Duzzasztották, csapolták, most végigutaztak rajta

  • narancs.hu
  • 2020. november 7.

Mikrofilm

A Spektrum sorozatában Nick Thorpe, a BBC közép-európai tudósítója mutatja be Európa legfontosabb folyóját, a Dunát. Ismeretterjesztő utazás a Fekete-tengertől a Fekete-erdőig, szemben az árral.

Nick Thorpe, a BBC közép-európai riportere 1983-ban érkezett Budapestre, 3 évvel később pedig már a csatorna állandó tudósítójaként számolt be a hírekről. Ahogy egy interjúban pár éve elmondta, kezdetben egy hónapos vízumokkal élt itt és külsőzött a csatornának, a hatóságok azonban hamar megunták ezt és 24 órás ultimátumot adtak neki. Thorpe erre küldött egy telexet a BBC-nek, 18 órával később pedig megkapta a kinevezését. Objektív, független újságíróként persze az elmúlt hónapokban ő is célkeresztbe került itthon. De valószínűleg nem bánja, mint bevallotta: szereti Magyarországot, de nem tartja normálisnak.

Thorpe nemcsak a BBC nézőinek számol be Közép-Európa legfontosabb eseményeiről, de tapasztalatairól már többször írt könyvet is: két éve jelent meg a menekültkérdésről szóló, személyes tapasztalatait és benyomásait is tükröző írása; előtte pedig Európa legfontosabb folyóján, a Dunán utazott végig, majd foglalta kötetbe élményeit. A Duna 2015-ben jelent meg, ebben így foglalta össze kalandjait: "2011 márciusában indultam útnak a romániai Duna-deltából, és utamat többször megszakítva, 2012 márciusában értem el a folyam németországi forrásvidékét. Az utazások között vissza-visszatértem Budapestre, hogy tudósítóként keressem a kenyeremet, és némi időt töltsek a családommal. Minden létező alkalommal úsztam a folyóban, főként nyáron, kora reggelenként, időnként alig haladva az erős, hat kilométer per órás sodrásban, de volt, hogy a gátak közelében megbúvó tavakban vagy a holtágakban mártóztam meg. Szeretném hinni, hogy egyszerre vagyok nyugati utazó, aki újra felfedezi a Keletet, és keleti utazó, aki újra felfedezi a Nyugatot."

Nemrég Thorpe újra útra kelt, hogy árral szemben végigutazzon a folyón, ami egyszerre köti össze és választja el Európa két felét, ezúttal azonban egy stábot is magával vitt. A Spektrum új saját gyártású sorozata, A Duna - Árral szemben ötlete ugyanis a brit újságíró könyvén alapul –

a tévéműsor az előzetes alapján ugyanolyan személyes, hol megmosolyogtató, hol drámai, intim hangulatú szórakoztató ismeretterjesztés, mint amilyen a könyv volt.

A 8 részes sorozat forgatása közel egy évig tartott, amely során Thorpe és a stáb a Duna teljes szakaszán végigutaztak. Az egyes epizódok azonban nemcsak magát a folyót, annak kulturális sokszínűségét, a körülötte kialakult életet mutatja be, de a magyar és az európai történelem drámai eseményeit is Marcus Aureliustól a II. világháborúig. „Utaztunk csónakkal, hajóval, autóval, kajakkal, biciklivel, busszal, vonattal, kisrepülővel és suppal, de rengeteget gyalogoltunk is. Nem sok embernek van lehetősége teljes hosszában végig utazni egy folyót, nekem kétszer volt szerencsém végig járni a Dunát, a Fekete-tengertől a Fekete-erdőig – egyszer a könyvem megírása miatt, most pedig a filmsorozat készítése során. Ezalatt nagyon sokan voltak nyitottak arra, hogy kamerával együtt is beengedjenek minket az életükbe” – mondta Nick Thorpe, akit a magyar változatban Mácsai Pál szinkronizál.

A Duna – Árral szemben” című sorozat november 8-ától vasárnaponként délután 3-kor és este 9-kor látható Spektrum műsorán.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.