Színes neonfényektől szépeket álmodó narkolepsziás katonák, Heinrich von Kleist eltartott kisujjal elkövetett szerelmi kettős gyilkossága... szóba került már egy-két szemkápráztató furcsaság itt a Mikrofilm házimozi-ajánlójában, de erdő mélyén ordítva szeretkező trollok megtekintése mellett még nem érveltünk. Eddig.
Természetfeletti képességekkel rendelkező lényeket arcprotézissel játszó színészekkel és jól bejáratott horrorfantasy kulisszákkal nem sűrűn hívják fel magukra a figyelmet ifjú rendezők az A-kategóriás európai fesztiválszcénában, de a '81-ben Iránban született, 21-éves korától Dániában élő Ali Abbasinak ez mindkét eddigi filmjével sikerült.
Debütfilmje, a Shelley — lélektani béranya-/terheshorror a boszorkányos hangulatú erdei vityillóban — a berlini filmfesztivál Panoráma-szekciójából vett repülőrajtot, a Határeset pedig begyűjtötte az Un Certain Regard szekció fődíját Cannes-ban, tavalyelőtt.
Tina hétköznapjai unalmasan telnek: nappal határőr egyenruhában álldogál egy kikötőben, este próbálja elviselni szerencsejáték-függő és lakásában önzőn terpeszkedő barátját, hétvégén demens apját látogatja az öregek otthonában. Lehetne ez szép mese a kizsákmányolt munkások nehéz sorsáról, de az események egész más irányt vesznek. Az amorf arcú Tinának ugyanis van egy szuper képessége: képes kiszagolni az emberek érzéseit, legfőképp a bűntudatot, és ez meglehetősen jól jön egy határőrnek, és hát Tina még a pendrive-on csempészett gyermekpornót is magabiztosan kiszúrja öt méterről.
De egyéb furcsa dolgai is vannak. Az, hagyján, hogy esténként előszeretettel sétál hiányos öltözetben az erdőben egyedül, de az mindenképp kérdéseket vet fel, hogy miért van az a furcsa sebhely a farokcsontjánál.
Ennek köszönhetően ismerkedik össze a szintén amorf arcú, széles vállú, nyers hús evő Voréval, aki különös érdeklődést mutat a kukactenyésztés iránt.
| ||
.jpeg "false")
És ez még csak az alaphelyzet, a film központi témája, a testi deformitással és biológiai elváltozásokkal jelölt másság értelmezése csak innentől kezd el kibomlani. Összecsap a két freak eltérő freak-identitása: egyikük magára deformitásként tekint, és igyekszik megtalálni önmagát a betagozódásban, hasonulásban. A másik viszont saját másságát önértéknek tekintve elhagyja a többségi társadalom normarendszerét mint viszonyítási pontont, és a felszabaduló amorális nyers erőt az emberek ellen fordítja. Leszámol a szégyen koncepciójával. Aztán szép lassan ember és állat, élő és élettelen, férfi és nő, jó és rossz fogalma is összegabalyodik, hogy létrejöhessen egy teljesen új minőség...
A film ügyesen egyensúlyoz a transzgresszív lélektani horror, a cronenbergi társadalomkritikus biopara, és a könnyebben emészthető műfaji kódok — úgymint krimi vagy a „szerelmesek a világ ellen"-filmek — között.
Így maga a Határeset nézése is határeset lesz: nézőként folyton idegen területen találjuk magunkat, és akár visszavonulót fújunk, akár előremenekülünk, csak újabb határokba ütközünk.
És kénytelen vagyunk átgázolni rajtuk.
A Határeset megtekinthető pár kattintás után kevesebb, mint egy mozijegy áráért, magyar felirattal a CirkoFilm online tékájában!
Határeset from Cirko Film on Vimeo.
