Maurizio De Angelis a Narancsnak: "Bud Spencer igazán muzikális fazon volt"

  • narancs.hu
  • 2019. február 15.

Mikrofilm

Maurizio De Angelis testvérével, Guidóval együtt írta többek között a Piedone-filmek vagy a Sandokan zenéjét. Interjú a friss Magyar Narancsban!

A legfrissebb Magyar Narancsban interjú olvasható a világhírű filmzeneszerző testvérpár fiatalabbik tagjával Maurizio De Angelisszel abból az alkalomból, hogy 2016 után ismét Budapesten koncerteznek. Egy rövid részlet a római beszélgetésből:

"Magyar Narancs: Az előző budapesti koncertjük annyira jól sikerült, hogy kiadták CD-n és DVD-n is. Mit gondol, minek köszönhető ez a hatalmas népszerűség?

Maurizio De Angelis: Noha soha nem hagytuk abba a zenélést, az újrakezdést Bud Spencer halála előzte meg. Nem a mi ötletünk volt a koncertturné, először vissza akartuk utasítani a felkérést, volt bennünk némi félelem, bizonytalanság. De aztán rájöttünk, hogy a koncertezés olyan, mint a biciklizés. Ha egyszer megtanultad, nem felejted el. És különben sem árt az a kis adrenalinlöket, amit a színpadi zenélés jelent. Ráadásul a budapesti koncerten Terence Hill és Kabir Bedi is fellép, úgyhogy minden adott egy jó kis időutazáshoz.

false

 

(...)

MN: Hogyan lettek a Bud Spencer Terence Hill páros házi zeneszerzői?

MDA: Italo Zingareli producer ötlete volt, hogy összehozza a nagyszívű óriást és az acélkék szemű sármőrt, így hívtuk Budot és Terence-et a hátuk mögött. A Csoda olasz módra elképesztő sikerének köszönhettük, hogy 1971 bekerültünk Az ördög jobb és bal keze című film folytatásába.

Külön öröm volt, hogy ebben a filmben az Onionsszal megkezdett countryvonalon mehettünk tovább: akusztikus gitárral, szájharmonikával, ütőhangszerekkel próbáltunk új hangzást adni a western műfajnak. És hát ne feledkezzünk meg arról sem, hogy Bud Spencer igazán muzikális fazon volt. Kevesen tudják róla, hogy milyen remekül énekelt. Persze nápolyi fiúként a vérében volt a zene. Dalszerzéssel és szövegírással is foglalkozott, mielőtt filmezni kezdett."

Szentgyörgyi Rita interjúját Maurizio De Angelisszel a heti Magyar Narancsban olvashatják el teljes terjedelmében.

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.