Lehet-e még nevetni a NER abszurditásain? – Megnéztük a Comedy Central új műsorát

  • B. Papp Máté
  • 2019. február 26.

Mikrofilm

A magyar közélet túl magasra tette a lécet ahhoz, hogy csak úgy könnyen kiparodizáljuk.

A közéleti humor nem könnyű terep, pláne nem Magyarországon, ahol a politikusok olyan mélységeket járnak be, hogy sok esetben nincs kedvünk rajtuk röhögni. Ráadásul nagyon kreatívnak kell lenni ahhoz, hogy a médiában agyonfuttatott hírekből önmagán túl mutató vicces elemeket hozzon létre valaki, persze, itt most nem említjük Bödőcs Tibort.

A Comedy Central mégis megpróbálkozott egy közéleti tematikus formátum meghonosításával, amihez az egykori Rádió Bridge műsorvezetőjét, Szabó Gál Andrást, ismertebb nevén Villám Gézát vette elő. Röviden: a Heti Dörgés egy hétfőként jelentkező félórás műsor, amelynek szerkesztői politikai-közéleti híreket próbálnak röhejes tartalommal feltölteni és kommentálni, ahogyan arra vannak sikeres külföldi példák, elég csak John Oliverre és a Last Week Tonight-ragondolni.

Ezzel el is érkeztünk a Heti dörgés egyik legnagyobb problémájához, méghozzá ahhoz, hogy nem aktuális, hanem előre legyártott epizódokból áll. Ennek tükrében viszont nehéz megmagyarázni a gyenge poénokat, hiszen kimeríthetetlen archívum állt rendelkezésre a szerkesztőknek arra, hogy összerakjanak egy szatirikus, politikusok hülyeségeitől és hazugságaitól tocsogó műsort.

Nem arról van szó, hogy egyébként a Comedy Central munkatársai ne lettek volna itt-ott találékonyak, viszont a magyar közélet olyan magasra tette a lécet, ami miatt az ember arra vágyik, hogy leszakadjon a feje a röhögéstől, ha egy ilyen műsort néz. Mondhatnánk úgy is, hogy a Heti dörgés humorszintje nem arányos a hazai politika arcátlanságával, képmutatásával, cinizmusával.

Elfogultsággal nem lehet a produkciót vádolni: előkerülnek ellenzéki fiaskók is (például láthatjuk hogyan futott ajtónak Kunhalmi Ágnes az MTVA épületében), ugyanakkor a készítők a Fideszhez köthető személyek froclizását nagyon régi, még a Gyurcsány-kormány idejében készült archív felvételekkel próbálták kompenzálni, de előkerült Kádár János is.

Az egymást követő bevágások, poénok között gyenge a kapcsolat, ugyanakkor a műsorvezető viszonylag jól hozza a szerepét, bár a szellemeskedő grimaszból, kézmozdulatból és akcentusból több volt a kelleténél.

A műsor második részében egy összetett témát, méghozzá a fake news-jelenséget dolgozták fel a szerkesztők, már-már pedagógiai jelleggel. A választás érthető, hiszen a kormányhoz közeli média lassacskán minden nap közzétesz egy helyreigazítást, így egy aranybánya állt rendelkezésre ahhoz, hogy valami vicceset generáljanak. Ez részben sikerült is, viszont a leleményességet leuralta a műiség, amin az sem segített, hogy egy-egy kutatással próbálták meg reprezentálni a téma fontosságát.

Összességében elmondható, hogy a Heti dörgés Villám Gézával túl nagy fába vágta a fejszéjét, amiről csak részben tehet. Minden normális demokráciában megvan a helye egy olyan produkciónak, amely rászáll a közszereplőire, viszont több kraft kell ahhoz, hogy életben tudjon maradni akkor, amikor Bayer Zsolt három műsorban szennyezheti a szellemi környezetet és a Vadhajtások „újságírójának” angoltudásától van tele a sajtó.

A műsorból még 11 rész lesz látható, a már leadott epizódokat pedig vissza lehet majd nézni a YouTube-on. Remélhetőleg tud tovább fejlődni a produkció, azonban nem kell csüggednünk, ha tökös humorra vágyunk, ugyanis a műsor után rögtön kezdődik a Family Guy, ami némi nyugvást adhat, ha csalódottak maradunk a következő pár hónapban is.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.