Szép új világ: íme az app, amivel bárki saját South Parkot készíthet majd magának

Mikrofilm

Vagy Pixar-filmet, esetleg egy vadiúj Pókember-animációt. A Showrunner nevű, MI-alapú app demójában például Mark Zuckerberg elevenedik meg egy South Park-részben.

Amikor a Bosszúállókat rendező Joe Russo tavaly azt nyilatkozta, két évre vagyunk a Mesterséges Intelligencia (MI) által generált filmektől, a legtöbben még legyintettek. Azóta azonban megállás nélkül érkeznek a hírek arról, hogyan hódít teret a technika Hollywoodban: a Disney háttérszínészeket szkennelt be, hogy felhasználhassa digitális másukat; több film és sorozat is lebukott, hogy MI-generálta képeket használtak ahelyett, hogy megfizették volna a grafikusokat; egy cég engedély nélkül használta fel Scarlett Johansson hangját a flörtölni és kuncogni is képes, CharGPT-alapú programjukhoz, megidézve A nő című 2013-as film valóságát; és bemutatták az Open AI Sora nevű platformját, amely néhány mondat alapján filmszerű rövidfilmeket képes generálni – ennek hatására pedig egy nagyhatalmú producer máris leállította stúdiója fizikai bővítését.

Az MI-ben utazó Fable Studios most egy utóbbihoz hasonló programot mutatott be. A Showrunnert úgy reklámozzák, mint a „Mesterséges Intelligencia Netflixét”, ezzel ugyanis

nemcsak azt határozhatjuk meg, mit nézünk, de azt is, mi történik abban: az app-pal ugyanis mindössze néhány mondattal MI-generálta animációkat alkothatunk.

Az Alpha fázisban, azaz még tesztelés alatt álló program be is mutatott egy videót arról, hogyan működik az egész. Exit Valley címmel két részt is készítettek demósorozatukból, amely a South Park és a Rick és Morty világát elegyíti. Főszereplői A közösségi háló hősei, azaz a Facebook alapítói, akiket az aranyláz idején láthatunk, amint ölre mennek egy aranyrög miatt.

A hírek szerint az első évadban 22 részt terveznek, a nézők pedig akár saját műsorukat is elkészíthetik, kiválasztva a főszereplőket, a történetszálakat vagy azt, milyenenk legyenek a képkivágások. A cég azzal kecsegtet, hogy a legjobban sikerült nézői epizódok akár a sorozat hivatalos kánonjába is beépülhetnek.

„A következő Netflix nem pusztán passzív tévézés lesz: otthon ülhetsz, leírhatod, milyen műsort szeretnél élvezni – pár perc múlva pedig akár nézheted is. Nézd végig azt a műsort, amit valóban szeretnél, készíts új részeket, rakd bele akár magadat vagy barátaidat – harcolhattok űrlényekkel, megjelenhettek kedvenc szitkomodban vagy akár bűnügyeket is megoldhattok” – fogalmazott a szép új világról Edward Saatchi, a Fable Studios vezetője.

A hogyanról szintén készült egy demóvideó: ebben az látható, hogy a sorozat karaktereit és világát felhasználva miként generálható akár saját South Park-rész is.

A cég a South Parkot egyféle kísérleti nyúlként használta, ezen tesztelték MI-programjukat, az egészből pedig még egy tudományos közleményhez hasonló publikáció is született. Mindehhez a sorozatot alkotó Trey Parkernek és Matt Stone-nak persze semmi köze. Az azonban nagy magabiztossággal kijelenthető, hogy ebből az egészből valószínűleg egy remek South Park-részt tudnának csinálni – legalábbis egészen biztosan jobbat, mint a demó, és valószínűleg jobbat, mint amilyet mi magunk generálnánk.

A Showrunner azonban nem állt meg a South Parknál és az abból táplálkozó Exit Valley-nál: összesen 10 MI-generálta sorozatot jelentettek meg. A Pixels a Pixar-féle Verdák világát idézi; de What We Leave Behind és Ikiru Shinu címmel akad két anime is, a United Flavors of America posztere pedig leginkább a Dreamworks stúdió animációira hajaz. Az animációs stílus mellett a programmal elvileg kiválaszthatjuk majd azt is, milyen műfajú sorozatot szeretnénk, sőt, akár kijelölhetünk egy-egy rendezőt is, akinek személyiségét, humorát és rendezői jegyeit is beleszőhetjük a műsorba. Például készíthetünk Woody Allen-típusú anime-komédiát, de hasonlóan vonzó lehet egy pixaros Tarr Béla-mozi is.

Az app jelenleg 2-16 perces epizódokat képes generálni 10-15 szó alapján. A tervek szerint a programmal önálló forgatókönyvek szerint, megtervezett kameramozgásokkal és saját szinkronnal is készülhetnek show-k, miközben azt ígérik, hogy olyan egyszerű lesz használni, hogy bármilyen néző képes lesz pusztán pár mondat alapján sorozatot kreálni.

A cégvezető azt azonban elismerte, hogy az MI-tévé nem fogja felváltani a hagyományos show-kat,

képtelen például hosszú, szövevényes történeteket és bonyolult kapcsolati viszonyokat ábrázolni – azaz bármennyire szeretnénk, nem tudunk saját Trónok harcát vagy Totál szívást készíteni.

Már csak azért sem, mert létező sorozatokat, brandeket, karaktereket (azaz szellemi termékeket) nem lehet majd felhasználni az app-pal. Az abban megalkotott karakterek pedig még csak nem is mozognak, csak a kamerába nézve beszélnek. Ennek ellenére máris rengeteg szakmabeli kapta fel a fejét a lehetőségre: mint az Indiewire nemrégen megrendezett panelbeszélgetésén kiderült, több filmkészítő kísérletezik MI-eszközökkel, mint ahányan bevallják ezt.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.