Így fest majd minden idők legdrágább magyar filmje

  • narancs.hu
  • 2022. december 18.

Mikrofilm

Petőfiék 4,7 milliárd forintból csinálnak forradalmat – Rákay Philippel a háttérben.

2023-ban ünnepeljük Petőfi Sándor születésének 200. évfordulóját, ez alkalomból készül film a költőről és az 1848-as forradalomról. A valós eseményeket fikcióval keverő, akciódúsnak ígért történelmi mozi címe Most vagy soha!, rendezője a Pesti balhéért (kritikánk) felelős Lóth Balázs; a forgatókönyvet Kis-Szabó Márk és Rákay Philip írták, utóbbi producerként is beszállt a projektbe.

Talán ennyiből is sejthető, hogy a NER számára kiemelt jelentőségű projektről van szó, amelyről máris tudható: ez lesz minden idők legdrágább magyar filmje. Korábban lapunk adott hírt róla, hogy a film kedvéért a Nemzeti Filmintézet (NFI) 8,5 hektáros telket vásárolt Fóton. Rákayék 4,5 milliárdos gyártási, 85 milliós gyártás-előkészítési és 10,1 milliós forgatókönyv-fejlesztési támogatást kaptak, amihez a választás előtt, március 29-én további 200 millió csordogált. A közvetett állami, azaz adókedvezmény-rendszeren keresztül igénybe vett támogatással együtt a film költségvetése 6,1 milliárd forint körül alakulhat – írta meg a napi.hu. Csak összehasonlításképpen: az eddigi legdrágább mozi a Vajna-éra kiemelt projektje, a Kincsem volt, ami 2 milliárdért foroghatott, költségvetése pedig minden kedvezménnyel együtt is körülbelül 3 milliárd körül alakulhatott. Ennek a kétszeresét tapsolhatja el most Rákay, aki szerint csak azért támadják Petőfi-filmjét, mert 2002-ben kiállt a Fidesz színpadára. "Képtelenek elviselni, hogy jobboldali művészek, értelmiségiek és producerek is vannak a világon" – tette hozzá.

A most megjelent előzetes Guy Ritchie-stílusú akciófilmet ígér; vannak benne sejtelmes nézések, lövések, verekedések és persze az elmaradhatatlan forradalmi vonulás is azzal a Berettyán Nándorral Petőfi Sándor szerepében, aki Vidnyánszky-tanítványként 28 évesen válhatott a Karinthy Színház igazgatójává. Rajta kívül feltűnik majd a filmben Mosolygó Sára Szendrey Júliaként, Koltai-Nagy Balázs Jókai Mórként, Horváth Lajos Ottó pedig egy külföldi titkosrendőrként a főgonoszt alakítja majd.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.