A koronavírus és a hónapokra sötétbe borult vásznak után úgy kellenek nekünk a jó mozifilmek, mint egy falat kenyér – és vica versa, a filmszínházaknak is óriási szükségük van a nézőkre. A legtöbb vetítőhely azonban az elmúlt időszakban egyszerűen nem tudott mit bemutatni, a stúdiók ugyanis inkább online küldték ringbe a portékájukat. Szerencsére novemberben nem maradunk nagybetűs moziélmény nélkül, jön ugyanis az 5. Európai Art Mozi Nap.
A november 8-i, vasárnapi eseményhez 26 magyarországi művészmozi csatlakozott. A kínálat impozáns: megrázó dráma, megdöbbentő dokumentumfilm, Berlinben és Cannes-ban díjazott alkotások, és két magyar premier is ott van az étlapon.
A DAU.Natasha páratlan filmkísérlet, ami soha nem látott módon mossa el a határokat film és valóság, jelen és múlt, mozi és művészet között. Ilja Hrzsanovszkij rendező eredetileg Lev Landau szovjet elméleti fizikus életét szerette volna feldolgozni, ehhez pedig az ukrán Harkov közelében egy komplett városrésznyi stúdiódíszletet húztak fel. A helyszínt benépesítették színészekkel és statisztákkal, teleaggatták kamerákkal és mikrofonokkal, majd elkezdődött az elképesztő próbatétel: minden szereplőnek úgy kellett élnie, beszélnie és viselkednie, mintha a díszletnek megfelelően a sztálini korban élnének. Az alkotók szigorúan betartatták az akkor érvényes írott és íratlan szabályokat, így – akárcsak Zimbardo börtönprojektjénél és az azt adaptáló A kísérlet című filmben – a játszók egy idő után elkezdtek színészek helyett korabeli lakosokként viselkedni, a rendező pedig szovjet zsarnokként. Az izgalmas projektről a GQ készített feltáró cikket, többek között eloszlatva azt a hitet, hogy Hrzsanovszkij szektát alapított – a körülmények alól azonban még az újságíró sem tudta kivonni magát. A DAU-ból végül 700 órányi anyag készült, amiből 14 filmet és sorozatot vágtak, de készült installáció és digitális filmkiállítás is, valamint a DAU. Natasha, amiben a hírek szerint Lev Landau figurája végül fel sem tűnik. A film a 70. Berlini Filmfesztiválon Ezüst Medvét nyert, a hazai mozikban jövő februárban látható, de az Art Mozi Napon premier előtt nézhető.
A Berlin, Alexanderplatz Alfred Döblin kultregényének aktualizált filmadaptációja, mely Berlinben szintén a versenyprogramban szerepelt, és most a januári premier előtt bemutatkozik itthon is. A Napsugár című lengyel-olasz dráma főhőse egy fiatal lány, aki Olaszországban adná örökbe születendő gyermekét. Az idő előtt világra jött csecsemő iránt azonban a lány örökbefogadást intéző barátjának az utolsó pillanatban apai érzelmei támadnak.
Fellini filmjeit nem lehet elégszer látni, a Maestro zsenijéhez pedig annak ellenére sem kerültünk közelebb, hogy egy ponton ő maga rendezte meg az életét. A Fellini - A lélek festője című portréfilm most archív interjúkkal, ikonikus filmrészletekkel, pályatársakkal és utódokkal folytatott beszélgetésekkel próbálja közelebb hozni hozzánk a rendezőzsenit. Cannes Classics szekciójában nagy sikerrel futott a film, november 19-én pedig itthon is több mozi műsorára tűzi majd. Az Egy humorista életében Jonas Gardell svéd regényíró saját sikerkönyvét adaptálta: ebben egy komikus emlékezik vissza a 70-es évekre. Teltházas stand-up estek, ABBA és Björn Borg – mivel azonban skandináv moziról van szó, biztosak lehetünk benne, hogy az édesbús nosztalgia drámája végül beviszi a gyomrost nemcsak főhősnek, de a nézőknek is. Ez a film szintén november 19-én debütál itthon.
A Gunda nemcsak az Art Mozi nap, de az egész év egyik legegyedibb filmélményének ígérkezik: a fekete-fehér, szöveg nélküli norvég-amerikai dokumentumfilm egyszerre intim portré egy sertéscsaládról, hipnotikus erejű filmcsendélet és súlyos, morális kérdéseket feszegető alkotás az állattartásról. A producer az állatok jogainak harcos képviselője, Joaquin Phoenix. December 10-től látható a magyar mozikban.
Az influenszer egyre inkább szitokszónak számít itthon és szinte mindenhol a világon, mégis egyre több van belőlük. A Sweat többek között azt feszegeti, milyen érzés úgy élni az életed, hogy milliók követnek, akik azonban semmit nem tudnak rólad. A közösségi médiában ugyanis mindenki csak az adott célközönség számára előnyös arcát mutatja; a film főszereplője például egy fitnessmodell. A lengyel-svéd dráma Cannes-ban nagy visszhangot váltott ki, itthon várhatóan 2021-től látható majd.
Akad persze vígjáték is a filmünnep menüjén: az Előzmények törlése csak karácsonykor debütál itthon, de most premier előtt nézhető. A komédia, melyben három jóbarát folytat szélmalomharcot a modern technológia és a behálózottság ellen, Berlinben Ezüst Medvét nyert.
Az Európai Art Mozi Napon két magyar alkotás is látható még a bemutató előtt. A Spirál a kolozsvári Felméri Cecília első nagyjátékfilmje, mely rögtön különdíjat nyert a Varsói Nemzetközi Filmfesztiválon. A magyar-román koprodukcióban készült thriller egyszerre lélektani dráma és sajátos romantikus film egy szerelmi háromszöggel a középpontjában. A főszerepben Borbély Alexandra és az Anyai szívből ismert román Bogdan Dumitrache.
A Becsúszó szerelés a Brazilok után ismét a magyar fociőrületet mutatja be humoros formában: főhősei egy fociultra és felesége, akiknek természetes úton nem lehet gyerekük, ezért úgy döntenek, örökbe fogadják egy roma lány születendő gyerekét. A szereplők között ott van Tenki Réka, Pelsőczy Réka, Thuróczy Szabolcs és Hajdu Szabolcs is.
A 5. Európai Art Mozi Nap részletes programja és az egyes mozik műsora a www.artmoziegyesulet.hu oldalon olvasható. A magyarországi vetítéssorozat az NKA és az MMA támogatásával, az Art-Mozi Egyesület szervezésében valósul meg.
