Múlt csütörtök óta már nálunk is látható a Dreamworks legújabb animációs filmje, a Jetikölyök. Első látásra egy egyszerű meséről van szó, amely tökéletesen illeszkedik a stúdió többi produktuma, a Croodék, vagy épp a Trollok mellé: semmi különleges nincs benne és nem arat világraszóló sikert sem, így nemsokára már a kertévék szombat délutáni műsorsávjában találkozhatunk vele.
Jetikölyök - magyar nyelvű előzetes
Országos bemutató: 2019. október 24. A Pearl Studio és a DreamWorks Animation közös produkciója nagyszabású, 3000 mérföldes utazásra viszi a közönséget Sanghaj utcáitól a lélegzetelállító havas himalájai tájakig. Amikor egy csintalan baráti társaság találkozik egy fiatal jetivel, kalandos felfedezőútra indulnak, hogy összehozzák a varázslatos teremtményt a családjával a föld legmagasabb pontján.
Csakhogy a Jetikölyköt nagy nemzetközi felzúdulás fogadta – jól tippeltek, bizony ezúttal is Kína van a dologban, ahol egy Disney-mese is okozhat óriási felháborodást , majd válhat pár hónap múlva a Hongkong-ellenes hangok protestfilmjévé. A Jetikölyök a Mulanhoz hasonlóan nemcsak Kína idillinek ábrázolt vidékén játszódik, ráadásul az amerikai Universal és a kínai Pearl Studio ko-produkciójában készült – és így
máris megértjük, hol volt a bibi.
Egy kis háttérsztori: az 1883-85-ös kínai-francia háború után sem tisztázódott, hogy Kína melyik területeket tekintheti magáénak a Dél-Kínai tengeren – épp ezért a II. vh óta már nem csak az olyan, közeli országokhoz tartozó tengeri vizekre tart igényt, mint Malajzia, a Fülöp-szigetek, vagy épp Vietnam: a Csang Kaj-sek-féle Kínai Köztársaságra hivatkozva egészen az ún. kilenc pontos vonalig bekebelezné a tengert, ami az említett országok mellett Indonézia vízi fennhatóságát is magába foglalja. Ezeket az államokat tehát Kína egyszerűen a parti vizeikig szorítaná, fittyet hányva az ENSZ Terngerjogi Egyezményére. Nem csoda, hogy fáj a foga erre a részre, hiszen kereskedelmi, halászati és kőolajipari szempontból is fontos régióról van szó. Az állandó agresszió miatt a Fülöp-szigetek 2013-ban a Hágai Bírósághoz fordult, amely kimondta, hogy Kína nem tarthat igényt a tengeri területre, a kilenc pontos vonal pedig sérti az Egyesült Nemzetek tengerjogi egyezményét.
És most vissza a buta jetikhez:
az animációs film egyik jelenetében egy térkép látható, amelyen tisztán ott van az a bizonyos kilenc pontos vonal
– nem mintha védeni akarnánk a mozit, de az Kínában játszódik, ahol a térképeken a nemzetközi szabályozással mit sem törődve a mai napig szerepel a térképeken a kérdéses határ. Ennek ellenére mindez kiverte a biztosítékot az érintett országokban: Malajzia simán cenzúrázta a jelenetet, Vietnam és a Fülöp-szigetek viszont úgy ahogy van, betiltotta a Jetikölyköt.
Az amerikai stúdiót persze mindez nem fogja romba dönteni: az egyre fontosabb piaccá váló
Kína igényeit kielégítették, a többiek meg csináljanak azt, amit akarnak.
Intő jel lehet viszont Amerika számára, hogy Kína milyen óriási érdekérvényesítő képességre tett szert az elmúlt évtizedekben: a filmipartól kezdve a sportig mindenki szeretne betörni a világ legnagyobb piacára, de csak később jönnek rá, hogy ott bizony egészen más szabályok szerint mennek a dolgok. Az amerikaiak viszont nem akarják veszni hagyni az elképesztő bevételeket, így inkább úgy táncolnak, ahogy a kínaiak fütyülnek – ez történt a Jetikölyök esetében, és ugyanez játszódik le az NBA-vel is.
