Lehet-e még nevetni a NER abszurditásain? – Megnéztük a Comedy Central új műsorát

  • B. Papp Máté
  • 2019. február 26.

Mikrofilm

A magyar közélet túl magasra tette a lécet ahhoz, hogy csak úgy könnyen kiparodizáljuk.

A közéleti humor nem könnyű terep, pláne nem Magyarországon, ahol a politikusok olyan mélységeket járnak be, hogy sok esetben nincs kedvünk rajtuk röhögni. Ráadásul nagyon kreatívnak kell lenni ahhoz, hogy a médiában agyonfuttatott hírekből önmagán túl mutató vicces elemeket hozzon létre valaki, persze, itt most nem említjük Bödőcs Tibort.

A Comedy Central mégis megpróbálkozott egy közéleti tematikus formátum meghonosításával, amihez az egykori Rádió Bridge műsorvezetőjét, Szabó Gál Andrást, ismertebb nevén Villám Gézát vette elő. Röviden: a Heti Dörgés egy hétfőként jelentkező félórás műsor, amelynek szerkesztői politikai-közéleti híreket próbálnak röhejes tartalommal feltölteni és kommentálni, ahogyan arra vannak sikeres külföldi példák, elég csak John Oliverre és a Last Week Tonight-ragondolni.

Ezzel el is érkeztünk a Heti dörgés egyik legnagyobb problémájához, méghozzá ahhoz, hogy nem aktuális, hanem előre legyártott epizódokból áll. Ennek tükrében viszont nehéz megmagyarázni a gyenge poénokat, hiszen kimeríthetetlen archívum állt rendelkezésre a szerkesztőknek arra, hogy összerakjanak egy szatirikus, politikusok hülyeségeitől és hazugságaitól tocsogó műsort.

Nem arról van szó, hogy egyébként a Comedy Central munkatársai ne lettek volna itt-ott találékonyak, viszont a magyar közélet olyan magasra tette a lécet, ami miatt az ember arra vágyik, hogy leszakadjon a feje a röhögéstől, ha egy ilyen műsort néz. Mondhatnánk úgy is, hogy a Heti dörgés humorszintje nem arányos a hazai politika arcátlanságával, képmutatásával, cinizmusával.

Elfogultsággal nem lehet a produkciót vádolni: előkerülnek ellenzéki fiaskók is (például láthatjuk hogyan futott ajtónak Kunhalmi Ágnes az MTVA épületében), ugyanakkor a készítők a Fideszhez köthető személyek froclizását nagyon régi, még a Gyurcsány-kormány idejében készült archív felvételekkel próbálták kompenzálni, de előkerült Kádár János is.

Az egymást követő bevágások, poénok között gyenge a kapcsolat, ugyanakkor a műsorvezető viszonylag jól hozza a szerepét, bár a szellemeskedő grimaszból, kézmozdulatból és akcentusból több volt a kelleténél.

A műsor második részében egy összetett témát, méghozzá a fake news-jelenséget dolgozták fel a szerkesztők, már-már pedagógiai jelleggel. A választás érthető, hiszen a kormányhoz közeli média lassacskán minden nap közzétesz egy helyreigazítást, így egy aranybánya állt rendelkezésre ahhoz, hogy valami vicceset generáljanak. Ez részben sikerült is, viszont a leleményességet leuralta a műiség, amin az sem segített, hogy egy-egy kutatással próbálták meg reprezentálni a téma fontosságát.

Összességében elmondható, hogy a Heti dörgés Villám Gézával túl nagy fába vágta a fejszéjét, amiről csak részben tehet. Minden normális demokráciában megvan a helye egy olyan produkciónak, amely rászáll a közszereplőire, viszont több kraft kell ahhoz, hogy életben tudjon maradni akkor, amikor Bayer Zsolt három műsorban szennyezheti a szellemi környezetet és a Vadhajtások „újságírójának” angoltudásától van tele a sajtó.

A műsorból még 11 rész lesz látható, a már leadott epizódokat pedig vissza lehet majd nézni a YouTube-on. Remélhetőleg tud tovább fejlődni a produkció, azonban nem kell csüggednünk, ha tökös humorra vágyunk, ugyanis a műsor után rögtön kezdődik a Family Guy, ami némi nyugvást adhat, ha csalódottak maradunk a következő pár hónapban is.

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.

A Mi Hazánk és a birodalom

A Fidesz főleg az orosz kapcsolat gazdasági előnyeit hangsúlyozza, Toroczkai László szélsőjobboldali pártja viszont az ideo­lógia terjesztésében vállal nagy szerepet. A párt­elnök nemrég Szocsiban találkozott Dmitrij Medvegyevvel, de egyébként is régóta jól érzi magát oroszok közt.