Képzeljük el Amerikát, egy kibékíthetetlenül megosztott országot, ahol az állampolgári sebek olyan frissek, hogy az alapvető emberi tisztesség szobra, Tom Hanks is bizalmatlanul méregeti honfitársait, főleg persze sötétedés után a poros földutakon.
E félig-meddig amatőr, vagy annak látszani igyekvő egyszemélyes sorozat egy kézikamerasnittekből összeollózott, hat darab, szűk félórás epizódból álló nagyvárosi agymenés, melynek a narrátora egy nehezen tolerálható hangú, enyhén autisztikus vonásokat mutató balfék.
E mű is jól illeszkedik azoknak a dokumentumfilmeknek a sorába, amelyek addig érinthetetlennek gondolt, elképesztő hatalommal rendelkező férfiak szexuális visszaéléseit tárják fel (Untouchable, Surviving R. Kelly, Leaving Neverland, Jeffrey Epstein: Filthy Rich).
Úgy néz ki, Tom Cruise nem akciózik csak úgy a tévében: a Top Gun és a Mission: Impossible is a moziba érkezik – ki tudja, mikor.
Pedig már így is két résszel és egy sorozattal több készült belőle, mint kellett volna.
A fekete főszereplőt számos helyen fehér színészek szinkronizálták.
„Az utolsó túlélő halálával Auschwitzot beveszi a kirakatból a történelem. Lomtárba kerül, ott porosodik majd a sötétben a tatárjárás és a waterlooi csata közt” – nyilatkozta Röhrig Géza egy interjúban a Saul fia diadalmenetének egyik állomásán –, a Born in Auschwitz egyszerre igazolja és cáfolja e kijelentést azzal, hogy bemutatja, hogyan hatja át a tragédia háromgenerációnyi család életét.
A Star Trek-filmek Spockja jelenleg az AMC horrorsorozatában, a NOS4A2 második évadában adja a Charlie Manx nevezetű gonoszt, de élőben nincs benne semmi fenyegető. A Rhode Island-i forgatáson értük el.
Cage – angol szó, eredeti jelentése: ketrec; a szlengben azonban olyan, egykor tehetséges (?), Oscar-díjas és/vagy kultfigurákat illetünk vele, akik B és C filmek hátán olyan messze csúsztak a filmvilág csúcsától, hogy már a Hollywood-feliratot is alig látják. Lásd még: Cuba Gooding Jr.
