Az Oscaron érhet csúcsra a dél-koreai sikerfilm

  • Szabó Ádám
  • 2020. január 7.

Mikrofilm

Idegennyelvű mozi még soha nem nyerte meg a Legjobb film Oscarját - talán most?

Amint legyőzi valaki a felirat jelentette kétcentis akadályt, rengeteg csodálatos filmmel találkozhat” – nyilatkozta filmje Golden Globe-győzelme után Bong Joon-ho, stílusosan koreaiul. Mára már közhelyszámba megy, hogy aki valódi filmcsemegékre vágyik, annak nem a Hollywoodból érkező exporttermékeket kell figyelni – évek óta tendencia, hogy az Oscar legjobb külföldi (immár Nemzetközi) film kategóriája annyira erős, hogy simán lepipálja a legjobb filmekét is.

  • Tavaly a szokásosnál is több nem angol nyelvű film váltott ki komoly nemzetközi visszhangot. Ódákat zengtek a Cannes-ban díjazott szenegáli Oscar-aspiránsról, Az Atlantiakról, amelyet a Netflix forgalmaz.
  • Amerikában sikerült számottevő sikereket elérnie a kínai nyelvű The Farewell-nek.
  • Franciaország pedig alig tudta kiválasztani, mit nevezzen az Oscarra a sok kiváló film közül: végül a Portré a lángoló fiatal lányról és a Proxima előtt A nyomorultak lett a befutó.

A legnagyobb visszhangot keltő nemzetközi mozi mégis egy dél-koreai mozi volt, melyben egy szegény haszonleső család lassan és módszeresen behálóz egy felső tízezerhez tartozó famíliát. A film a mi évértékelő listánkat is vezette, amelyre rajta kívül 8 nem angol nyelvű mozi fért még fel.

25 film, amiért érdemes volt moziba menni 2019-ben

Szerethető vígjátékok, borzongató tündérmese, Tarantino és egy szuperhősfilm is befért. Marvel-mozi lett minden idők legtöbbet kasszírozó filmje; a Star Wars-saga egy nem túl jól sikerült epizóddal búcsúzott; a csapból is adaptációk ömlöttek; alig tudtunk úgy moziba menni, hogy ne Miki egérék zsebét tömjük; ha pedig otthon filmeztünk, tuti hogy egy másik kisgömböcöt, a Netflixet tápláltuk - mindezek alapján akár be is zárathatjuk a mozikat, hiszen a trendek a filmekhez hasonlóan évek óta ugyanazok.

Az Élősködők tavaly májusban debütált Cannes-ban,

ahol első dél-koreai filmként sikerült elhoznia a fődíjat. Az amerikai terjesztési jogokat a Neon vásárolta meg, ők terítették a tengerentúlon a rendező néhány korábbi filmjét (A gazdatest, Mother) is, és nem mellesleg két éve ők segítették Oscarhoz Allison Janney-t és az Én, Tonyát.

Okos stratégiával sikerült egyre nagyobb hírverést kelteniük a film körül - ehhez persze kellettek Bong Joon-ho elképesztően lojális rajongói is, akik a marketingeseket lepipálva keltették a film jó hírét. A rendező támogatói #Bonghive címke alatt tömörülnek; Dél-Koreában Bong Joon-ho eddig is kultikusnak számított, az olyan műfaji filmek, mint A gazdatest, vagy a hollywoodi sztárokkal felvértezett Snowpiercer - Túlélők viadala viszont nemzetközileg is ismertté tették.

false

 

Erre tett rá egy lapáttal a 2017-es Okja, mely nemcsak környezetvédelmi témája miatt volt kapós, de groteszk, ezerféle műfajt vegyítő hangvétele miatt is. Jake Gyllenhaal örömjátékánál pedig csak az vonzott neki több nézőt, hogy forgalmazási jogait a Netflix vásárolta meg: a rendező ezzel szó szerint fél Amerika otthonába költözött be.

Nem volt tehát előzmény nélküli az Élősködők menetelése, de amit a film tavaly véghezvitt, az ettől függetlenül is megsüvegelendő: úgy vált az év legnagyobb bevételű külföldi filmjévé Amerikában, hogy csak limitált számú vásznon futott. Nemzetközi téren 105 milliót hozott, a feliratos filmektől ódzkodó USA-ban több mint 20 millió dollárt fialt, amivel

ott van minden idők legnagyobb bevételű, nem Amerikában készült filmjei közt.

A listát a 2000-es Tigris és sárkány vezeti 128 millió dollárral - Ang Lee harcművészeti filmjét végül 10 Oscarra jelölték, köztük a Legjobb film díjára is, 4 szobrot pedig el is hozott a mozi. Az Élősködőktől hasonlót várnak az idei Oscar-gálán: hogy kitörjön a Nemzetközi filmek karanténjából és ne csak jelölést szerezzen a főbb kategóriákban, de díjakat is.

1939-ben A nagy ábránd című Jean Renoir-klasszikus volt az első idegennyelvű film, amelyet Oscarra jelöltek a Legjobb film kategóriájában. Azóta kilenc mozi volt képes hasonló hőstettre:

  • 1969 - Z, avagy egy politikai gyilkosság anatómiája (Franciaország/Algéria)
  • 1972 - Kivándorlók (Svédország)
  • 1973 - Suttogások és sikolyok (Svédország)
  • 1995 - Neruda postása (Olaszország)
  • 1998 - Az élet csodaszép (Olaszország)
  • 2000 - Tigris és sárkány (Tajvan)
  • 2006 - Levelek Iwo Jimáról (USA)
  • 2012 - Szerelem (Franciaország/Németország/Ausztria)
  • 2018 - Roma (Mexikó)

 

A fentiekből több is elismert hollywoodi veteránok (Clint Eastwood, Ang Lee, Alfonso Cuarón) munkája - az viszont közös bennük, hogy egyikük sem győzött. Pedig, mint látható,

semmi akadálya annak, hogy egy külföldi film a fődíjért versenyezzen

- ahogy azt sem tiltja semmi, hogy animációs film vagy dokumentumfilm tegye mindezt. Előbbi kettőre volt is már példa, utóbbira még nem - az viszont már előfordult, hogy dokut jelöltek a Legjobb külföldi filmek között.

A kategória 1947-es alapítása óta viszonylag ritkán fordult elő, hogy egy-egy itt jelölt mozi ki tudott volna törni, és a Legjobb filmek, rendezők, esetleg forgatókönyvek között versenyezhetett. Az elmúlt években a MeeToo és egyéb mozgalmak következtében azonban a még mindig vaskalaposnak bélyegzett Akadémia igyekezett úgy bővíteni tagságát, hogy abba minél több nő, kisebbségi csoportba tartozó és külföldi filmes kerüljön. Mindez esélyt adhat olyan filmeknek is, mint az Élősködők, ami az előrejelzések szerint akár Oscar-történelmet is írhat.

Roma vészesen közel került hozzá, de végül be kellett érnie a Legjobb idegennyelvű film, rendező és operatőr díjával. Az Élősködők azonban több szempontból is előnyösebb helyzetben van Cuarón mozijánál.

A tavalyi Oscart egyes értelmezések szerint csak azért nyerhette meg a Zöld könyv, mert az Akadémia tagjai nem annyira a rasszista tanmesére, mint inkább a Netflix ellen szavaztak - ők forgalmazták ugyanis a Romát, ráadásul rekordokat döntögető marketingkampányt kanyarintva köré. Hasonló tanulságot hozott az idei Golden Globe is: egyre többeknek van elege a filmipart letaroló Netflixből.

false

 

Ráadásul a Romának csak a körítése volt grandiózus: hiába juthatott volna el több háztartásba a streaming-platformon keresztül, vélhetően viszonylag kevesen voltak, akik mondjuk egy Adam Sandler-gagyi helyett egy spanyol nyelvű, két órás családsztorit választottak esti szórakozásul. Az Élősködők box office eredményei ellenben azt bizonyítják, az emberek nagyon is vevők a filmre. A dél-koreai mozi egy fekete humorú thrillerbe áztatott társadalmi szatíra, mely akkor is élvezhető, ha a mondanivaló helyett csak a gegeket, vagy épp a néha horrorra hajazó izgalmakat élvezi az ember - sokkal könnyebb ráfűzni, mint az önéletrajzi ihletésű, gyönyörű, ám nehéz mexikói drámára.

Ahhoz, hogy az Élősködők valódi játékos legyen az Oscar-gálán, nem elég a kritikusok rajongása és a remek bevételi eredmények - szükség van a filmes szakma dicshimnuszaira is, lehetőleg minél több irányból. Az előrejelzések szerint a Nemzetközi film díja szinte biztos, hogy zsákban van a mozinak - már önmagában ez is filmtörténeti tett, ugyanis dél-koreai mozit még soha nem jelöltek a díjra. Emellett fogadhatunk rá, hogy ott lesz a Legjobb film és rendező jelöltjei között is. Egyre biztosabbnak tűnik a forgatókönyv és Song Kang Ho mellékszereplői nominációja is. Egyesek szerint mindezek mellé még akár egy Legjobb dal-jelölés is beférhet - ha így lesz, az azt jelenti, hogy

Bong Joon-ho-t rekordot jelentő 4 Oscarra jelölik.

A korábban legnagyobb esélyesnek kikiáltott Joker az elmúlt hónapokban szép lassan leeresztett és csak most, a BAFTA-jelölésekkel kapott előre; a fődíjért rajta kívül versenyben van még Az ír, a Volt egyszer egy... Hollywood és a Házassági történet - utánuk lohol a későn bemutatott, de egyre erősödő 1917. Mindegyik mellett és ellen is lehet érveket felhozni - és épp ez a megosztottság lehet az Élősködők segítségére - ahogy az elmúlt két évben, úgy idén sincs egyértelmű, a többi jelölt felett álló, fő esélyes.

Ha a dél-koraei mozi győz, ez lehet az első idegennyelvű film, amely elnyeri a Legjobb film díját - A némafilmes ugyanis hiába francia produkció, címéhez méltóan nem volt benne dialógus. A marketinggépezet mindenesetre beindult - az angolul alig beszélő Bong Joon-ho nemrég az egyik legnépszerűbb amerikai late night show-ban vendégeskedett Jimmy Fallonnál.

Rendezők viszonylag ritkán szerepelnek hasonló showműsorokban, az pedig szinte példa nélküli, hogy egy külföldi direktor nyilatkozik ott, ahol csak Brad Pitt és társai szoktak.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.