Micsoda vad erdő: itt ordítva szeretkeznek a trollok!

  • - palosm -
  • 2020. február 22.

Mikrofilm

A Mikrofilm hétvégi házimozis ajánlata a CirkoFilm online tékájából.

Színes neonfényektől szépeket álmodó narkolepsziás katonák, Heinrich von Kleist eltartott kisujjal elkövetett szerelmi kettős gyilkossága... szóba került már egy-két szemkápráztató furcsaság itt a Mikrofilm házimozi-ajánlójában, de erdő mélyén ordítva szeretkező trollok megtekintése mellett még nem érveltünk. Eddig.

Természetfeletti képességekkel rendelkező lényeket arcprotézissel játszó színészekkel és jól bejáratott horrorfantasy kulisszákkal nem sűrűn hívják fel magukra a figyelmet ifjú rendezők az A-kategóriás európai fesztiválszcénában, de a '81-ben Iránban született, 21-éves korától Dániában élő Ali Abbasinak ez mindkét eddigi filmjével sikerült.

Debütfilmje, a Shelley — lélektani  béranya-/terheshorror a boszorkányos hangulatú erdei vityillóban — a berlini filmfesztivál Panoráma-szekciójából vett repülőrajtot, a Határeset pedig begyűjtötte az Un Certain Regard szekció fődíját Cannes-ban, tavalyelőtt.

Tina hétköznapjai unalmasan telnek: nappal határőr egyenruhában álldogál egy kikötőben, este próbálja elviselni szerencsejáték-függő és lakásában önzőn terpeszkedő barátját, hétvégén demens apját látogatja az öregek otthonában. Lehetne ez szép mese a kizsákmányolt munkások nehéz sorsáról, de az események egész más irányt vesznek. Az amorf arcú Tinának ugyanis van egy szuper képessége: képes kiszagolni az emberek érzéseit, legfőképp a bűntudatot, és ez meglehetősen jól jön egy határőrnek, és hát Tina még a pendrive-on csempészett gyermekpornót is magabiztosan kiszúrja öt méterről.

De egyéb furcsa dolgai is vannak. Az, hagyján, hogy esténként előszeretettel sétál hiányos öltözetben az erdőben egyedül, de az mindenképp kérdéseket vet fel, hogy miért van az a furcsa sebhely a farokcsontjánál.

Ennek köszönhetően ismerkedik össze a szintén amorf arcú, széles vállú, nyers hús evő Voréval, aki különös érdeklődést mutat a kukactenyésztés iránt.

false

És ez még csak az alaphelyzet, a film központi témája, a testi deformitással és biológiai elváltozásokkal jelölt másság értelmezése csak innentől kezd el kibomlani. Összecsap a két freak eltérő freak-identitása: egyikük magára deformitásként tekint, és igyekszik megtalálni önmagát a betagozódásban, hasonulásban. A másik viszont saját másságát önértéknek tekintve elhagyja a többségi társadalom normarendszerét mint viszonyítási pontont, és a felszabaduló amorális nyers erőt az emberek ellen fordítja. Leszámol a szégyen koncepciójával. Aztán szép lassan ember és állat, élő és élettelen, férfi és nő, jó és rossz fogalma is összegabalyodik, hogy létrejöhessen egy teljesen új minőség...

A film ügyesen egyensúlyoz a transzgresszív lélektani horror, a cronenbergi társadalomkritikus biopara, és a könnyebben emészthető műfaji kódok — úgymint krimi vagy a „szerelmesek a világ ellen"-filmek — között.

Így maga a Határeset nézése is határeset lesz: nézőként folyton idegen területen találjuk magunkat, és akár visszavonulót fújunk, akár előremenekülünk, csak újabb határokba ütközünk.

És kénytelen vagyunk átgázolni rajtuk.

A Határeset megtekinthető pár kattintás után kevesebb, mint egy mozijegy áráért, magyar felirattal a CirkoFilm online tékájában!

Határeset from Cirko Film on Vimeo.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.