Valós idejű, látszólag vágás nélküli drámát forgatott az I. világháborúról Sam Mendes

  • Szabó Ádám
  • 2019. november 5.

Mikrofilm

Az 1917 két fiatal brit katonáról szól, akiket megbíznak, hogy az ellenséges vonalon át kézbesítsenek egy üzenetet.

A II. világháborúról annyi film készült már, hogy nem győzzük nyomon követni, az első világégés viszont még nem számít ennyire lerágott csontnak. Sam Mendesnek azonban maga a téma úgy néz ki, nem volt elég kihívás: úgy döntött, „vágás nélkül”, „egyetlen felvétellel” forgat epikus háborús mozit róla. Az 1917 kétségkívül az utóbbi idők egyik legambiciózusabb vállalkozása, a most kijött magyar nyelvű előzetes alapján pedig az év legnagyobb durranása is lehet.

A sztori két fiatal brit katonáról szól, akiket azzal bíznak meg, hogy az ellenséges vonalon át kézbesítsenek egy üzenetet bajtársaiknak. 1600 társuk élete is ezen múlik, a küldetésre pedig egyetlen napjuk van. A film 1 óra 50 perces hossza

végig valós időben pörög,

nincsenek ugrások és vágások. „Érzelmi döntés volt” – magyarázta a rendező a Vanity Fairnek, miért döntött e megoldás mellett. „Minden lépésüknél ott akartam utazni ezek mellett az emberek mellett, és együtt lélegezni velük”.

Ehhez persze elengedhetetlen volt a szoros kreatív kapcsolat az operatőrrel – Roger Deakins a szakma egyik legnagyobb veteránja, aki épp tavaly nyert Oscar-díjat a Szárnyas fejvadász 2049-ért, 13. jelölését díjra váltva. „Rogernek sikerült elérnie, hogy a kamera a harmadik főszereplővé váljon.” Ennek ellenére Mendes szerint, ha a nézőket nem a főhősök és a cselekmény köti le, hanem az operatőri technika, akkor kudarcot vallottak. A filmet persze nem egyetlen felvétellel vették fel (arra is van példa, legutóbb a 2015-ös német Victoria volt ilyen) –

a vágásokat gondosan elrejtették,

de hogy hol, azt persze az alkotók nem akarták elárulni. Hitchcock ilyen technikával forgatta a Kötelet 1948-ban, legutóbb pedig a Birdman című Oscar-díjas mozi forgott hasonló módon. Az 1917 ezekkel ellentétben nem egy limitált helyszíneken játszódó film, hanem egy igazi epikus háborús mozi – ilyet még nem készítettek.

false

Joe Wright 2007-es Vágy és vezeklésében egyetlen látványosabb jelenetet vett fel vágások nélkül, a megoldástól pedig mindenki odáig volt – Mendes most ezt az élményt igyekszik a köbre emelni.A film két főszerepében George MacKay és Dean-Charles Chapman látható, mellettük feltűnik még Benedict Cumberbatch, Colin Firth és Richard Madden is. Az 1917-et Amerikában december 25-én mutatják be, várhatóan ezután debütál nálunk is.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.