Maurizio De Angelis a Narancsnak: "Bud Spencer igazán muzikális fazon volt"

  • narancs.hu
  • 2019. február 15.

Mikrofilm

Maurizio De Angelis testvérével, Guidóval együtt írta többek között a Piedone-filmek vagy a Sandokan zenéjét. Interjú a friss Magyar Narancsban!

A legfrissebb Magyar Narancsban interjú olvasható a világhírű filmzeneszerző testvérpár fiatalabbik tagjával Maurizio De Angelisszel abból az alkalomból, hogy 2016 után ismét Budapesten koncerteznek. Egy rövid részlet a római beszélgetésből:

"Magyar Narancs: Az előző budapesti koncertjük annyira jól sikerült, hogy kiadták CD-n és DVD-n is. Mit gondol, minek köszönhető ez a hatalmas népszerűség?

Maurizio De Angelis: Noha soha nem hagytuk abba a zenélést, az újrakezdést Bud Spencer halála előzte meg. Nem a mi ötletünk volt a koncertturné, először vissza akartuk utasítani a felkérést, volt bennünk némi félelem, bizonytalanság. De aztán rájöttünk, hogy a koncertezés olyan, mint a biciklizés. Ha egyszer megtanultad, nem felejted el. És különben sem árt az a kis adrenalinlöket, amit a színpadi zenélés jelent. Ráadásul a budapesti koncerten Terence Hill és Kabir Bedi is fellép, úgyhogy minden adott egy jó kis időutazáshoz.

false

 

(...)

MN: Hogyan lettek a Bud Spencer Terence Hill páros házi zeneszerzői?

MDA: Italo Zingareli producer ötlete volt, hogy összehozza a nagyszívű óriást és az acélkék szemű sármőrt, így hívtuk Budot és Terence-et a hátuk mögött. A Csoda olasz módra elképesztő sikerének köszönhettük, hogy 1971 bekerültünk Az ördög jobb és bal keze című film folytatásába.

Külön öröm volt, hogy ebben a filmben az Onionsszal megkezdett countryvonalon mehettünk tovább: akusztikus gitárral, szájharmonikával, ütőhangszerekkel próbáltunk új hangzást adni a western műfajnak. És hát ne feledkezzünk meg arról sem, hogy Bud Spencer igazán muzikális fazon volt. Kevesen tudják róla, hogy milyen remekül énekelt. Persze nápolyi fiúként a vérében volt a zene. Dalszerzéssel és szövegírással is foglalkozott, mielőtt filmezni kezdett."

Szentgyörgyi Rita interjúját Maurizio De Angelisszel a heti Magyar Narancsban olvashatják el teljes terjedelmében.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.