Így fest majd minden idők legdrágább magyar filmje

  • narancs.hu
  • 2022. december 18.

Mikrofilm

Petőfiék 4,7 milliárd forintból csinálnak forradalmat – Rákay Philippel a háttérben.

2023-ban ünnepeljük Petőfi Sándor születésének 200. évfordulóját, ez alkalomból készül film a költőről és az 1848-as forradalomról. A valós eseményeket fikcióval keverő, akciódúsnak ígért történelmi mozi címe Most vagy soha!, rendezője a Pesti balhéért (kritikánk) felelős Lóth Balázs; a forgatókönyvet Kis-Szabó Márk és Rákay Philip írták, utóbbi producerként is beszállt a projektbe.

Talán ennyiből is sejthető, hogy a NER számára kiemelt jelentőségű projektről van szó, amelyről máris tudható: ez lesz minden idők legdrágább magyar filmje. Korábban lapunk adott hírt róla, hogy a film kedvéért a Nemzeti Filmintézet (NFI) 8,5 hektáros telket vásárolt Fóton. Rákayék 4,5 milliárdos gyártási, 85 milliós gyártás-előkészítési és 10,1 milliós forgatókönyv-fejlesztési támogatást kaptak, amihez a választás előtt, március 29-én további 200 millió csordogált. A közvetett állami, azaz adókedvezmény-rendszeren keresztül igénybe vett támogatással együtt a film költségvetése 6,1 milliárd forint körül alakulhat – írta meg a napi.hu. Csak összehasonlításképpen: az eddigi legdrágább mozi a Vajna-éra kiemelt projektje, a Kincsem volt, ami 2 milliárdért foroghatott, költségvetése pedig minden kedvezménnyel együtt is körülbelül 3 milliárd körül alakulhatott. Ennek a kétszeresét tapsolhatja el most Rákay, aki szerint csak azért támadják Petőfi-filmjét, mert 2002-ben kiállt a Fidesz színpadára. "Képtelenek elviselni, hogy jobboldali művészek, értelmiségiek és producerek is vannak a világon" – tette hozzá.

A most megjelent előzetes Guy Ritchie-stílusú akciófilmet ígér; vannak benne sejtelmes nézések, lövések, verekedések és persze az elmaradhatatlan forradalmi vonulás is azzal a Berettyán Nándorral Petőfi Sándor szerepében, aki Vidnyánszky-tanítványként 28 évesen válhatott a Karinthy Színház igazgatójává. Rajta kívül feltűnik majd a filmben Mosolygó Sára Szendrey Júliaként, Koltai-Nagy Balázs Jókai Mórként, Horváth Lajos Ottó pedig egy külföldi titkosrendőrként a főgonoszt alakítja majd.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?