Két héten belül a Hezbollah harmadik vezetőjét is megölhette Izrael

  • narancs.hu
  • 2024. október 5.

Külpol

Hásem Szafieddin külsőleg is hasonlított a szervezetet 1992 óta irányító karizmatikus Naszrallahra.

Izraeli források szerint a péntek hajnali Bejrút elleni légitámadásban meghalt Hásem Szafieddin, aki a Hezbollah következő vezetője lett volna a szervezetet három évtizeden át vezető Naszrallah szeptember 27-i likvidálása után. Szafieddin egyelőre hivatalosan nem megerősített halála azt jelenti, hogy Izrael két hét alatt a libanoni központú Hezbollah harmadik vezetőjét likvidálta Hasszán Naszrallah és Nabil Kaouk után – írja a 444.

A csütörtökről péntekre virradó légitámadás az eddigi legintenzívebb volt a Hezbollah elleni legújabb libanoni háborúban. Az izraeli légierő Bejrút déli részét, a város Dahija kerületét bombázta, összesen 73 tonnányi bombát dobtak le.

Itt a hírek szerint egy bunkerben éppen a Hezbollah legfőbb döntéshozó szerve, a Sura Tanács ülésezett, hogy megválasszák Naszrallah utódját. A nagyméretű kráterek arra utalnak, hogy valóban földalatti bunkereket támadhattak, azokból pedig a képek alapján nem sok maradhatott.

Hivatalos hír egyelőre nincs az áldozatok számáról, és arról sem, hogy Szafieddin bizonyíthatóan meghalt-e a támadásban. Izraeli biztonsági források ugyanakkor szombaton megerősítették a Sky News arab kiadásának, hogy Szafieddin halott. Libanoni források szerint a pusztítás olyan mértékű volt, hogy egyelőre nincs esély bejutni kutatni a romok között, és biztosak benne, hogy senki nem élhette túl a légitámadást. Szafieddin péntek óta elérhetetlen.

Hásem Szafieddin Naszrallah legvalószínűbb utódjának számított. A nyolcvanas évek eleje óta vett részt a Hezbollahban, külsőleg is hasonlított a szervezetet 1992 óta irányító karizmatikus Naszrallahra, akinek a halála sokkolta a Hezbollah tagjait és szimpatizánsait. Rokoni szálak is voltak közöttük, anyai ágon unokatestvérek voltak. Szafiedin hozzá hasonlóan egyházi háttérrel rendelkezett, a síita iszlám klerikusaként viselte a Mohamed leszármazottainak jelképét, a fekete turbánt.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.