Banderas szerint vele jót tett a szívinfarktus

  • narancs.hu
  • 2022. december 18.

Mikrofilm

Rájött, hogy mi a fontos, és mi az, amin fölösleges rugózni.

A Csizmás, a kandúr: az utolsó kívánság című, december 21-én mozikba kerülő animációs filmet reklámozva Antonio Banderas beszélt a szívinfarktusáról is.

A csizma úgy kerül az asztalra, hogy a mesében ismét Banderas hangján beszél Csizmás kandúr, akinek rá kell döbbennie, hogy a kilenc életéből, ami egy macskának adatott, nyolcat már végigélt. 

A PageSix oldal az interjút idézve arról ír, Banderast 2017 januárjában érte szívroham. Barátnője, Nicole Kimpel a látható jelekre gyorsan reagált, ennek köszönhető, hogy a színész életben maradt. Megműtötték, három sztentet – érfalat tartó hálót – ültettek be az orvosok. A traumát saját bevallása szerint hamar földolgozta, mert optimista az alaptermészete, a depresszió legföljebb öt percig tart nála.

Antonio Banderas azt mondta, az az eset valószínűleg a legjobb dolog, ami valaha történt vele. Megértette, hogy olyan dolgok miatt is nap mint nap aggódott, amelyekért nem érdemes, mert egyáltalán nem életbevágóak. „Mindig is tudtam, hogy meg fogok halni, de akkor meg is tapasztaltam, láttam” – mondta a most 62 éves spanyol színész. 

Az infarktus után fokozatosan átszervezte az életét, szelektált a tennivalói között. Szerinte most már csak a fontos dolgokra fordít időt, így arra, hogy minél több időt töltsön együtt Stella lányával.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.