Lehet-e még nevetni a NER abszurditásain? – Megnéztük a Comedy Central új műsorát

  • B. Papp Máté
  • 2019. február 26.

Mikrofilm

A magyar közélet túl magasra tette a lécet ahhoz, hogy csak úgy könnyen kiparodizáljuk.

A közéleti humor nem könnyű terep, pláne nem Magyarországon, ahol a politikusok olyan mélységeket járnak be, hogy sok esetben nincs kedvünk rajtuk röhögni. Ráadásul nagyon kreatívnak kell lenni ahhoz, hogy a médiában agyonfuttatott hírekből önmagán túl mutató vicces elemeket hozzon létre valaki, persze, itt most nem említjük Bödőcs Tibort.

A Comedy Central mégis megpróbálkozott egy közéleti tematikus formátum meghonosításával, amihez az egykori Rádió Bridge műsorvezetőjét, Szabó Gál Andrást, ismertebb nevén Villám Gézát vette elő. Röviden: a Heti Dörgés egy hétfőként jelentkező félórás műsor, amelynek szerkesztői politikai-közéleti híreket próbálnak röhejes tartalommal feltölteni és kommentálni, ahogyan arra vannak sikeres külföldi példák, elég csak John Oliverre és a Last Week Tonight-ragondolni.

Ezzel el is érkeztünk a Heti dörgés egyik legnagyobb problémájához, méghozzá ahhoz, hogy nem aktuális, hanem előre legyártott epizódokból áll. Ennek tükrében viszont nehéz megmagyarázni a gyenge poénokat, hiszen kimeríthetetlen archívum állt rendelkezésre a szerkesztőknek arra, hogy összerakjanak egy szatirikus, politikusok hülyeségeitől és hazugságaitól tocsogó műsort.

Nem arról van szó, hogy egyébként a Comedy Central munkatársai ne lettek volna itt-ott találékonyak, viszont a magyar közélet olyan magasra tette a lécet, ami miatt az ember arra vágyik, hogy leszakadjon a feje a röhögéstől, ha egy ilyen műsort néz. Mondhatnánk úgy is, hogy a Heti dörgés humorszintje nem arányos a hazai politika arcátlanságával, képmutatásával, cinizmusával.

Elfogultsággal nem lehet a produkciót vádolni: előkerülnek ellenzéki fiaskók is (például láthatjuk hogyan futott ajtónak Kunhalmi Ágnes az MTVA épületében), ugyanakkor a készítők a Fideszhez köthető személyek froclizását nagyon régi, még a Gyurcsány-kormány idejében készült archív felvételekkel próbálták kompenzálni, de előkerült Kádár János is.

Az egymást követő bevágások, poénok között gyenge a kapcsolat, ugyanakkor a műsorvezető viszonylag jól hozza a szerepét, bár a szellemeskedő grimaszból, kézmozdulatból és akcentusból több volt a kelleténél.

A műsor második részében egy összetett témát, méghozzá a fake news-jelenséget dolgozták fel a szerkesztők, már-már pedagógiai jelleggel. A választás érthető, hiszen a kormányhoz közeli média lassacskán minden nap közzétesz egy helyreigazítást, így egy aranybánya állt rendelkezésre ahhoz, hogy valami vicceset generáljanak. Ez részben sikerült is, viszont a leleményességet leuralta a műiség, amin az sem segített, hogy egy-egy kutatással próbálták meg reprezentálni a téma fontosságát.

Összességében elmondható, hogy a Heti dörgés Villám Gézával túl nagy fába vágta a fejszéjét, amiről csak részben tehet. Minden normális demokráciában megvan a helye egy olyan produkciónak, amely rászáll a közszereplőire, viszont több kraft kell ahhoz, hogy életben tudjon maradni akkor, amikor Bayer Zsolt három műsorban szennyezheti a szellemi környezetet és a Vadhajtások „újságírójának” angoltudásától van tele a sajtó.

A műsorból még 11 rész lesz látható, a már leadott epizódokat pedig vissza lehet majd nézni a YouTube-on. Remélhetőleg tud tovább fejlődni a produkció, azonban nem kell csüggednünk, ha tökös humorra vágyunk, ugyanis a műsor után rögtön kezdődik a Family Guy, ami némi nyugvást adhat, ha csalódottak maradunk a következő pár hónapban is.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.