Kiderült, hogyan képzelte el George Lucas a Star Wars folytatás-trilógiáját
1526659248-darth-maul-main_top_story_lead.jpg
Darth Maul

Kiderült, hogyan képzelte el George Lucas a Star Wars folytatás-trilógiáját

  • narancs.hu
  • 2020. november 14.

Mikrofilm

Műlábú Darth Maul, új Kiválasztott – így festett volna az új trilógia.

George Lucas hiába teremtette meg minden idők egyik legjövedelmezőbb filmes franchise-át a Star Warsszal, az elmúlt években már a Galaxis világában sem számít mérvadónak a véleménye: a Jar-Jar Binksszel és midikloriánnal súlyosbított előzménytrilógiája komoly sebet ütött hírnevén; 2012-ben aztán a mindent felfaló Disney felvásárolta cégét, a Lucasartsot; egy ideig úgy tűnt, Miki egérék konzultánsként még számítanak Lucasra az új trilógia készítésekor, de aztán dicstelen módon távozott: mivel ötleteire nem volt fogadókészség, és amúgy is elege lett a kritikákból, egyszerűen távozott a projektből.

A Taschen most megjelenő könyvéből (The Star Wars Archives: 1999-2005) azonban kiderül, maga Lucas hogyan folytatta volna az Erő krónikáját: feltámasztotta volna például Darth Mault, A baljós árnyak főgonoszát, aki hasonló minőségben tért volna vissza az új filmekben. Sőt, mechanikus lábakkal, egyfajta keresztapaként irányította volna a Birodalom bűnözői világát.

Az egyébként a rajongók körében népszerűnek számító Darth Maulnak nem egyedül kellett volna gonoszkodnia: egy női tanonca, Darth Talon is segítette volna, aki már feltűnt a Star Wars-képregényekben. Ő egyfajta új Darth Vaderként állt volna a Sötét oldal élén, mögötte Maullal, a mesterével.

Az, hogy Darth Maul túlélte azt, hogy Obi-van kettészelte, már a Solo: Egy Star Wars-történetből is kiderült, ahol szintén a rossz oldal egyik vezetőjeként tűnt fel egy rövid jelenetben. A folytatásban minden bizonyára nagyobb szerep jutott volna neki, ám a film akkorát bukott, hogy nemhogy folytatása nem készül, de egy ideig semmilyen egyéb Star Wars-mozi sem.

Szintén Lucas tervei között szerepelt, hogy Leiát nevezze ki "A Kiválasztottnak" – elmondása alapján annak idején már a színészekkel is beszélt a terveiről, de végül azért mondott le a trilógia elkészítéséről, mert épp akkor született meg a lánya, ő pedig szeretett volna több időt eltölteni vele és kicsit élvezni az életet. Nem tudjuk eldönteni, így jártunk-e jobban.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.

Tudás és hatalom

Második ciklusának elején Donald Trump nekitámadt a legjelesebb amerikai egyetemeknek is. Elnöki hatalmát – amely ezen a területen erősen kérdéses, a végső szót a bíróságok mondják majd ki – immár arra is használja, hogy fél tucat elit magánegyetemet zsaroljon állami források visszatartásával és adószigorítások kilátásba helyezésével: ha nem regulázzák meg palesztinpárti tanáraikat és diákjaikat, és nem számolják fel esélyegyenlőségi programjaikat, oda a washingtoni pénz.