Dokumentumfilm

Máshogy mutatja ki

Cseke Eszter–S. Takács András: Born in Auschwitz

  • SzSz
  • 2021. január 20.

Mikrofilm

„Az utolsó túlélő halálával Auschwitzot beveszi a kirakatból a történelem. Lomtárba kerül, ott porosodik majd a sötétben a tatárjárás és a waterlooi csata közt” – nyilatkozta Röhrig Géza egy interjúban a Saul fia diadalmenetének egyik állomásán –, a Born in Auschwitz egyszerre igazolja és cáfolja e kijelentést azzal, hogy bemutatja, hogyan hatja át a tragédia háromgenerációnyi család életét.

Nemes László filmje Claude Lanzmann monumentális dokumentumfilmjének, a Shoah-nak és az abban ábrázolt dogmának az örököse: eszerint a holokauszt tragédiája a filmes realizmus hagyományos eszközeivel gyakorlatilag ábrázol­hatatlan. Maga Lanzmann épp ezért saját művében nem is használt a halálgyárban készült felvételeket – nincs rá szükség, minden ott van a túlélők, tettesek és áldozatok arcán, akikkel interjút készített.

Cseke Eszter és S. Takács András dokumentumfilmjétől ugyanígy távol áll az olcsó hatáskeltés: ha a Born in Auschwitz nézése közben szomorúságot, dühöt, haragot, netalántán megkönnyebbülést érez a néző, az kizárólag a szereplőknek köszönhető, akik bátran megnyílnak az alkotók előtt. Auschwitzba mindössze egyszer merészkednek be a kamerák, de akkor sem a barakkokra vagy a vaskapura koncentrálnak, hanem Ferenc pápára, aki lerója tiszteletét az áldozatok előtt, mielőtt találkozik a dokumentumfilm egyik főszereplőjével.

Az On the Spottal ismertté vált alkotópáros most is hasonló eszközökkel él, mint a sorozat egyes epizódjaiban: apró, hétköznapi képekből bomlik ki a szereplők személyisége, története, majd drámája. Először Katit és családját ismerjük meg, majd édesanyját, Angélát, aki azon két Auschwitzban született gyerek egyike, akik túlélték a koncentrációs tábort. A kör az ő édesanyjának, Verának a történetével lesz teljes, ez utóbbi családi fotók és visszaemlékezések segítségével elevenedik meg. Az interjúk mellett az alkotók elkísérték Katit és Angélát budapesti és izraeli útjukra is; a múlt leginkább archív felvételekre rajzolt, visszafogott animációval elevenedik meg, a soá borzalmait aláfestő, szimbolikus jellegű képek pedig egyszerre visszafogottak és rendkívül szuggesztívek.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Akkor és most

Úgy alakultak dolgaink, hogy az 1991-ben írt, a 80-as évek Amerikájában játszódó epikus apokalipszis soha korábban nem volt számunkra annyira otthonos, mint éppen most. Néhány évvel ezelőtt nem sok közünk volt az elvekkel és mindennemű szolidaritással leszámoló, a nagytőkét a szociális háló kárára államilag támogató neoliberalizmushoz.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.