A női lélek és a demokratizálódó Korea is küzd az idei filmfesztiválon
5dca8db5250000b302d2cc75_top_story_lead.jpeg
Született 1982-ben

A női lélek és a demokratizálódó Korea is küzd az idei filmfesztiválon

Mikrofilm

Dramedyk, felemelő vígjátékok és egy politikai thriller is szerepel a Koreai Filmfesztivál idei programjában.

Februárban történelmi sikert aratva egy dél-koreai film vitt mindent az Oscar-gálán – nehéz elhinni, hogy mindez csak fél éve történt, pedig így van. Az Élősködők sikere nem csak azért szólt akkorát, mert először nyerte el a legjobb film aranyszobrocskáját egy idegennyelvű film; vagy mert soha nem fordult még elő, hogy egy mozi két film-díjat (a fődíj mellett a Legjobb nemzetközi film) is elhódítson. Bong Joon-ho abszurd társadalomkritikájának diadala nemcsak az ömagában is zseniális alkotásnak, de maguknak az idegennyelvű filmeknek és persze a koreai filmgyártásnak is szólt.

Az Oscaron érhet csúcsra a dél-koreai sikerfilm

Idegennyelvű mozi még soha nem nyerte meg a Legjobb film Oscarját – talán most? „ Amint legyőzi valaki a felirat jelentette kétcentis akadályt, rengeteg csodálatos filmmel találkozhat " – nyilatkozta filmje Golden Globe-győzelme után Bong Joon-ho, stílusosan koreaiul.

Oldboy; A szobalány; Tavasz, nyár, ősz, tél... és tavasz; Gyújtogatók; A halál jele – csak néhány remek koreai film a közelmúltból, amelyek az egész világot meghódították, de Oscar-jelölésig nem jutottak. És akkor még nem beszéltünk a koreai romantikus filmekről és vígjátékokról, melyek a legelcsépeltebb amerikai sablonokba is képesek valami bizarr csavart vagy érdekes megközelítést csempészni. Vagy épp az akciófilmekről, melyek nemcsak hogy nem utánozzák már Hollywoodot, hanem inkább a megújulásra vágyó Álomgyár igyekszik az ottani rendezőket megkaparintani és olyan filmeket koppintani, mint például a Snowpiercer (melyből a Netflix készített sorozatot a közelmúltban), vagy a Vonat Busanba - Zombi expressz (melynek folytatása volt az első, amely a koronavírus után ismét tömegeket csábított moziba az országban).

Erre a filmkultúrára irányította rá a világ figyelmét az Élősködők Oscar-sikere – és ebbe nyerhetünk ismét betekintést a szeptember 4. és 10. között megrendezendő Koreai Filmfesztiválon.

Idén 4+1 szekcióban összesen 22 filmet nézhetünk meg a budapesti Corvin Moziban a Koreai Kulturális Központ szervezésében.

Mutatjuk, mi az, amit semmiképp sem hagyhatunk ki!

A fesztivál nyitófilmje egy tavalyi akcióvígjáték, az Extrém meló. Ebben a rendőrség kábítószerellenes ügyosztályának egy csapata igyekszik elkapni egy drogbandát, az akció részeként pedig megvásárolják a rosszfiúk főhadiszállásával szemközti éttermet. Igen ám, de hogy az álca működjön is, a kajáldát üzemeltetni is kell – a sült csirke pedig meglepően jó üzletnek bizonyul.

A Friss szekció a legújabb koreai alkotásokat vonultatja fel, kosztümös filmtől kezdve thrilleren át a dokumentumig. Az Elválaszthatatlanok a francia Életrevalók egyfajta koreai értelmezése: feelgood dramedy két jóbarátról; egyikük szellemi, a másik testi fogyatékkal él. Kapcsolatuk akkor tétetik próbára, mikor a semmiből feltűnik egyikük édesanyja, aki úgy dönt, itt az ideje, hogy saját fia életének részévé váljon.

A Kótyagos bokszolóm az "akarat mindenre képes"-típusú sportfilmek és az édes romantikus vígjátékok szórakoztató elegye: ebben egy agysérüléssel küzdő bokszoló igyekszik ismét felkapaszkodni a csúcsra, amiben a terem egyik fiatal üdvöskéje, egy életvidám lány van a segítségére.

A koreai thrillerek azért olyan népszerűek itthon is, mert hagyományosan baromi erősek feszültségkeltésben és hangulatteremtésben – ráadásul jellemzően nem pusztán azzal igyekszenek lekötni a figyelmet, hogy ki a gyilkos, vagy épp mi a nagy rejtély megoldása; gondoljunk csak a Bosszú-trilógia bármelyik darabjára, vagy épp A halál jelére. A Találj rám! is ide tartozik: ebben egy anya ered 6 éve eltűnt kisfia nyomába, miután egy furcsa telefonhívást kap.

Az Arcok szekció Korea nagyhatású filmkészítőinek egyikét mutatja be, hogy a közönség átfogó képet kapjon pályafutásáról. Idén Moon So-ri színésznő és rendező munkásságával ismerkedhetünk meg 4 filmen keresztül. So-ri a koreai filmipar egyik jól ismert arca, aki az 1999-es Mentacukorka című drámával debütált, következő filmjével, a 2002-es Oázissal pedig máris történelmet írt: első koreai színésznőként nyerte el a Velencei Filmfesztivál Marcello Mastroianni Díját, melyet a feltörekvő tehetségeknek ítélnek oda. Az idei Filmfesztivál elhozza Magyarországra So-ri néhány közelmúltbeli sikerét: a 8 esküdt az ország első esküdtszékes tárgyalását mutatja be; a Hahaha!-ban egy rendező és egy filmkritikus bonyolult, romantikát sem nélkülöző kapcsolata bomlik ki előttünk; a Kiserdő pedig azt mutatja be, hogyan talál rá ismét magára egy fiatal nő, aki a nagyváros forgatagát szülőhazája békéjére cseréli. Szintén vetítik a színésznő rendezői bemutatkozását, a 2017-es Egy színésznő viszontagságait. Ebben So-ri saját alteregóját alakítja, egy színésznőt, akinek egy napja során ugyanazokkal a mindennapi életre jellemző nyomasztó és aggasztó dolgokkal kell megküzdenie, mint bármelyikünknek.

A Fókusz szekció filmjei mind egy témára összpontosítanak: ez idén a nők helyzete, önismerete és elnyomott vágyaik. A Fuss önmagadhoz! főhőse a sportban találja meg újra motivációt; a Kedves Junhi! pedig egy anya és tinédzser lánya konfliktusokkal terhelt kapcsolatát mutatja be. A Született 1982-ben Cho Nam-joo 2016-os, azonos című – több mint 1 millió példányban elkelt – bestsellerének adaptációja, mely drámai-misztikus megközelítésben tárja elénk a női lélek összetettségét: a főszereplő házaspár női tagja ugyanis férje szerint úgy viselkedik, mintha különböző személyek szállták volna meg a testét. A film alapjául szolgáló könyv nemrég magyarul is megjelent – a vetítés mellett szeptember 11-én pódiumbeszélgetést is rendeznek, melyen filmes szakemberek és Jin Kyoung-ae koreai fordító – aki többek között Nádas Péter műveit ültette át koreai nyelvre – beszélget a moziról és a könyvről, .

Hasonlóan izgalmasnak ígérkezik a Kolibri című tavalyi dráma is: egy kiskamasz átlagosnak tűnő nyara szolgáltatja az apropót a gyermekkor érzékeny ábrázolásához; a hátteret pedig az 1994-es Korea adja, ahol az ország épp a futball világbajnokság lázában él, miközben az északi szomszéd diktátorát gyászolja.

Az Extra szekció filmtörténeti érdekességek, független- és művészfilmek tárháza, melyet Jung Han-seok, a Busani Nemzetközi Filmfesztivál Koreai Szekcióért felelős programszerkesztője állított össze. Itt láthatjuk például A viselős fa és a tokkebi című filmet, melyhez hasonlóval még biztos nem találkoztunk: a lírai hangulatú dokumentumfilm-fantasy egy nehéz sorsú nőt mutat be, aki a II. világháború során elszenvedett drámáját egy sajátos, szellemekkel kacérkodó misztériumjátékban igyekszik feldolgozni.

A Nyár nagypapánál az a típusú gyönyörűen fényképezett, független dráma, amely az élet apró dolgainak bemutatásával bontja ki univerzális mondanivalóját a család fontosságáról és felmenőink tiszteletéről.

Plusz szekciót kapott Jang Joon-hwan nagysikerű mozija, az 1987: Amikor eljön a nap című politikai thriller. A Taxisofőr testvérfilmjének is nevezett film igaz történeten alapszik: 1987-ben Cson Duhvan a hatalmát féltve igyekszik megkeményíteni elnyomó rendszerét: kínvallatásokkal és egyéb brutális módszerekkel próbálja elhallgattatni a rendszerkritikus hangokat; egy vizeskádas fojtogatás azonban egy egyetemista halálával végződik. Az esetet megpróbálják eltussolni; mikor ez nem sikerül, a nép fellázad a rezsimmel szemben, mindez pedig az ország demokratizálódási folyamatának kezdetét jelenti.

A fesztivál újdonsága, hogy a szervezők szeretnék felhívni a figyelmet a maszkviselés és a véradás fontosságára a járványügyi helyzetben. Szeptember 3-án és 10-én a Magyar Vöröskereszt székházában minden önkéntes véradó koreai vászontáskát, a filmfesztivál látogatói pedig arcmaszkot kapnak ajándékba.

A további részletes program a fesztivál hivatalos oldalán olvasható, jegyek már kaphatóak a Corvin Mozi honlapján.

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást” – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor.

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, Jean-Marie Le Pen mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.