Elhunyt Schubert Gusztáv, a Filmvilág főszerkesztője

  • narancs.hu
  • 2024. június 12.

Mikrofilm

Életének 69. évében kedden elhunyt Schubert Gusztáv, a Filmvilág főszerkesztője - tudatta a szerkesztőség szerdán a Facebook-oldalán.

A Filmvilág főszerkesztője a lap legrégebbi állandó munkatársa volt, aki több mint négy évtizeden át dolgozott a szerkesztőség tagjaként, előbb rovatvezető (1986), majd főszerkesztő-helyettes tisztségben (1998-2010). Balázs Béla- és Cs. Szabó László-díjas filmes szakíróként a lap létrejöttének legfontosabb közreműködőjét jelentette, legyen szó a tartalmi összetételről, az egységes színvonal biztosításáról, valamint a technikai és anyagi feltételek megteremtéséről.

Példaértékű, fáradhatatlan küzdelmet folytatott a Filmvilág fennmaradásáért. „Nem csupán főszerkesztői pozíciójában, de már jóval azelőtt is a Filmvilág meghatározó munkatársa, a motorja volt - és amennyiben rajtunk múlik, ezután is az marad” - írják a szerkesztőség tagjai.

 
Schubert Gusztáv
Fotó: Gabor Csaba / Filmvilág
 

 

Schubert Gusztáv 1955. december 3-án született Dunaújvárosban. 1980-ban végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának irodalom-történelem szakán. 1980-tól 1985-ig - magántanárként - irodalmat tanított, 1981 óta publikált, 1986-tól a Filmvilág rovatvezetője, 1998-tól főszerkesztő-helyettese, 2010-től főszerkesztője volt.

Munkáját 1999-ben Balázs Béla-díjjal, 2021-ben Cs. Szabó László-díjjal ismerték el. Rövid, de súlyos betegség után múlt éjjel hunyt el családja körében.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.