Film

Nyílt titkok

  • 2020. november 15.

Mikrofilm

Az asztalra helyezett, kihangosított mobiltelefonjaikkal a kapcsolatok őszinteségét demonstrálni akaró, de végül minden fronton kudarcot valló baráti társaság története úgy látszik, megunhatatlan. Várom már a fesztivált, amelyen kizárólag Paolo Genovese Teljesen idegenek c. sikerfilmjének (2016) remake-jei indulnak a fődíjért. Az eredetinél jobbat produkáló magyar versenyző (miszerint BÚÉK, Goda Krisztina feldolgozása, 2018) például jó esélyekkel indulna. A túlfeszített francia (Le jeu, Fred Cavayé, 2018) bezzeg csak a zsűri szokásos részrehajlásában bízhatna. A német kópia (ez volna a Nyílt titkok, 2019) meg még abban sem. Náluk az összejövetel kulturáltan, de kissé vértelenül csődöl be. Korrekt tévéjátékként funkcionál az amúgy jól alakítható tragikomédia. Jobban kidomborodik benne a történet eleve meglévő, de apró játékokkal eltüntethető kiszámítottsága. A többi verzióhoz képest az egyetlen újítás (a korábban a színvonaltalan, ám sikeres Fák jú, tanár úr! két folytatását is jegyző) Bora Dagtekin rendező részéről a film zárlatának semmiből sem következő, erőltetett optimizmusa, amely az eredeti elgondolás csekélyke mélységét is gondosan betemeti, hadd legyen minden tekintetben lapos a végtermék.

Az egyetlen kérdés az, hogy – ha már a nemzeti verziók úgyis azért készültek, hogy a helybéli célközönség valamelyest saját életének kulisszáira ismerhessen a nagyon is multikompatibilis sztoriban – vajon minek kell idehaza forgalmazni ezt a teljesen érdektelen produkciót.

Forgalmazza a Prorom Entertainment

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.