Norvég romantikus dráma vitte el a fődíjat a Berlini Filmfesztiválon

Mikrofilm

A Dreams (Sex Love) egy szexszel és szerelemmel foglalkozó filmtrilógia záródarabja, amelyben egy 17 éves lány saját tanárába szeret bele.

Ahogy azt már mi is megírtuk, magyar díjnak is örülhettünk a hétvégén befejeződött 75. Berlini Filmfesztiválon: Balogh Mirjána Wish You Were Ear című animációja a Generation 14+ programban versenyzett és a legjobb rövidfilmnek járó Kristály Medvében részesült.

Az idei volt az első seregszemléje a fesztivál új művészeti vezetőjének, Tricia Tuttle-nek. Az esemény Tom Tykwer drámájával, a The Lighttal nyílt meg, amely azt mutatja be, hogyan hullik szét egy család a mai, modern időkben. Cannes-tól Velencéig számtalan fesztiválnál visszatérő panasz, hogy gyakran épp a nyitófilm a leggyengébb, és úgy tűnik, ezúttal is hasonlóról volt szó: a The Light a kritikusok többségét nem győzte meg, jelenleg egészen gyalázatos, 8 százalékon áll a RottenTomatoeson.

A gyenge kezdés azért szerencsére nem nyomta rá a bélyegét az egész eseményre, napjaink legizgalmasabb alkotói közül többen is új filmmel érkeztek Berlinbe, többen közülük pedig díjjal is távoztak. A zsűri elnöke az amerikai Todd Haynes (Egy botrány részletei, Carol, Távol a mennyországtól) volt, akinek rendezői bemutatkozása, a Métely 1991-ben a queer Teddy-díjjal távozhatott a fesztiválról.

A fődíjnak számító Arany Medvét a norvég Dag Johan Haugerud Dreams (Sex Love) című drámája nyerte. Ez egy tinédzserlányról szól, aki beleszeret franciatanárnőjébe. Ez a rendező szexről és szerelemről szóló trilógiájának záródarabja: a Sex című első rész tavaly a Panorama szekcióban versenyzett Berlinben, a Love című második epizódot pedig szintén tavaly mutatták be Velencében, ahol az Arany Oroszlánért versenyzett.

A Berlinale színészdíjai 2021 óta gendersemlegesek (hasonlóan a független Indepedent Spirit Awardhoz vagy Gotham Awardhoz), így nincsenek női-férfi kategóriák, csak egy-egy díjat osztanak ki a fő- és mellékszereplőknek. Előbbit Rose Byrne nyerte el az If I Had Legs I’d Kick Youért, amely az egész seregszemle egyik legnagyobb hírverést kapó filmje volt. A drámában Bryne egy Linda nevű nőt alakít, akinek egyszerre kell megbirkóznia gyereke rejtélyes betegségével, a férje hiányával, egy eltűnt személlyel és a terapeutájához fűződő egyre ellenségesebb kapcsolatával. A színésznőt eddig főleg olyan könnyedebb szerepeiről ismerhettük, mint amit a Rossz szomszédságban, A meztelen Julietben vagy a Szigorúan barátság című sorozatban alakított, Mary Bronstein filmje viszont könnyen lehet, hogy végre komolyabb elismerést hoz majd neki.

A legjobb mellékszereplő az elmúlt évek egyik legfelkapottabb színésze, Andrew Scott (RIPLEY, Mind idegenek vagyunk, Bolhafészek) lett Richard Linklater új filmjéért, a Blue Moonért. Ez Lorenz Hart dalszövegíróról és arról szól, hogyan küzdött Hart az alkoholizmussal és depresszióval, miközben összeállt az Oklahoma! című musical. Scott Richard Rodgerst alakítja, aki a Broadway-darab zenéjét szerezte.

Ugyancsak díjjal távozhatott a kortárs román film fenegyereke, Radu Jude, akinek legújabb filmje, a Kontinental ’25 a legjobb forgatókönyv díját nyerte el. Ennek főszereplője, a Tompa Eszter által alakított Orsolya egy végrehajtó, akinek hatalmas morális problémával kell szembenéznie egy férfi kilakoltatásakor. Jude 2021-ben a Zűrös kettyintés, avagy pornó a diliházbannal egyszer már elnyerte a Berlinale fődíját, ezzel együtt Románia már négyszer próbált a rendező filmjeivel az Oscarra nevezni – legutóbb a tavalyi díjátadóra a Ne várjatok túl sokat a világvégétől című filmmel – ám eddig sikertelenül. A Kontinental ’25-nek a Mozinet személyében máris van magyar forgalmazója, így biztos, hogy mi is láthatjuk majd a moziban.

A legjobb rendezőnek járó Ezüst Medvét Hou Meng nyerte a Living the Land című filmért. Ez 1991-ben a vidéki Kínában játszódik, amikor a falusiak többsége nagyvárosokba vándorolt a jobb munkalehetőségek miatt, ám a tízéves Chuang szülőfalujában maradt.

A zsűri nagydíját Gabriel Mascaro The Blue Trail című utópiája nyerte, mely egy olyan világban játszódik, amikor az időseket távoli kolóniában gyűjtik össze. Ugyancsak a zsűri díját nyerte el az argentin Iván Fund The Message című fantasyja, melynek főszereplője egy kislány, aki képes az állatok gondolataiban olvasni.

Tavaly a fesztivál fődíját egy rendhagyó dokumentumfilm, Mati Diop Dahomey-ja nyerte, amely nemcsak a dokuk között, hanem mint Szenegál nevezettje is harcba szállt az Oscarért – ám egyik kategóriában sem kapott jelölést. Idén egyetlen dokumentumfilmet mutattak be a Berlinalén: ez volt a Timestamp, amely azt mutatja be, hogyan próbálják folytatni az oktatást a háború tépázta Ukrajnában. Kateryna Gornostai alkotását jelölték ugyan az Arany Medvére, ám végül nem kapott díjat.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.

A Mi Hazánk és a birodalom

A Fidesz főleg az orosz kapcsolat gazdasági előnyeit hangsúlyozza, Toroczkai László szélsőjobboldali pártja viszont az ideo­lógia terjesztésében vállal nagy szerepet. A párt­elnök nemrég Szocsiban találkozott Dmitrij Medvegyevvel, de egyébként is régóta jól érzi magát oroszok közt.