Főszerepben a hiányzó emberek: júniusban Bécs a Tarr Béla-programok városa lesz

  • Szabó Ádám
  • 2019. június 2.

Mikrofilm

„Biztosan nem film, nem kiállítás, nem színház, se nem koncert.”

A torinói ló című 2011-es filmje után Tarr Béla visszavonult a filmezéstől – azt mondta, hogy ezután egyszerűen nem maradt mit mondania. Fogadalmához azóta is tartja magát, hiszen nem készített hagyományos értelemben vett játék- vagy kisfilmet. Viszont ez nem jelenti azt, hogy az elmúlt 8 évben tétlenül ült volna a babérjain: a Sátántangó felújítása felett bábáskodott, tanított, és ahogy a Bécsi Ünnepi Hetek keretein belül júniusban bemutatkozó Missing People című produkciója jelzi, továbbra is foglalkoztatja az őt körülvevő világ – művészi értelemben is.

Lázár János groteszk kalandja ide vagy oda, Bécs a legtöbbeknek még mindig Sissi, a Sacher torta és a jólét jelképe, ami 2018-ban a világ legélhetőbb városa címet érdemelte ki. A társadalmi egyenlőtlenségek azonban ott is jelen vannak, sok lakos egyszerűen nem illik bele a Habsburg-pompával ábrázol városképbe. Tarr legújabb projektjében

 

rájuk koncentrál: a számkivetettekre,

 

azokra, akik nem férnek fel a stephansdomos képeslapokra.

A rendező több mint 200 bécsi hajléktalannal dolgozott együtt, hogy láthatóvá tegye azt, amit csak kevesen akarnak észrevenni: a városban is jelen lévő szegénységet, a csorbát szenvedett emberi méltóságot. Azt mindnyájan tudjuk, milyen sors vár itthon az otthon nélkül maradtakra – Tarr azt mutatja be, hogy ez a létállapot több annál, hogy nincs fedél az ember feje felett, a társadalom margójára szorultaknak pedig akkor sincs könnyebb dolga, ha sorsuk egy civilizáltabb és Magyarországon jóval gazdagabb országban éri utol őket. Mint mindig, a rendező most is az egyetemes olvasatot keresi.

„Nem tudom pontosan, mi ez. Azt tudom, hogy

biztosan nem film, nem kiállítás, nem színház, se nem koncert.

 

Talán képvers… a hiányzó emberekről” – Tarr mindössze ennyi magyarázatot fűzött a Missing People-höz. Hasonló, a filmet, az installációt és a performanszot ötvöző projektjét, a Till End of the Worldöt 2017-ben mutatták be az amszterdami Eye Filmmúzeumban. Mostani munkája azonban csak formáját tekintve rokon azzal: ezúttal az élet fizikai valóságát igyekszik szembeállítani a metafizikai nézőponttal, a filmjeire jellemző esztétikai letisztultság helyett az etikai vetületre koncentrálva.

A produkció mellett Tarr Béla egyéb programokkal is érkezik Bécsbe: június 9-én mesterkurzust tart az Osztrák Filmmúzeumban a Családi tűzfészek című első filmjével kapcsolatban; június 16-án pedig a róla könyvet (Utóidő – Tarr Béla filmjeiről) is író Jacques Rancière francia gondolkodóval beszélget művészetről, társadalmi-kulturális, filozófiai és politikai kérdésekről a múzeumi negyedben. Utóbbi programra ráadásul díjtalan a belépés.

Tarr Béla: Missing People
Bécs, MuseumsQuartier, Halle E
június 13-14-15, 18:00 és 21:00
További információ és jegyvásárlás: www.festwochen.at

Tarr Béla: Családi tűzfészek
Osztrák Filmmúzeum
Filmvetítés: június 9., 18:00,, mesterkurzus: június 9. 20:00
www.filmmuseum.at

Tarr Béla beszélget Jacques Rancière-rel
MuseumsQuartier, Halle G
június 16., 19:30

 

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?