Duzzasztották, csapolták, most végigutaztak rajta

  • narancs.hu
  • 2020. november 7.

Mikrofilm

A Spektrum sorozatában Nick Thorpe, a BBC közép-európai tudósítója mutatja be Európa legfontosabb folyóját, a Dunát. Ismeretterjesztő utazás a Fekete-tengertől a Fekete-erdőig, szemben az árral.

Nick Thorpe, a BBC közép-európai riportere 1983-ban érkezett Budapestre, 3 évvel később pedig már a csatorna állandó tudósítójaként számolt be a hírekről. Ahogy egy interjúban pár éve elmondta, kezdetben egy hónapos vízumokkal élt itt és külsőzött a csatornának, a hatóságok azonban hamar megunták ezt és 24 órás ultimátumot adtak neki. Thorpe erre küldött egy telexet a BBC-nek, 18 órával később pedig megkapta a kinevezését. Objektív, független újságíróként persze az elmúlt hónapokban ő is célkeresztbe került itthon. De valószínűleg nem bánja, mint bevallotta: szereti Magyarországot, de nem tartja normálisnak.

Thorpe nemcsak a BBC nézőinek számol be Közép-Európa legfontosabb eseményeiről, de tapasztalatairól már többször írt könyvet is: két éve jelent meg a menekültkérdésről szóló, személyes tapasztalatait és benyomásait is tükröző írása; előtte pedig Európa legfontosabb folyóján, a Dunán utazott végig, majd foglalta kötetbe élményeit. A Duna 2015-ben jelent meg, ebben így foglalta össze kalandjait: "2011 márciusában indultam útnak a romániai Duna-deltából, és utamat többször megszakítva, 2012 márciusában értem el a folyam németországi forrásvidékét. Az utazások között vissza-visszatértem Budapestre, hogy tudósítóként keressem a kenyeremet, és némi időt töltsek a családommal. Minden létező alkalommal úsztam a folyóban, főként nyáron, kora reggelenként, időnként alig haladva az erős, hat kilométer per órás sodrásban, de volt, hogy a gátak közelében megbúvó tavakban vagy a holtágakban mártóztam meg. Szeretném hinni, hogy egyszerre vagyok nyugati utazó, aki újra felfedezi a Keletet, és keleti utazó, aki újra felfedezi a Nyugatot."

Nemrég Thorpe újra útra kelt, hogy árral szemben végigutazzon a folyón, ami egyszerre köti össze és választja el Európa két felét, ezúttal azonban egy stábot is magával vitt. A Spektrum új saját gyártású sorozata, A Duna - Árral szemben ötlete ugyanis a brit újságíró könyvén alapul –

a tévéműsor az előzetes alapján ugyanolyan személyes, hol megmosolyogtató, hol drámai, intim hangulatú szórakoztató ismeretterjesztés, mint amilyen a könyv volt.

A 8 részes sorozat forgatása közel egy évig tartott, amely során Thorpe és a stáb a Duna teljes szakaszán végigutaztak. Az egyes epizódok azonban nemcsak magát a folyót, annak kulturális sokszínűségét, a körülötte kialakult életet mutatja be, de a magyar és az európai történelem drámai eseményeit is Marcus Aureliustól a II. világháborúig. „Utaztunk csónakkal, hajóval, autóval, kajakkal, biciklivel, busszal, vonattal, kisrepülővel és suppal, de rengeteget gyalogoltunk is. Nem sok embernek van lehetősége teljes hosszában végig utazni egy folyót, nekem kétszer volt szerencsém végig járni a Dunát, a Fekete-tengertől a Fekete-erdőig – egyszer a könyvem megírása miatt, most pedig a filmsorozat készítése során. Ezalatt nagyon sokan voltak nyitottak arra, hogy kamerával együtt is beengedjenek minket az életükbe” – mondta Nick Thorpe, akit a magyar változatban Mácsai Pál szinkronizál.

A Duna – Árral szemben” című sorozat november 8-ától vasárnaponként délután 3-kor és este 9-kor látható Spektrum műsorán.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

A krétafelkelés

Valaki feljelentette Michal M.-et – az eset nem nálunk, hanem a távoli és egzotikus Szlovákiában történt. Nálunk ilyesmi nem fordulhat elő.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van. Az ő kegyei éltetik, ő mozgatja a vezető személyi állomány tagjait, mint sakktáblán szokás a bábukat.