Nem tetszik a stúdiónak, hogy Tarantino Ponyvaregény-jelenetekkel kereskedne

  • narancs.hu
  • 2021. november 19.

Mikrofilm

Kié az NFT, a stúdióé vagy az alkotóé?

A Miramax stúdió beperelte Quentin Tarantinot, a Ponyvaregény író-rendezőjét, amiért a hollywoodi sztár a film jeleneteivel kereskedne – méghozzá a kriptopiacon. A hírek szerint ún. NFT-k (non-fungible token, azaz nem helyettesíthető zseton) formájában bocsátana áruba részleteket legismertebb mozijából a legnagyobb NFT-piacon, az OpenSea-n. Az NFT-k egyfajta virtuális értéktárgyak, amelyek egyediek és másolhatatlanok; olyanok, mint az értékes és ritka pénzérmék vagy baseballkártyák. Utóbbiak egyébként már léteznek is NFT formájában, és hatalmas összegekért cserélnek gazdát.

A hírek szerint Tarantino hét vágatlan jelenetet kínál eladásra,

de szintén felkerül a virtuális piacra a film exkluzív rendezői kommentárja, amelyben eddig soha nem hallott részleteket oszt meg moziról.

Tarantino azután is kitartott az elhatározása mellett, hogy a stúdió levélben szólította fel, hogy jogsértést követ el. Épp ezért a Miramax most perre megy vele. Ők rendelkeznek ugyanis a film jogaival, Tarantino akciója pedig szerintük azt a látszatot keltheti, hogy engedélyt adtak a kereskedésre.

A The Hollywood Reporter szerint a rendező stúdióval kötött szerződése szerint a Ponyvaregény bizonyos jogai hozzá, mint alkotóhoz tartoznak: ilyenek a filmzenekiadás, az élőszereplős fellépés, nyomtatott publikációk (kiadhatja például a forgatókönyvet, készíthet belőle regényt, vagy képregényt), de szintén nála vannak a remake, spinoff és tévés folytatás, a színházat és az interaktív médiát illető jogok. Ezek után ember legyen a talpán, aki el tudja dönteni, az NFT-k hova és kihez tartoznak. Ha nem sikerül peren kívül megegyezni, a bíróság határoz majd, a döntése pedig a jövőbeni, NFT-kkel való filmes kereskedés sorsát is meghatározhatja.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.