Lehet-e még nevetni a NER abszurditásain? – Megnéztük a Comedy Central új műsorát

  • B. Papp Máté
  • 2019. február 26.

Mikrofilm

A magyar közélet túl magasra tette a lécet ahhoz, hogy csak úgy könnyen kiparodizáljuk.

A közéleti humor nem könnyű terep, pláne nem Magyarországon, ahol a politikusok olyan mélységeket járnak be, hogy sok esetben nincs kedvünk rajtuk röhögni. Ráadásul nagyon kreatívnak kell lenni ahhoz, hogy a médiában agyonfuttatott hírekből önmagán túl mutató vicces elemeket hozzon létre valaki, persze, itt most nem említjük Bödőcs Tibort.

A Comedy Central mégis megpróbálkozott egy közéleti tematikus formátum meghonosításával, amihez az egykori Rádió Bridge műsorvezetőjét, Szabó Gál Andrást, ismertebb nevén Villám Gézát vette elő. Röviden: a Heti Dörgés egy hétfőként jelentkező félórás műsor, amelynek szerkesztői politikai-közéleti híreket próbálnak röhejes tartalommal feltölteni és kommentálni, ahogyan arra vannak sikeres külföldi példák, elég csak John Oliverre és a Last Week Tonight-ragondolni.

Ezzel el is érkeztünk a Heti dörgés egyik legnagyobb problémájához, méghozzá ahhoz, hogy nem aktuális, hanem előre legyártott epizódokból áll. Ennek tükrében viszont nehéz megmagyarázni a gyenge poénokat, hiszen kimeríthetetlen archívum állt rendelkezésre a szerkesztőknek arra, hogy összerakjanak egy szatirikus, politikusok hülyeségeitől és hazugságaitól tocsogó műsort.

Nem arról van szó, hogy egyébként a Comedy Central munkatársai ne lettek volna itt-ott találékonyak, viszont a magyar közélet olyan magasra tette a lécet, ami miatt az ember arra vágyik, hogy leszakadjon a feje a röhögéstől, ha egy ilyen műsort néz. Mondhatnánk úgy is, hogy a Heti dörgés humorszintje nem arányos a hazai politika arcátlanságával, képmutatásával, cinizmusával.

Elfogultsággal nem lehet a produkciót vádolni: előkerülnek ellenzéki fiaskók is (például láthatjuk hogyan futott ajtónak Kunhalmi Ágnes az MTVA épületében), ugyanakkor a készítők a Fideszhez köthető személyek froclizását nagyon régi, még a Gyurcsány-kormány idejében készült archív felvételekkel próbálták kompenzálni, de előkerült Kádár János is.

Az egymást követő bevágások, poénok között gyenge a kapcsolat, ugyanakkor a műsorvezető viszonylag jól hozza a szerepét, bár a szellemeskedő grimaszból, kézmozdulatból és akcentusból több volt a kelleténél.

A műsor második részében egy összetett témát, méghozzá a fake news-jelenséget dolgozták fel a szerkesztők, már-már pedagógiai jelleggel. A választás érthető, hiszen a kormányhoz közeli média lassacskán minden nap közzétesz egy helyreigazítást, így egy aranybánya állt rendelkezésre ahhoz, hogy valami vicceset generáljanak. Ez részben sikerült is, viszont a leleményességet leuralta a műiség, amin az sem segített, hogy egy-egy kutatással próbálták meg reprezentálni a téma fontosságát.

Összességében elmondható, hogy a Heti dörgés Villám Gézával túl nagy fába vágta a fejszéjét, amiről csak részben tehet. Minden normális demokráciában megvan a helye egy olyan produkciónak, amely rászáll a közszereplőire, viszont több kraft kell ahhoz, hogy életben tudjon maradni akkor, amikor Bayer Zsolt három műsorban szennyezheti a szellemi környezetet és a Vadhajtások „újságírójának” angoltudásától van tele a sajtó.

A műsorból még 11 rész lesz látható, a már leadott epizódokat pedig vissza lehet majd nézni a YouTube-on. Remélhetőleg tud tovább fejlődni a produkció, azonban nem kell csüggednünk, ha tökös humorra vágyunk, ugyanis a műsor után rögtön kezdődik a Family Guy, ami némi nyugvást adhat, ha csalódottak maradunk a következő pár hónapban is.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.