborodást , majd válhat pár hónap múlva a Hongkong-ellenes hangok protestfilmjévé. A Jetikölyök a Mulanhoz hasonlóan nemcsak Kína idillinek ábrázolt vidékén játszódik, ráadásul az amerikai Universal és a kínai Pearl Studio ko-produkciójában készült – és így

máris megértjük, hol volt a bibi.

Egy kis háttérsztori: az 1883-85-ös kínai-francia háború után sem tisztázódott, hogy Kína melyik területeket tekintheti magáénak a Dél-Kínai tengeren – épp ezért a II. vh óta már nem csak az olyan, közeli országokhoz tartozó tengeri vizekre tart igényt, mint Malajzia, a Fülöp-szigetek, vagy épp Vietnam: a Csang Kaj-sek-féle Kínai Köztársaságra hivatkozva egészen az ún. kilenc pontos vonalig bekebelezné a tengert, ami az említett országok mellett Indonézia vízi fennhatóságát is magába foglalja. Ezeket az államokat tehát Kína egyszerűen a parti vizeikig szorítaná, fittyet hányva az ENSZ Terngerjogi Egyezményére. Nem csoda, hogy fáj a foga erre a részre, hiszen kereskedelmi, halászati és kőolajipari szempontból is fontos régióról van szó. Az állandó agresszió miatt a Fülöp-szigetek 2013-ban a Hágai Bírósághoz fordult, amely kimondta, hogy Kína nem tarthat igényt a tengeri területre, a kilenc pontos vonal pedig sérti az Egyesült Nemzetek tengerjogi egyezményét.

És most vissza a buta jetikhez:

az animációs film egyik jelenetében egy térkép látható, amelyen tisztán ott van az a bizonyos kilenc pontos vonal

– nem mintha védeni akarnánk a mozit, de az Kínában játszódik, ahol a térképeken a nemzetközi szabályozással mit sem törődve a mai napig szerepel a térképeken a kérdéses határ. Ennek ellenére mindez kiverte a biztosítékot az érintett országokban: Malajzia simán cenzúrázta a jelenetet, Vietnam és a Fülöp-szigetek viszont úgy ahogy van, betiltotta a Jetikölyköt.

Az amerikai stúdiót persze mindez nem fogja romba dönteni: az egyre fontosabb piaccá váló

Kína igényeit kielégítették, a többiek meg csináljanak azt, amit akarnak.

Intő jel lehet viszont Amerika számára, hogy Kína milyen óriási érdekérvényesítő képességre tett szert az elmúlt évtizedekben: a filmipartól kezdve a sportig mindenki szeretne betörni a világ legnagyobb piacára, de csak később jönnek rá, hogy ott bizony egészen más szabályok szerint mennek a dolgok. Az amerikaiak viszont nem akarják veszni hagyni az elképesztő bevételeket, így inkább úgy táncolnak, ahogy a kínaiak fütyülnek – ez történt a Jetikölyök esetében, és ugyanez játszódik le az NBA-vel is.

Figyelmébe ajánljuk

Cserna-Szabó András: „Csinálnék egy kocsmát”

Megjelent új novelláskötete, az ösztöndíjakat és a kitüntetéseket elfogadja, ha adnak neki, és nem kérnek cserébe, de abbahagyná az írást, ha rengeteg pénze lenne. Épp ezért senki ne adjon neki! Az utolsó magyarokért is kár lett volna. Cserna-Szabó Andrással beszélgettünk.

Lefotózta a Kígyó-sziget egyik védőjét, aki visszaszólt az oroszoknak

Emeric Lhuisset fotográfus fényképein valódi harctereket és igazi katonákat látunk, még akkor is, ha a kompozíció klasszikus festményeket idéz. Mi a viszonya valóságnak és beállításnak, hogyan nyerhetik vissza hangjukat a történelem tényleges főszereplői, és hogyan sikerült lefotózni a Kígyó-sziget védőjét, aki rádión szólt be az orosz hadihajónak? Budapesti kiállítása apropóján beszélgettünk.