Dokumentumfilm

Máshogy mutatja ki

Cseke Eszter–S. Takács András: Born in Auschwitz

  • SzSz
  • 2021. január 20.

Mikrofilm

„Az utolsó túlélő halálával Auschwitzot beveszi a kirakatból a történelem. Lomtárba kerül, ott porosodik majd a sötétben a tatárjárás és a waterlooi csata közt” – nyilatkozta Röhrig Géza egy interjúban a Saul fia diadalmenetének egyik állomásán –, a Born in Auschwitz egyszerre igazolja és cáfolja e kijelentést azzal, hogy bemutatja, hogyan hatja át a tragédia háromgenerációnyi család életét.

Nemes László filmje Claude Lanzmann monumentális dokumentumfilmjének, a Shoah-nak és az abban ábrázolt dogmának az örököse: eszerint a holokauszt tragédiája a filmes realizmus hagyományos eszközeivel gyakorlatilag ábrázol­hatatlan. Maga Lanzmann épp ezért saját művében nem is használt a halálgyárban készült felvételeket – nincs rá szükség, minden ott van a túlélők, tettesek és áldozatok arcán, akikkel interjút készített.

Cseke Eszter és S. Takács András dokumentumfilmjétől ugyanígy távol áll az olcsó hatáskeltés: ha a Born in Auschwitz nézése közben szomorúságot, dühöt, haragot, netalántán megkönnyebbülést érez a néző, az kizárólag a szereplőknek köszönhető, akik bátran megnyílnak az alkotók előtt. Auschwitzba mindössze egyszer merészkednek be a kamerák, de akkor sem a barakkokra vagy a vaskapura koncentrálnak, hanem Ferenc pápára, aki lerója tiszteletét az áldozatok előtt, mielőtt találkozik a dokumentumfilm egyik főszereplőjével.

Az On the Spottal ismertté vált alkotópáros most is hasonló eszközökkel él, mint a sorozat egyes epizódjaiban: apró, hétköznapi képekből bomlik ki a szereplők személyisége, története, majd drámája. Először Katit és családját ismerjük meg, majd édesanyját, Angélát, aki azon két Auschwitzban született gyerek egyike, akik túlélték a koncentrációs tábort. A kör az ő édesanyjának, Verának a történetével lesz teljes, ez utóbbi családi fotók és visszaemlékezések segítségével elevenedik meg. Az interjúk mellett az alkotók elkísérték Katit és Angélát budapesti és izraeli útjukra is; a múlt leginkább archív felvételekre rajzolt, visszafogott animációval elevenedik meg, a soá borzalmait aláfestő, szimbolikus jellegű képek pedig egyszerre visszafogottak és rendkívül szuggesztívek.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.