Káel Csaba szerint nem készült még igazán jó film az első világháborúról, az 1848-as szabadságharcról, a rendszerváltozásról, de ’56-ról sem

  • narancs.hu
  • 2020. február 22.

Mikrofilm

Mintha kritikával illetné Andy Vajna korábbi munkásságát.

Magyarországnak több olyan történetre van szüksége, amely az ország és Közép-Európa életével, történelmével és kultúrájával foglalkozik, és Magyarország több koprodukció révén akarja megerősíteni kapcsolatait közép-európai szomszédjaival – nyilatkozta Káel Csaba, a Nemzeti Filmintézet vezetője a világ egyik vezető filmes lapjának, a The Hollywood Reporternek.

"Komolyabban kell vennünk a közép-európai koprodukciókat, hiszen olyan közös kultúrával és történelemmel rendelkezünk, amelyre lehet építeni; a saját életünkről kell mesélnünk" – tette hozzá.

Az amerikai filmes lap exkluzívnak nevezett interjújában, melyet a berlini filmfesztivál alkalmából készített a magyar filmes vezérrel, többek között arról is szó esett, hogy bár a Filmintézet fókuszában Magyarország és Közép-Európa áll, Budapest a jövőben is nyitva áll a nemzetközi alkotások előtt. "Továbbra is örömmel látjuk a nemzetközi produkciókat egyedülálló helyszíneinkkel, magasan képzett és lelkes szakembereinkkel, felszerelt stúdióinkkal és adóvisszatérítés formájában jelentkező 30 százalékos filmtámogatással" – hangsúlyozta a filmügyi kormánybiztos.

A cikkből az is kiderült, hogy az Nemzeti Filmintézet éves költségvetése 17 milliárd forint, az intézmény pedig Káel közlése szerint független Orbán Viktortól.

A kormánybiztos annak a véleményének is hangot adott, mely szerint "Nem készült még igazán jó filmünk az első világháborúról, az 1848-as szabadságharcról, a rendszerváltozásról, de ’56-ról sem". Mindez akár kritikaként is lehet értelmezhető Andy Vajna, korábbi filmügyi kormánybiztos munkájáról, hisz' például a Szabadság, szerelem című, nagy költségvetésű, reprezentatívnak szánt 56-os filmet maga Vajna is segítette anno, producere volt a filmnek.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.