Vörös szőnyeg a Tisza partján

Mikrofilm

Szegedre fimfesztivállal köszöntött be a nyár.

Harmadjára rendezték meg Szegeden a Zsigmond Vilmos Nemzetközi Filmfesztivált, mely a város híres szülöttje előtt tisztelegve az operatőri munkára fókuszál, és a díjait sem a rendezők, hanem az operatőrök kapják.

„Azt találtuk ki, hogy a fesztivál a vizualitásra koncentráljon, és felhívja a figyelmet a magyar operatőri iskolára, ha már Zsigmond Vilmos nevét viseli, de az csak később, a jelentkezések után vált világossá, hogy ennek a fesztiválnak igazából az a fő küldetése, hogy a fiatalok számára indulási lehetőséget biztosítson” – mondta tavaly a lapunknak Szabó Gábor operatőr, a zsűri elnöke, Zsigmond Vilmos egykori munkatársa, és ez a „küldetés” idén sem változott. Három kategóriában lehetett nevezni – nagyjátékfilm, kisjátékfilm és kísérleti film –, a több mint 300 jelentkező közül 41-et választott ki előzsűri, ezeket a közönség is megtekinthette az fesztivál ideje alatt a szegedi Délvidék házban.

A fesztivál heyszíne

A fesztivál heyszíne

Fotó: ZsVNF / Schmidt Andrea

De nem csak versenyfilmeket vetítettek. Látható volt újra A Pál utcai fiúk, amit Fábri Zoltán ötvenegy éve rendezett amerikai gyerekszínészekkel, Monori-Mész András Meteója, ami egyesek szerint „a magyar kultfilm”, A londoni férfi Tarr Bélától, melynek vetítése után a film látványtervezője, Rajk László tartott előadást Ördögi kör egy városi texturában címmel, no meg persze Bacsó Péter A tanúja, méghozzá az annyit emlegetett ún. cenzúrázatlan változat , amit majd csak novembertől vetítenek a mozik.

Kende János

Kende János

Fotó: ZsVNF / Schmidt Andrea

Azt a fesztivál kezdetén tudni lehetett, hogy az idei életmű-díjat Kende János kapja – az ő tiszteletére le is vetítették Jancsó Miklós Szerelmem, Elektra című filmjét –, a további díjakról a hat tagú szakmai zsűri döntött, melynek tagjai idén Szabó Gábor mellett Fekete Ibolya rendező, Pataki Ági és Steve Kovács producerek, valamint Pohárnok Gergely és Joe Cook operatőrök voltak. A négy tagú kritikusi zsűri – Báron György, Gyürke Kata, Varga Ákos és Vargha Balázs –, és egy diákzsűri is értékelte a filmeket.

Dobos Tamás átveszi a díjat Szabó Gábortól, a zsűri elnökétől

Dobos Tamás átveszi a díjat Szabó Gábortól, a zsűri elnökétől

Fotó: ZsVF/Schmidt Andrea

Idén a legjobb operatőrnek járó Zsigmond Vilmos-díjat Dobos Tamás kapta a Genesis című filmért, a legjobb nagyjátékfilm a norvég As I Fall , a legjobb kísérleti film díját két magyar munka, a Benned és a Dark chamber kapta, a legjobb kisjátékfilm  a litván-belga Watchkeeping lett. A legjobb fiatal operatőr Bálint Dániel lett a Lauretta című kisjátékfilmért. Ő nyerte a kritikusok díját is Virgine Surdejjel, a Volt egyszer Szíria című belga-francia-libanoni fim operatőrével közösen. A diákzsűri a Benned és a Rossz versek című magyar filmeket tartotta a legjobbnak.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.