Rákay: "Képtelenek elviselni, hogy jobboldali művészek, értelmiségiek és producerek is vannak a világon"

Rákay Philip szerint csak azért támadják a Petőfi-filmjét, mert 2002-ben kiállt a Fidesz színpadára, de a filmszakmáról is véleményt mondott. 

Interjút adott az Index.hu-nak Rákay Philip, akiről egy hete derült ki, hogy 4,5 milliárd forint állami támogatásból forgathatják le a jövő évi Petőfi-bicentenáriumra készülő filmjét a márciusi ifjakról Most vagy soha! címmel.

Rákay most azt mondta, bár nominálisan tényleg ez a legnagyobb összeg, amit valaha magyar filmre megítéltek, de reálértéken szerinte nem, mert 2016-ban a Kincsem 3 milliárd forintba került. Szerinte ennyiből viszont ma már nem lehet leforgatni egy filmet, mert az itt dolgozó nagy külföldi filmes produkciók felhajtották a gázsikat a szakmában, és a díszletépítéshez használt faanyag ára is drasztikusan megemelkedett.

Korábban a Magyar Narancs írt arról először, hogy a Nemzeti Filmintézet (NFI) 8,5 hektár telket vásárol Fót Város Önkormányzatától közel egymilliárd forintért, hogy a Petőfi-filmet ott forgassák, később pedig az is kiderült, hogy ott egy komplett díszletvárost fognak felépíteni hozzá. 

Rákay erről most azt mondta, ez állami tulajdonban marad, és bárki kibérelheti majd az NFI-től, ha mondjuk XIX. századi Párizst, Londont, Prágát, Bécset vagy Pest-Budát szeretne forgatni. Mint mondta,

a Nemzeti Múzeum egy részletét is fel fogják építeni,

hiába áll az eredeti is, mert kell egy nagytotál majd "arról, ahogy a tízezres tömeg skandálja az ifjakkal a Nemzeti dalt".

Elmondása szerint a film röviden arról szól, hogy mit csináltak a márciusi ifjak 1848. március 14. este hét óra és március 15. este hét óra között. "Huszonéves srácokat ismerünk meg, akik szeretik az életet, a lányokat, szeretnek jókat enni, inni, verselni, politizálni, ugratni egymást, rendkívül humorosak, és ami fontos: semmiképpen sem piedesztálon álló, érinthetetlen és későbbi utcatáblákba merevedett történelmi nagyságok, hanem fiatal emberek, szerethető karakterek. De eljön az életükben egy pillanat, amikor képesek a hazájukért a legnagyobb áldozatot is meghozni, és 24 óra alatt kifordítják a négy sarkából a világot." 

Bár Rákay azt is mondta, hogy történész szakértőkkel is egyeztetett, több fiktív eleme is lesz a történetnek, például egy titkosrendőr, aki az osztrák főparancsnok, Léderer Ignác beépített embere, aki a szürke zónában mozogva – részben alvilági alakokkal kiegészülve – megpróbálja megakadályozni Petőfiék egész napos diadalát. "Kalandfilmeket meghazudtoló jeleneteket ígérhetek. Bár nincs sehol leírva, történhetett volna akár így is. (...) Rengeteg fikció lesz a filmben, de minden pillanatban úgy nyúltunk a történethez, hogy soha ne deheroizáljuk a márciusi ifjakat, sőt!"

Arról is beszélt, hogy az NFI szakmai alapon dönt a filmtervekről, összesen három kör van, ez idő alatt derül ki, megvalósulhat-e, vagy elvérzik, és egy mentort is kijelöltek melléjük a filmterv kidolgozásához, "egy ismert, nagyfilmes író-filmrendezőt", de nem árulta el, hogy kit.

"Nem úgy megy tehát, hogy valaki odaszól és másnap a Rákay hipphopp filmet csinálhat"

– fogalmazott. 

A 4,5 milliárd támogatásból 2,5 milliárd valóban az NFI döntése volt, másik 2 milliárdot viszont a kormány tesz bele a produkcióba egyedi döntéssel, Rákay szerint a kormány "pusztán annyit szeretett volna jelezni, hogy fontos a 2023-as Petőfi-emlékév, s bizony fontosak a nemzet identitását erősítő történelmi filmek. (...) Remlélem, a filmünk az emlékév fontos koronaékköve lehet."

Az interjú egy későbbi pontján Rákay amúgy azt is elárulta, hogy amúgy Orbánnak is említette a filmtervét: "Jó pár hónappal ezelőtt, talán még a forgatókönyv-fejlesztés valamelyik szakaszában említettem neki, hogy dolgozunk egy Petőfi-filmen, de részletesebben nem beszéltünk a forgatókönyvről. Egyébiránt valódi szellemi élmény vele történelemről, színházról vagy épp építészetről beszélgetni. Elképesztően nyitott az újításokra, gyakorlatilag mindenre, ami meghatározza a mai magyar társadalom kulturális 'kötőszövetét'. Nem véletlenül zajlik ilyen mértékű kulturális beruházás a Városligetben és szerte az országban."

Rákay – aki az elmúlt egy hétben Schilling Árpáddal keveredett Facebookposzt-csörtébe – emellett több sérelmét is felhozta az interjúban, többek között azt is, hogy különböző filmtervekkel, forgatókönyvekkel pályázott már az Andy Vajna-korszakban is, "bár akkor úgy dobtak ki, mint azt a bizonyos macskát…" Mint kiderült, a trianoni trauma után, gróf Bethlen István kormányának konszolidációs időszakában játszódott volna a filmje, de "a Vajna-féle Filmalap akkori döntéshozóinak nem érte el az ingerküszöbét, dacára annak, hogy még Oscar-díjas alkotó is volt a csapatban".

Később hosszasan fejtegette, hogy bár elismeri, hogy Andy Vajna volt a valaha élt legsikeresebb magyar producer, de "ha onnan nézem, hozzátett-e eleget az ő kormánybiztosi ténykedése a magyar múlt, a magyar történelem kellő hangsúlyozásához és filmre viteléhez, a válaszom sajnos az, hogy nem". Szerinte ugyanis "Vajnát nem nyomasztotta különösebben a Zrínyi, a Rákóczi, a Bethlen vagy a Hunyadi család története, mert nem igazán ismerte", Rákay szerint viszont az általa választott filmbíráló bizottság tagjai

"pontosan tudták, miért nem szabad támogatni, hogy film készüljön a magyar múlt nagyszerűségéről, nehogy véletlenül erőre kapjon a nemzeti identitás,

s mondjuk a gyerekekben véletlenül se gyúljon ki a magyar történelem iránti érdeklődés, mert a végén még ráeszmélnek, kik is vagyunk mi, magyarok, s mi mindenre lehetünk büszkék. Két világ néz farkasszemet egymással a kultúrában is, pont úgy, ahogy április 3-án, az országgyűlési választásokon" – kapcsolta ide sikeresen a közelgő választásokat. 

Azzal kapcsolatban, hogy a film rendezőjének az eddig egyetlen nagyjátékfilmes Lóth Balázst kérték fel, ahogy Rákaynak sincs filmes tapasztalata, most azt mondta, "ez mind csak ürügy", ugyanis az ő ősbűne a balliberális értelmiség szemében valójában az, hogy 2002-ben "kiálltam a patrióta, konzervatív értékrend mellett a Kossuth téri nagygyűlésen", mert addig folyton díjakat nyert, utána viszont "kvázi mindenhonnan kirúgtak", és szerinte azóta is ezen a szemüvegen keresztül ítélik meg, még az interjút készítő Indexnek is felrótta, hogy a nevével kapcsolatban a zenetévét említik, amikor mennyi sikeres projektje volt azóta.

Hosszas kirohanásában azt fejtegette, hogy olyanok támadják, akik "évtizedeken keresztül a kommunista időszak bűnös, kontraszelektált világának jogfolytonosságából merítették a filmes kapcsolatrendszerüket", és

"most képtelenek elviselni, hogy jobboldali művészek, értelmiségiek és producerek is vannak ám a világon", 

akik ráadásul nemzeti identitást erősítő, de egyben fogyasztható alkotást is tudnak létrehozni. Beszélt arról is, hogy a magyar filmszakma milyen zárt és belterjes volt, és hogy eddig rendezői filmek készültek, de az ő filmjük nem az lesz, a rendező csak egy tagja a csapatnak. 

Arról, hogy mennyire lesz politikus a film, Rákay azt mondta, szerinte már az is politika, hogy készül-e elegendő történelmi film, és milyen megközelítéssel. "Egyáltalán nem mindegy ugyanis az ország jövője szempontjából, hogy a legifjabb generáció tagjai – akik a Marvel-univerzum minden kis csillagát ismerik – tudják-e, ki volt Hunyadi János, s mit tettek a márciusi ifjak.

Persze senki ne gondolja, hogy a filmünkben Petőfi egyszer csak diszkréten előhúz majd egy narancsot a zsebéből és mondjuk 'véletlenül' békemenetnek nevezi a Helytartótanácshoz hömpölygő tömeget."

Állítása szerint a történetvezetésben, a párbeszédekben semmiféle direkt napi politika nincs, ahogy a stáb kiválasztásakor sem volt ez szempont, de azt mondta, volt olyan színész, aki csak azért utasította vissza a szerepet, mert megtudta, hogy neki köze van a készülő filmhez. 

Beszélt arról is, hogy újabban a Facebookon áll ki videókban a kormány mellett – Rákay úgy fogalmazott, hogy "'úri passzióból' patrióta véleménymondó volnék", de nem tagja a Fidesznek, nem kap ezért állami pénzt, a Megafont ő maga is támogatja pénzadományokkal.

"Nyugodtan meghúzhatnám magam, nem azért csinálom, mert rászorulok. Azért tértem vissza öt év közéleti hallgatás után, mert az igazságérzetem nem hagyott nyugodni"

– mondta, hozzátéve, hogy az is ő, aki "karcos posztokban ostorozza a mai baloldali pártokat, amiért kiszolgáltatnák a hazánkat egy számomra vállalhatatlan és elfogadhatatlan, beteg globalista ideológia, a 'nyílt társadalom' hálózati szekértolóinak". 

Beszólt emellett Molnár Áronnak, a noÁr alapítójának is, aki "diktatúráról meg a kultúra fideszes elfoglalásáról delirál, majd csöndben odaoson a kasszához, miután most épp egy nagyszabású történelmi filmben, a Hadik Andrásról szóló alkotásban az egyik főszerepet játssza. Tényleg szörnyű lehet ez az elnyomás."