Egymilliárddal több pénzt kerestek a mozik 2018-ban

  • B.P.M.
  • 2019. március 11.

Mikrofilm

110 milliárdot meghaladó összeg volt a tavalyi filmköltés, de a nézők még mindig a külföldi filmeket nézik szívesebben.

Harmadik éve folyik a hazai filmgyártásra 100 milliárd forint fölötti összeg, amelynek 84 százaléka külföldről érkezett – olvasható az NMHH oldalán. Az összesített nézőszámok alapján a Mamma Mia! Sose hagyjuk abba című filmre volt a legtöbb néző kíváncsi, továbbá az utolsó negyedévben az artmozikban a tizenkét legnézettebb filmből hét magyar volt.

false

 

NMHH

2018-ban több mint százmilliárd forintot tett ki a hazai filmköltés, ami növekvő tendenciát mutat 2017-hez (108,2 milliárd forint) képest, viszont nem éri el a 2016-os 125,4 milliárdot. Összesen 333 film gyártását regisztrálták, amiből 245 magyar alkotás, 84 pedig külföldi volt, illetve volt 4 koprodukció is. Költségvetési szempontból kiemelkedik az Arnold Schwarzenegger és Linda Hamilton főszereplésével készült legújabb Terminátor-film, amelyre 16,9 milliárdot, valamint a Vörös Veréb című Jennifer Lawrence-film, amelyre 11,3 milliárdot költöttek.

Tavaly 15,6 millióan váltottak mozijegyet, ami félmillióval több 2017-hez képest. A filmszínházak jegyárbevétele egymilliárddal nőtt bruttó 20,9 milliárdról 21,9 milliárdra. Ehhez feltehetőleg az is hozzájárult, hogy tavaly enyhén megemelkedett az átlag jegyár 1375,5 forintról 1407,5 forintra.

false

 

NMHH

Az összesített nézőszámok alapján a Mamma Mia! Sose hagyjuk abba című filmre voltak a legtöbben (573, 3 ezer) kíváncsiak, amit a Bosszúállók: Végtelen háború (572,3 ezer) követ. A dobogóra a Bohém rapszódia (533,7 ezer) került fel, a legnézettebb magyar film pedig a Valami Amerika 3 volt (371,2 ezer).

Érdekesség, hogy a művészmozikban is a Mamma Mia! volt a legnépszerűbb film, 35,2 ezren váltottak rá jegyet. A Napszáltára 27,4 ezren, a Testről és lélekről című filmre pedig 25,3 ezren ültek be. A Valami Amerika 3-ra 21,7 ezren, a Ruben Brandt, a gyűjtő-re 17,9 ezren voltak kíváncsiak.

Az utolsó negyedévben több magyar alkotás is előkelő helyezést ért el az artmozikban: a legnézettebb filmből hét magyar (Napszállta, Ruben Brandt, a gyűjtő, Egy Nap, BUÉK, Rossz versek, Nyitva, X - A rendszerből törölve) volt.

Elhozta a fődíjat a Rossz versek Monte-Carlóból

Magyar sikerrel zárult szombat este a Monte-Carlói Nemzetközi Filmfesztivál. Reisz Gábor alkotása, a Rossz versek kapta a fődíjat az Emir Kusturica által elnökölt zsűritől. Ezt az elismerést először nyerte el magyar film.

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.