Elhunyt Schubert Gusztáv, a Filmvilág főszerkesztője

  • narancs.hu
  • 2024. június 12.

Mikrofilm

Életének 69. évében kedden elhunyt Schubert Gusztáv, a Filmvilág főszerkesztője - tudatta a szerkesztőség szerdán a Facebook-oldalán.

A Filmvilág főszerkesztője a lap legrégebbi állandó munkatársa volt, aki több mint négy évtizeden át dolgozott a szerkesztőség tagjaként, előbb rovatvezető (1986), majd főszerkesztő-helyettes tisztségben (1998-2010). Balázs Béla- és Cs. Szabó László-díjas filmes szakíróként a lap létrejöttének legfontosabb közreműködőjét jelentette, legyen szó a tartalmi összetételről, az egységes színvonal biztosításáról, valamint a technikai és anyagi feltételek megteremtéséről.

Példaértékű, fáradhatatlan küzdelmet folytatott a Filmvilág fennmaradásáért. „Nem csupán főszerkesztői pozíciójában, de már jóval azelőtt is a Filmvilág meghatározó munkatársa, a motorja volt - és amennyiben rajtunk múlik, ezután is az marad” - írják a szerkesztőség tagjai.

 
Schubert Gusztáv
Fotó: Gabor Csaba / Filmvilág
 

 

Schubert Gusztáv 1955. december 3-án született Dunaújvárosban. 1980-ban végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának irodalom-történelem szakán. 1980-tól 1985-ig - magántanárként - irodalmat tanított, 1981 óta publikált, 1986-tól a Filmvilág rovatvezetője, 1998-tól főszerkesztő-helyettese, 2010-től főszerkesztője volt.

Munkáját 1999-ben Balázs Béla-díjjal, 2021-ben Cs. Szabó László-díjjal ismerték el. Rövid, de súlyos betegség után múlt éjjel hunyt el családja körében.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.