Káel Csaba szerint nem készült még igazán jó film az első világháborúról, az 1848-as szabadságharcról, a rendszerváltozásról, de ’56-ról sem

  • narancs.hu
  • 2020. február 22.

Mikrofilm

Mintha kritikával illetné Andy Vajna korábbi munkásságát.

Magyarországnak több olyan történetre van szüksége, amely az ország és Közép-Európa életével, történelmével és kultúrájával foglalkozik, és Magyarország több koprodukció révén akarja megerősíteni kapcsolatait közép-európai szomszédjaival – nyilatkozta Káel Csaba, a Nemzeti Filmintézet vezetője a világ egyik vezető filmes lapjának, a The Hollywood Reporternek.

"Komolyabban kell vennünk a közép-európai koprodukciókat, hiszen olyan közös kultúrával és történelemmel rendelkezünk, amelyre lehet építeni; a saját életünkről kell mesélnünk" – tette hozzá.

Az amerikai filmes lap exkluzívnak nevezett interjújában, melyet a berlini filmfesztivál alkalmából készített a magyar filmes vezérrel, többek között arról is szó esett, hogy bár a Filmintézet fókuszában Magyarország és Közép-Európa áll, Budapest a jövőben is nyitva áll a nemzetközi alkotások előtt. "Továbbra is örömmel látjuk a nemzetközi produkciókat egyedülálló helyszíneinkkel, magasan képzett és lelkes szakembereinkkel, felszerelt stúdióinkkal és adóvisszatérítés formájában jelentkező 30 százalékos filmtámogatással" – hangsúlyozta a filmügyi kormánybiztos.

A cikkből az is kiderült, hogy az Nemzeti Filmintézet éves költségvetése 17 milliárd forint, az intézmény pedig Káel közlése szerint független Orbán Viktortól.

A kormánybiztos annak a véleményének is hangot adott, mely szerint "Nem készült még igazán jó filmünk az első világháborúról, az 1848-as szabadságharcról, a rendszerváltozásról, de ’56-ról sem". Mindez akár kritikaként is lehet értelmezhető Andy Vajna, korábbi filmügyi kormánybiztos munkájáról, hisz' például a Szabadság, szerelem című, nagy költségvetésű, reprezentatívnak szánt 56-os filmet maga Vajna is segítette anno, producere volt a filmnek.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.