Magyarokat is díjaztak az animációs filmek Oscarján

  • Szabó Ádám
  • 2020. január 29.

Mikrofilm

Nagyot nyert a Netflix karácsonyi meséje is.

Kiosztották az animációs filmek Oscarjának tartott Annie Awards-ot. Mint majdnem minden, a valódi Oscart megelőző ceremóniát, ezt is azért tartják nagy becsben, mert jó előjelzésként szolgál arra, hogy az Akadémia kit fog majd díjazni: 18-ból 13 alkalommal egyezett meg az Annie és az Oscar ízlése.

Az idei díjszezon animációs fronton idén meglepően kiegyenlített volt. Kevesen fogadtak volna rá, hogy a Toy Story a negyedik epizódjára is képes hozni a sorozat minőségét, ráadásul bevételi szempontból ez volt a franchise csúcsa. Elhozta a fődíjat a Kritikusok Körétől és a Producerek Céhétől, így egy csapásra a legnagyobb esélyessé vált, annyi a bökkenő, hogy az Oscar viszonylag ritkán díjaz folytatásokat ebben a kategóriában. Az egyetlen ilyen viszont épp a Toy Story 3 volt kilenc éve. Minden idők legnagyobb bevételű animációs filmjét, a Jégvarázs 2-t Oscarra még csak nem is jelölték, az Annie-től viszont kapott nominációt.

A Toy Story 4. esélyeit a Golden Globe írta át, ami díjnak ugyan komolytalan, de marketingnek kiváló: itt a Laika stop-motion animációja, A hiányzó láncszem győzött. A Laikának ezzel a filmmel már öt Oscar-jelölése van, nyerni azonban egyszer sem nyertek, így ők a legtöbb nominációval rendelkező, ám győzelem nélkül álló animációs stúdió. És hát mikor nyerhetnének végre, ha nem épp most, amikor nincs igazán kiemelkedő versenyző a kategóriában?

false

Az Annie Awards azonban most ismét alaposan megkavarta a lapokat: a Netflix első eredeti, egész estés animációját, a Klaus – A karácsony titkos történetét díjazták. A tavalyi karácsonyra nagyon rápörgött a streamingszolgáltató, egy rakás ünnepi témájú filmet, sőt még egy sorozatot is piacra dobtott, a legnagyobb visszhangot azonban egyértelműen a Klaus váltotta ki. Sergio Pablos, a Gru alkotója közel egy évtizede próbálta már tető alá hozni a karácsony eredetéről szóló, 2D-s animációval készülő projektjét, de minden stúdió elutasította. Egyedül a Netflix volt hajlandó finanszírozni, az animációs szakmát pedig a kritikusokhoz és a közönséghez hasonlóan megvette kilóra a látványos és érzelmes ünnepi sztori.

A Netflixnek meglehetősen jó estéje volt, a Klaus-on kívül díjakat nyert a Keresem a testem (mely az idei függetlenfilmes animációs jelölt az Oscar-mezőnyben), a BoJack Horseman és a Tuca&Bertie című rövid sorozatokkal is. Az Oscarért szintén harcban álló Így neveld a sárkányodat 3. viszont nyolc jelöléséből egyet sem tudott díjra váltani.

Nem úgy a magyar jelöltek: a Love, Deaths & Robots című Netflixes animációs antológiát 5 Annie-re jelölték, 4 díjat el is hozott, köztük a televíziós animációknak kiosztott Legjobb animációs effektek díját is megkapta a The Secret Wars című epizódjáért. A díjat Német Viktor, Illés Szabolcs, Sipos Ádám és Vladimir Zhovna érdemelték ki.

A 18 részes rövidfilm-sorozat minden epizódját más alkotócsapat készítette különböző országokból, a The Secret War című kisfilmet pedig teljes egészében a budapesti Digic Pictures csapata animálta, rendezője Zorkóczy István. A 17 perces animációban a Vörös Hadsereg elit alakulatai ördögi erőkkel csapnak össze Szibéria ősi erdőinek mélyén - tudtuk meg a Dot & Line blogtól. Szintén ott olvasható, hogy nem először tűntek fel magyarok az Annie-n, tavaly jelölték a Ruben Brandt, a gyűjtőt és Bucsi Réka Solar Walk című rövidfilmjét is.

Az Annie Awards további díjazottjai itt böngészhetőek.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.