Magyarokat is díjaztak az animációs filmek Oscarján

  • Szabó Ádám
  • 2020. január 29.

Mikrofilm

Nagyot nyert a Netflix karácsonyi meséje is.

Kiosztották az animációs filmek Oscarjának tartott Annie Awards-ot. Mint majdnem minden, a valódi Oscart megelőző ceremóniát, ezt is azért tartják nagy becsben, mert jó előjelzésként szolgál arra, hogy az Akadémia kit fog majd díjazni: 18-ból 13 alkalommal egyezett meg az Annie és az Oscar ízlése.

Az idei díjszezon animációs fronton idén meglepően kiegyenlített volt. Kevesen fogadtak volna rá, hogy a Toy Story a negyedik epizódjára is képes hozni a sorozat minőségét, ráadásul bevételi szempontból ez volt a franchise csúcsa. Elhozta a fődíjat a Kritikusok Körétől és a Producerek Céhétől, így egy csapásra a legnagyobb esélyessé vált, annyi a bökkenő, hogy az Oscar viszonylag ritkán díjaz folytatásokat ebben a kategóriában. Az egyetlen ilyen viszont épp a Toy Story 3 volt kilenc éve. Minden idők legnagyobb bevételű animációs filmjét, a Jégvarázs 2-t Oscarra még csak nem is jelölték, az Annie-től viszont kapott nominációt.

A Toy Story 4. esélyeit a Golden Globe írta át, ami díjnak ugyan komolytalan, de marketingnek kiváló: itt a Laika stop-motion animációja, A hiányzó láncszem győzött. A Laikának ezzel a filmmel már öt Oscar-jelölése van, nyerni azonban egyszer sem nyertek, így ők a legtöbb nominációval rendelkező, ám győzelem nélkül álló animációs stúdió. És hát mikor nyerhetnének végre, ha nem épp most, amikor nincs igazán kiemelkedő versenyző a kategóriában?

false

Az Annie Awards azonban most ismét alaposan megkavarta a lapokat: a Netflix első eredeti, egész estés animációját, a Klaus – A karácsony titkos történetét díjazták. A tavalyi karácsonyra nagyon rápörgött a streamingszolgáltató, egy rakás ünnepi témájú filmet, sőt még egy sorozatot is piacra dobtott, a legnagyobb visszhangot azonban egyértelműen a Klaus váltotta ki. Sergio Pablos, a Gru alkotója közel egy évtizede próbálta már tető alá hozni a karácsony eredetéről szóló, 2D-s animációval készülő projektjét, de minden stúdió elutasította. Egyedül a Netflix volt hajlandó finanszírozni, az animációs szakmát pedig a kritikusokhoz és a közönséghez hasonlóan megvette kilóra a látványos és érzelmes ünnepi sztori.

A Netflixnek meglehetősen jó estéje volt, a Klaus-on kívül díjakat nyert a Keresem a testem (mely az idei függetlenfilmes animációs jelölt az Oscar-mezőnyben), a BoJack Horseman és a Tuca&Bertie című rövid sorozatokkal is. Az Oscarért szintén harcban álló Így neveld a sárkányodat 3. viszont nyolc jelöléséből egyet sem tudott díjra váltani.

Nem úgy a magyar jelöltek: a Love, Deaths & Robots című Netflixes animációs antológiát 5 Annie-re jelölték, 4 díjat el is hozott, köztük a televíziós animációknak kiosztott Legjobb animációs effektek díját is megkapta a The Secret Wars című epizódjáért. A díjat Német Viktor, Illés Szabolcs, Sipos Ádám és Vladimir Zhovna érdemelték ki.

A 18 részes rövidfilm-sorozat minden epizódját más alkotócsapat készítette különböző országokból, a The Secret War című kisfilmet pedig teljes egészében a budapesti Digic Pictures csapata animálta, rendezője Zorkóczy István. A 17 perces animációban a Vörös Hadsereg elit alakulatai ördögi erőkkel csapnak össze Szibéria ősi erdőinek mélyén - tudtuk meg a Dot & Line blogtól. Szintén ott olvasható, hogy nem először tűntek fel magyarok az Annie-n, tavaly jelölték a Ruben Brandt, a gyűjtőt és Bucsi Réka Solar Walk című rövidfilmjét is.

Az Annie Awards további díjazottjai itt böngészhetőek.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.