Magyarokat is díjaztak az animációs filmek Oscarján

  • Szabó Ádám
  • 2020. január 29.

Mikrofilm

Nagyot nyert a Netflix karácsonyi meséje is.

Kiosztották az animációs filmek Oscarjának tartott Annie Awards-ot. Mint majdnem minden, a valódi Oscart megelőző ceremóniát, ezt is azért tartják nagy becsben, mert jó előjelzésként szolgál arra, hogy az Akadémia kit fog majd díjazni: 18-ból 13 alkalommal egyezett meg az Annie és az Oscar ízlése.

Az idei díjszezon animációs fronton idén meglepően kiegyenlített volt. Kevesen fogadtak volna rá, hogy a Toy Story a negyedik epizódjára is képes hozni a sorozat minőségét, ráadásul bevételi szempontból ez volt a franchise csúcsa. Elhozta a fődíjat a Kritikusok Körétől és a Producerek Céhétől, így egy csapásra a legnagyobb esélyessé vált, annyi a bökkenő, hogy az Oscar viszonylag ritkán díjaz folytatásokat ebben a kategóriában. Az egyetlen ilyen viszont épp a Toy Story 3 volt kilenc éve. Minden idők legnagyobb bevételű animációs filmjét, a Jégvarázs 2-t Oscarra még csak nem is jelölték, az Annie-től viszont kapott nominációt.

A Toy Story 4. esélyeit a Golden Globe írta át, ami díjnak ugyan komolytalan, de marketingnek kiváló: itt a Laika stop-motion animációja, A hiányzó láncszem győzött. A Laikának ezzel a filmmel már öt Oscar-jelölése van, nyerni azonban egyszer sem nyertek, így ők a legtöbb nominációval rendelkező, ám győzelem nélkül álló animációs stúdió. És hát mikor nyerhetnének végre, ha nem épp most, amikor nincs igazán kiemelkedő versenyző a kategóriában?

false

Az Annie Awards azonban most ismét alaposan megkavarta a lapokat: a Netflix első eredeti, egész estés animációját, a Klaus – A karácsony titkos történetét díjazták. A tavalyi karácsonyra nagyon rápörgött a streamingszolgáltató, egy rakás ünnepi témájú filmet, sőt még egy sorozatot is piacra dobtott, a legnagyobb visszhangot azonban egyértelműen a Klaus váltotta ki. Sergio Pablos, a Gru alkotója közel egy évtizede próbálta már tető alá hozni a karácsony eredetéről szóló, 2D-s animációval készülő projektjét, de minden stúdió elutasította. Egyedül a Netflix volt hajlandó finanszírozni, az animációs szakmát pedig a kritikusokhoz és a közönséghez hasonlóan megvette kilóra a látványos és érzelmes ünnepi sztori.

A Netflixnek meglehetősen jó estéje volt, a Klaus-on kívül díjakat nyert a Keresem a testem (mely az idei függetlenfilmes animációs jelölt az Oscar-mezőnyben), a BoJack Horseman és a Tuca&Bertie című rövid sorozatokkal is. Az Oscarért szintén harcban álló Így neveld a sárkányodat 3. viszont nyolc jelöléséből egyet sem tudott díjra váltani.

Nem úgy a magyar jelöltek: a Love, Deaths & Robots című Netflixes animációs antológiát 5 Annie-re jelölték, 4 díjat el is hozott, köztük a televíziós animációknak kiosztott Legjobb animációs effektek díját is megkapta a The Secret Wars című epizódjáért. A díjat Német Viktor, Illés Szabolcs, Sipos Ádám és Vladimir Zhovna érdemelték ki.

A 18 részes rövidfilm-sorozat minden epizódját más alkotócsapat készítette különböző országokból, a The Secret War című kisfilmet pedig teljes egészében a budapesti Digic Pictures csapata animálta, rendezője Zorkóczy István. A 17 perces animációban a Vörös Hadsereg elit alakulatai ördögi erőkkel csapnak össze Szibéria ősi erdőinek mélyén - tudtuk meg a Dot & Line blogtól. Szintén ott olvasható, hogy nem először tűntek fel magyarok az Annie-n, tavaly jelölték a Ruben Brandt, a gyűjtőt és Bucsi Réka Solar Walk című rövidfilmjét is.

Az Annie Awards további díjazottjai itt böngészhetőek.

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.