Az On the Spot készítői: "Valaminek a végét és a kezdetét is jelenti ez a film"

Mikrofilm

A 10 éves On the Spot készítői nagy vállalást tettek: iskoláztatnak egy etióp kislányt. De nem ám saját ötlettől vezérelve. Cseke Eszter és S. Takács András szép és bonyolult sztoriba keveredett. Gyerekvállalásról, népességnövelő propagandáról, de saját szüléstörténetükről is beszéltek.

10 éves az On the Spot. Cseke Eszter és S. Takács András filmkészítők munkával ünnepelnek: készül az első egész estés dokumentumfilmjük, és lesz még egy munkájuk Geréb Ágnesről is. Gyerekvállalásról, népességnövelő propagandáról, valamint a Másállapotot a Szülészetben nevű mozgalomról beszélgettünk. De elmesélték saját szüléstörténetüket is.

*

7 éve az etióp szavanna egyik kunyhójában a kamerájuk előtt született egy kislány, akit Eszterről neveztek el. Az apa kérésére tettek egy ígéretet, ezért visszatértek, hogy teljesítsék azt.

A jubileum alkalmából bemutatott az Esther, a törzs lánya című új filmjük az emberiség bölcsőjében, az Omo völgyében többek között egy gyerek nagy lehetőségéről, a törzs életének alakulásáról szól. Már elérhető a Telekom Videótékájában.

Ízelítő az interjúból:

MN: One World Family címen forgattatok websorozatot. Miért volt fontos, hogy bemutassátok, világszerte hogyan nevelik, szeretik, féltik az emberek a gyerekeiket?

CSE: Nagyon organikusan kerültünk bele ebbe a történetbe azzal, hogy családdá váltunk, már hárman járjuk a világot. Arra lettünk figyelmesek, hogy a kisfiunk Afrikától Ázsiáig sehol sem akad fenn azon, hogy az embereknek más színű a bőrük, és, mondjuk, másképpen imádkoznak. A legszebb pedig az volt, hogy felé is ugyanilyen szabadon közelednek az emberek a tibetiektől az indiaiakig. Tátott szájjal figyeltük, milyen magától értetődően kommunikálnak egymással a totyogók, néha egész extrém helyzetben is, amikor például a vedda törzshöz jutottunk el, és azt láttuk, velük jött ki a legjobban, a humorérzéktől kezdve minden klappolt, pedig semmiféle közös nyelvet nem beszéltek. Sokszor alakult úgy, hogy a forgatásaink során óhatatlanul azt is filmezni kezdtük, hogy mi történik a gyerekünk körül. Új dimenzió volt az is, ahogy szülőként más gyerekek szüleivel közös nyelvet beszéltünk, teljesen más frekvencián értettük meg egymást, függetlenül attól, honnan jöttünk.

STA: Ezek vagyunk most. Családként utazunk, és családról családra olyan dolgokba botlunk, melyek fantasztikusak, inspirálóak. Manapság nagyon sok minden arról szól, mi minden választ minket el a különböző kultúráktól. De azt láttuk a saját 3 éves gyerekünkön, hogy mindegy, hogy a játszótársa a vedda törzs tagja, izraeli vagy thai, ugyanolyan jól érezte magát velük, mert értették egymást. Úgy gondoltuk, ezt azért jó, ha tudatosítjuk. Nagy élmény volt, hogy mielőtt megtanuljuk a nyelveinket, színeinket, a különbségeinket, és mindannyian valamilyen előítéletet nevelünk a gyerekünkbe, van egy alaptextúra, ami összeköt.

(...)

false

 

Fotó: Németh Dániel

MN: Magyarországon a kormánypropaganda épp a gyerekvállalást népszerűsíti.

CSE: Ezt is szeretném személyes szinten tartani, és nem valakinek az elvárásai alapján élni az életemet. Főleg nőként nem szeretnék kvótákat teljesíteni. A gyerekvállalás csodálatos dolog, nekem.

STA: Nekem is az.

CSE: A saját bőrömön már most is érzem, mekkora vállalás, milyen tudathasadás néha, hogy dokumentumfilmes és anyuka is vagyok egyszerre. És oké, hogy olyan szerencsés helyzetben vagyunk, hogy vihetjük magunkkal mindenhová a gyerekünket, nem kellett a munkám és a gyerekem között választanom, mint nagyon sok nőnek, de attól ez még rohadt nehéz.

STA: Mi ezt a propagandát már rég elkezdtük egyébként. A 2015-ös születés évad után konkrétan születtek gyerekek. Az összes médiaügynökséget megelőztük ebben a tenderben, csak nem vették észre. Több magyar lett. Az utcán rendre megállítanak emberek a hozzánk is kötődő sztorijaikkal, szülész- és bábaképzésen, sőt meddőségi tanácsadás és pszichoterápia során is használták már e filmeket.

A Magyar Narancs 2019. november 7-i lapszámában olvasható teljes interjút és sok más érdekes tartalmat keresse az újságárusoknál.  Ha előfizetne az újságra, itt megteheti.

Magyar Narancs

Nagyon sokat hoz! Fizessen elő, és ajándékba parádés kedvezményeket nyújtó Magyar Narancs olvasókártyát küldünk! Részletek Előfizetés-vásárlásáról azonnal e-mailes visszaigazolást küldünk Önnek. Ajánlatunk csak belföldi előfizetés esetén érvényes. Külföldi kézbesítési cím esetén lapunkat megrendelheti a hirlapelofizetes [at] posta [dot] hu e-mail címen. A Magyar Narancs digitális változata olvasható okostelefonon, tableten, személyi számítógépen, és a vasalón is dolgozunk!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.