Káel Csaba szerint nem készült még igazán jó film az első világháborúról, az 1848-as szabadságharcról, a rendszerváltozásról, de ’56-ról sem

  • narancs.hu
  • 2020. február 22.

Mikrofilm

Mintha kritikával illetné Andy Vajna korábbi munkásságát.

Magyarországnak több olyan történetre van szüksége, amely az ország és Közép-Európa életével, történelmével és kultúrájával foglalkozik, és Magyarország több koprodukció révén akarja megerősíteni kapcsolatait közép-európai szomszédjaival – nyilatkozta Káel Csaba, a Nemzeti Filmintézet vezetője a világ egyik vezető filmes lapjának, a The Hollywood Reporternek.

"Komolyabban kell vennünk a közép-európai koprodukciókat, hiszen olyan közös kultúrával és történelemmel rendelkezünk, amelyre lehet építeni; a saját életünkről kell mesélnünk" – tette hozzá.

Az amerikai filmes lap exkluzívnak nevezett interjújában, melyet a berlini filmfesztivál alkalmából készített a magyar filmes vezérrel, többek között arról is szó esett, hogy bár a Filmintézet fókuszában Magyarország és Közép-Európa áll, Budapest a jövőben is nyitva áll a nemzetközi alkotások előtt. "Továbbra is örömmel látjuk a nemzetközi produkciókat egyedülálló helyszíneinkkel, magasan képzett és lelkes szakembereinkkel, felszerelt stúdióinkkal és adóvisszatérítés formájában jelentkező 30 százalékos filmtámogatással" – hangsúlyozta a filmügyi kormánybiztos.

A cikkből az is kiderült, hogy az Nemzeti Filmintézet éves költségvetése 17 milliárd forint, az intézmény pedig Káel közlése szerint független Orbán Viktortól.

A kormánybiztos annak a véleményének is hangot adott, mely szerint "Nem készült még igazán jó filmünk az első világháborúról, az 1848-as szabadságharcról, a rendszerváltozásról, de ’56-ról sem". Mindez akár kritikaként is lehet értelmezhető Andy Vajna, korábbi filmügyi kormánybiztos munkájáról, hisz' például a Szabadság, szerelem című, nagy költségvetésű, reprezentatívnak szánt 56-os filmet maga Vajna is segítette anno, producere volt a filmnek.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.