Pauly Shore a magyar nézőknek sem számít ismeretlennek: az 1990-es évek egyik legismertebb komikusának filmjeit állandó rotációban játszotta valamelyik kereskedelmi csatorna. A kor legendásan vicceskedő magyar címadási gyakorlata (amelyik például mindegyik Alien-filmbe belecsempészte a 'halál' szót) kifejezetten illet az ő humorához: szinte az összes ekkori Shore-film hazai címének tartalmaznia kellett azt, hogy'kő'. Így ismerhettük meg 1992-ben a Kőbunkót, 1993-ban a Kaszakövet, 1994-ben a Kő egy csapat!-ot, 1995-ben a Kőkemény igazságot, egy évvel később pedig a Kő kövönt. A 2000-es évek beköszöntével azonban Shore-nak és debil humorának mintha leáldozott volna: továbbra is feltűnt szinkronhangként, illetve epizódszerepekben több sorozatban, ám arra már nem volt elég a neve, hogy egy teljes játékfilmet elvigyen a hátán. 2003-ban még megpróbálkozott egy önironikus, önreflexív mozival feltámasztani karrierjét – ez volt a Pauly Shore halott –, ám ez sem hozta vissza őt a köztudatba. Beszédes, hogy neve legutóbb akkor került be a hírekbe, amikor tavaly két, a Kaszakőben feltűnt színésztársa, Brandon Fraser és Ke Huy Quan is Oscart nyert. Shore gratulált nekik és elmondta: ez is azt bizonyítja, hogy soha se adjuk fel álmainkat.
Shore egyik álma pedig a jelek szerint az, hogy ismét komolyan vegyék, ehhez pedig Amerika egyik fitneszlegendáját szeretné felhasználni. Richard Simmons neve itthon kevésbé ismert, a tengerentúlon viszont a 80-as évek egyik ikonikus alakjának számít. Leginkább talán Schobert Norberthez hasonlítható, hozzá hasonlóan ugyanis Simmons is ugródeszkának használta az egészséges életmódot és a mozgás népszerűsítését a szélesebb médiakarrier felé. Saját fitneszstúdiója és egészségklubja is volt, mielőtt feltűnt a tévében, később pedig színészként és humoristaként is kipróbálta magát; volt saját tévéműsora, szinkronmunkákat vállalt. 2014-ben azonban szinte teljesen visszavonult a nyilvánosságtól.
Az interneten régóta keringtek mémek arról, hogy Shore és Simmons mennyire hasonlítanak egymásra, innen pedig a rajongók hamar eljutottak a filmadaptáció ötletéig és az ironikus jóslatokig, miszerint Shore Oscart nyer majd az alakításáért. A célozgatások elértek a színészhez is, aki maga is kiposztolt egy ilyen mémet, majd egyre többet kezdett beszélni arról, nagyon is benne lenne egy ilyen filmben. Nem erősítette meg, hogy készül a projekt, de utalgatott rá, hogy még az is lehet, mégis. „Amilyen vagyok, ahogy játszom, ahogy színészkedek, ahogy kinézek, ahogy kirívok az embere közül, az eredetiségem – azt hiszem ez mind igaz Richard Simmonsra is. Ezek mind megvannak bennem. Azt hiszem, azért gondolják az emberek, hogy el tudnám játszani őt” – nyilatkozta.
Maga Simmons azonban nem örült annak, hogy a jelek szerint filmet terveznek róla. Hosszú idő után Facebook-posztban fordult a közönséghez, melyben azt írta: nem adott engedélyt semmilyen mozinak, nincs se menedzsere, se sajtósa, egyszerűen csak békés és csendes életet szeretne élni. Az egykori fitneszguru visszavonulása sok találgatást szült már a múltban; Missing Richard Simmons címmel podcastet is készítettek a témáról, és olyan hírek is felröppentek, hogy a sztárt akarata ellenére tartják fogva saját házában. A jelek szerint azonban tényleg egyszerűen arról van szó, hogy nem szeretne szerepelni.
Úgy fest, Shore azonban nem törődik ezzel. Nemcsak hogy tovább szállingóznak a hírek, miszerint a Warner Bros. égisze alatt készülhet el a Richard Simmons-életrajzi film, de Shore a jelenleg is zajló függetlenfilmes Sundance filmfesztiválon mutatta be új rövidfilmjét, amelyben ő alakítja Simmonst. Nem nehéz tehát úgy tekinteni arra, mint egyfajta nyilvános meghallgatásra. Főleg úgy, hogy a Jake Lewis rendezte The Court Jester immár online is elérhetővé vált.
A tízperces rövidfilm egy Ellen DeGeneres-t megidéző beszélgetős talkshow egyik gátlásos producerére koncentrál (a szerepben az Agymenőkből ismerős Jesse Heiman látható), akit munkatársai semmibe vesznek, ám a show-nál vendégeskedő Simmons a szünetben lelkesítő beszéddel igyekszik felvidítani őt. A film kétségkívül hatásvadász, ám Shore valóban jól hozza a kitörő energiáiról ismert fitneszgurut.
Az már más kérdés, elegáns-e úgy filmet forgatni valakiről, hogy az illető kifejezetten tiltakozik ellene. A kérdés manapság egyre gyakrabban merül fel: Todd Haynes May December című fimjét valódi események ihlették, de a történtek még életben lévő főszereplője nem örült annak, hogy nem kérték ki a véleményét. Hasonló esett meg a 2000-es évek egyik legvitatottabb gyilkosságával is, amiből 2021-ben Stillwater – A lányom védelmében címmel készült film.
