Káel Csaba szerint nem készült még igazán jó film az első világháborúról, az 1848-as szabadságharcról, a rendszerváltozásról, de ’56-ról sem

  • narancs.hu
  • 2020. február 22.

Mikrofilm

Mintha kritikával illetné Andy Vajna korábbi munkásságát.

Magyarországnak több olyan történetre van szüksége, amely az ország és Közép-Európa életével, történelmével és kultúrájával foglalkozik, és Magyarország több koprodukció révén akarja megerősíteni kapcsolatait közép-európai szomszédjaival – nyilatkozta Káel Csaba, a Nemzeti Filmintézet vezetője a világ egyik vezető filmes lapjának, a The Hollywood Reporternek.

"Komolyabban kell vennünk a közép-európai koprodukciókat, hiszen olyan közös kultúrával és történelemmel rendelkezünk, amelyre lehet építeni; a saját életünkről kell mesélnünk" – tette hozzá.

Az amerikai filmes lap exkluzívnak nevezett interjújában, melyet a berlini filmfesztivál alkalmából készített a magyar filmes vezérrel, többek között arról is szó esett, hogy bár a Filmintézet fókuszában Magyarország és Közép-Európa áll, Budapest a jövőben is nyitva áll a nemzetközi alkotások előtt. "Továbbra is örömmel látjuk a nemzetközi produkciókat egyedülálló helyszíneinkkel, magasan képzett és lelkes szakembereinkkel, felszerelt stúdióinkkal és adóvisszatérítés formájában jelentkező 30 százalékos filmtámogatással" – hangsúlyozta a filmügyi kormánybiztos.

A cikkből az is kiderült, hogy az Nemzeti Filmintézet éves költségvetése 17 milliárd forint, az intézmény pedig Káel közlése szerint független Orbán Viktortól.

A kormánybiztos annak a véleményének is hangot adott, mely szerint "Nem készült még igazán jó filmünk az első világháborúról, az 1848-as szabadságharcról, a rendszerváltozásról, de ’56-ról sem". Mindez akár kritikaként is lehet értelmezhető Andy Vajna, korábbi filmügyi kormánybiztos munkájáról, hisz' például a Szabadság, szerelem című, nagy költségvetésű, reprezentatívnak szánt 56-os filmet maga Vajna is segítette anno, producere volt a filmnek.

Figyelmébe ajánljuk

Mit jelent számunkra az új uniós médiatörvény?

  • Polyák Gábor
Március 13-án az Európai Parlament is rábólintott, és így uniós jogszabállyá lett az európai mé­dia­szabadságról szóló törvény. A rendelet végleges szövegét hamarosan ki is hirdetik az európai közlönyben. Mit jelent ez az új szabályozás a magyarországi sajtóviszonyokra, és mit az európaiakra nézve?