Áll a bál a Pixar animációjának szinkronhangjai körül

  • narancs.hu
  • 2021. január 21.

Mikrofilm

A fekete főszereplőt számos helyen fehér színészek szinkronizálták.

A Pixar legújabb moziját a múlt év egyik legnagyobb szenzációjának szánták, ahogy azonban a többi hasonló aspiráns – James Bond, Wonder Woman vagy épp a Dűne -, végül ez is a neten kötött ki. A Lelki ismeretek így mozibevétel helyett inkább előfizetőket gyűjtögetett a Disney feltörekvő platformjának, és kissé el is veszett a streamingzajban; de a kritikusok így is odáig voltak érte.

A film egy zenészről szól, aki épp betörni készül a jazzvilágba, ám egy baleset következtében lelke elhagyja a testét. Egy másik számkivetett lélek társaságában azonban őrült túlvilági hajszába kezdenek. Nemcsak a film érzelmi mélységét és látványvilágát dicsérték, de azt is, ahogy bemutatja a fekete közösséget a jazz szubkultúráját. Ezért is keltett hatalmas felháborodást, hogy a fekete főszereplőt, melynek az eredetiben Jamie Foxx kölcsönzi a hangját, számos helyen fehér színészek szinkronizáltak.

A balhé először a dán változat miatt tört ki, ahol a fehér Nikolaj Lie Kaas hangján szólal meg a főhős. A színész a Facebookon igyekezet védeni a mundér becsületét, többek között azt írta: „Az én álláspontom minden munkával kapcsolatban egyszerű. Hagyjuk az embert, legyen az férfi vagy nő a lehető legjobb módon elvégezni a dolgát”.

Portugáliában is hasonló történt, ott petíció indult az újraszinkronizálásért, amit máris több mint 17 ezren írtak alá.

Franciaországban ellenben egy fekete színész, Omar Sy kölcsönzi a karakter hangját.

A MeeToo, Black Lives Matter és hasonló társadalmi mozgalmak nyomán elindult filmipari változások az animációs filmeket is elérték. Az egyik legnagyobb visszhangot az váltotta ki, hogy a Simpson család alkotói hosszú évek után lecserélték Hank Azariát, aki az Apu nevű, indiai származású karaktert szinkronizálta. A rasszizmus persze Hollywoodban sem újkeletű dolog, erről ebben a cikkünkben írtunk bővebben. Közben akadnak visszafogottabb hangok is: Dudok de Wit – aki maga is Oscar-díjas animációs filmes – véleménycikkben hívta fel a figyelmet, hogy bizonyos nemzetközi piacokon – például Japánban vagy Dél-Koreában – a társadalom összetétele miatt lehetetlen minden karakterhez származást és bőrszínt tekintve is megfelelő szinkronhangot találni. Kérdés persze, Dánia, vagy épp Portugália mennyire tartozik ebbe a kategóriába.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.