tévésmaci

Kondor keserűvíz

  • tévésmaci
  • 2021. február 17.

Mikrofilm

Amikor Sztupa és Troché elmentek a moziba, nem csalódtak!

Pont olyan volt az, mint amilyennek elképzelték, mint amilyennek a filmeken látták. Szemükben menten igazolást nyert Petőfi Sándor eladdig némileg frivolnak tartott gesztusa, hogy ugyebár országos gondjai, illetve a világszabadságért folytatott önfeláldozó küzdelme közepette is szakított rá időt, hogy gatyában táncolva is elmenjen moziba.

Troché itt óvatosan jelezte, hogy ő azért Szendrei Júliát is megnézte volna moziba menet, s e megjegyzés meglepő módon nem nyert semminő ledorongoltatást – a korrektségre máskor mégoly kényes – Sztupától, ami pedig arra enged következtetni, hogy maga is valahogy így lehetett vele. Mert a mozi tényleg valami csuda volt. Egyrészt teleülték az emberek, nem volt egy szabad szék sem: jött fiatal és öreg, mind soroltak be jegyüket kardként maguk előtt forgatva a zsöllyébe. Erkélypáholy, oldalpáholy, csibész páholy, mind telis-tele. Jött fiatal és öreg, azért fiatal mégis több egy kicsit, sokan közülük párosával már előre összebújva, kollégiumi lemberdzsekben, az erkély alatti hátsó sorok felé igyekezvén. Aztán még csapkodták egy darabig a székek ülőkéjét, de végül csak elült mindenki, hogy tovább neszezzen, egész addig, míg a lámpákat is eloltották, s kezdett szétfutni a függöny. A film előtt egy vicces nőalak, enyhén molett rajzfigura jelent meg a képen, valahol félúton a Disney- és a Hanna–Barbera-figurák között, s közös éneklést vezényelt: ki látott már ilyet, karaoke a karaoke feltalálása vagy legalább az elterjedése előtt, az Ó, te drága Klementinát kellett énekelni. Szótagolva, a zene adta ritmusra íródott ki a szöveg a vászonra, a teltkarcsú hölgy meg táncolt rá és vezényelte. A mozi pedig énekelt. Hangosan énekelt, nem alibizett, nem akarta elsunnyogni senki, volt, aki nagyon is kieresztette a hangját (a templomban is akad ilyen mindig). A nagyfilm cowboyos volt, bár csak egy cowboy volt benne, a Kirk Douglas, a maga nemében az utolsó. Úgy kezdődött, hogy hanyatt fekszik a prérin, és elzúg fölötte az égen a csíkhúzó repcsi.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.