Nem tetszik a stúdiónak, hogy Tarantino Ponyvaregény-jelenetekkel kereskedne

  • narancs.hu
  • 2021. november 19.

Mikrofilm

Kié az NFT, a stúdióé vagy az alkotóé?

A Miramax stúdió beperelte Quentin Tarantinot, a Ponyvaregény író-rendezőjét, amiért a hollywoodi sztár a film jeleneteivel kereskedne – méghozzá a kriptopiacon. A hírek szerint ún. NFT-k (non-fungible token, azaz nem helyettesíthető zseton) formájában bocsátana áruba részleteket legismertebb mozijából a legnagyobb NFT-piacon, az OpenSea-n. Az NFT-k egyfajta virtuális értéktárgyak, amelyek egyediek és másolhatatlanok; olyanok, mint az értékes és ritka pénzérmék vagy baseballkártyák. Utóbbiak egyébként már léteznek is NFT formájában, és hatalmas összegekért cserélnek gazdát.

A hírek szerint Tarantino hét vágatlan jelenetet kínál eladásra,

de szintén felkerül a virtuális piacra a film exkluzív rendezői kommentárja, amelyben eddig soha nem hallott részleteket oszt meg moziról.

Tarantino azután is kitartott az elhatározása mellett, hogy a stúdió levélben szólította fel, hogy jogsértést követ el. Épp ezért a Miramax most perre megy vele. Ők rendelkeznek ugyanis a film jogaival, Tarantino akciója pedig szerintük azt a látszatot keltheti, hogy engedélyt adtak a kereskedésre.

A The Hollywood Reporter szerint a rendező stúdióval kötött szerződése szerint a Ponyvaregény bizonyos jogai hozzá, mint alkotóhoz tartoznak: ilyenek a filmzenekiadás, az élőszereplős fellépés, nyomtatott publikációk (kiadhatja például a forgatókönyvet, készíthet belőle regényt, vagy képregényt), de szintén nála vannak a remake, spinoff és tévés folytatás, a színházat és az interaktív médiát illető jogok. Ezek után ember legyen a talpán, aki el tudja dönteni, az NFT-k hova és kihez tartoznak. Ha nem sikerül peren kívül megegyezni, a bíróság határoz majd, a döntése pedig a jövőbeni, NFT-kkel való filmes kereskedés sorsát is meghatározhatja.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”