Valós idejű, látszólag vágás nélküli drámát forgatott az I. világháborúról Sam Mendes

  • Szabó Ádám
  • 2019. november 5.

Mikrofilm

Az 1917 két fiatal brit katonáról szól, akiket megbíznak, hogy az ellenséges vonalon át kézbesítsenek egy üzenetet.

A II. világháborúról annyi film készült már, hogy nem győzzük nyomon követni, az első világégés viszont még nem számít ennyire lerágott csontnak. Sam Mendesnek azonban maga a téma úgy néz ki, nem volt elég kihívás: úgy döntött, „vágás nélkül”, „egyetlen felvétellel” forgat epikus háborús mozit róla. Az 1917 kétségkívül az utóbbi idők egyik legambiciózusabb vállalkozása, a most kijött magyar nyelvű előzetes alapján pedig az év legnagyobb durranása is lehet.

A sztori két fiatal brit katonáról szól, akiket azzal bíznak meg, hogy az ellenséges vonalon át kézbesítsenek egy üzenetet bajtársaiknak. 1600 társuk élete is ezen múlik, a küldetésre pedig egyetlen napjuk van. A film 1 óra 50 perces hossza

végig valós időben pörög,

nincsenek ugrások és vágások. „Érzelmi döntés volt” – magyarázta a rendező a Vanity Fairnek, miért döntött e megoldás mellett. „Minden lépésüknél ott akartam utazni ezek mellett az emberek mellett, és együtt lélegezni velük”.

Ehhez persze elengedhetetlen volt a szoros kreatív kapcsolat az operatőrrel – Roger Deakins a szakma egyik legnagyobb veteránja, aki épp tavaly nyert Oscar-díjat a Szárnyas fejvadász 2049-ért, 13. jelölését díjra váltva. „Rogernek sikerült elérnie, hogy a kamera a harmadik főszereplővé váljon.” Ennek ellenére Mendes szerint, ha a nézőket nem a főhősök és a cselekmény köti le, hanem az operatőri technika, akkor kudarcot vallottak. A filmet persze nem egyetlen felvétellel vették fel (arra is van példa, legutóbb a 2015-ös német Victoria volt ilyen) –

a vágásokat gondosan elrejtették,

de hogy hol, azt persze az alkotók nem akarták elárulni. Hitchcock ilyen technikával forgatta a Kötelet 1948-ban, legutóbb pedig a Birdman című Oscar-díjas mozi forgott hasonló módon. Az 1917 ezekkel ellentétben nem egy limitált helyszíneken játszódó film, hanem egy igazi epikus háborús mozi – ilyet még nem készítettek.

false

Joe Wright 2007-es Vágy és vezeklésében egyetlen látványosabb jelenetet vett fel vágások nélkül, a megoldástól pedig mindenki odáig volt – Mendes most ezt az élményt igyekszik a köbre emelni.A film két főszerepében George MacKay és Dean-Charles Chapman látható, mellettük feltűnik még Benedict Cumberbatch, Colin Firth és Richard Madden is. Az 1917-et Amerikában december 25-én mutatják be, várhatóan ezután debütál nálunk is.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.