Ostoba poénok és inkompetens tanárok: a németek elkészítették a nyár legkegyetlenebb vígjátékát

  • Gera Márton
  • 2018. augusztus 26.

Mikrofilm

A Fák jú, Tanár úr! 3-nak semmiképp sem lett volna szabad elkészülnie. Mégis itt van, csak épp a poénokat nem találni benne.

Hazai szemmel minimum meglepőnek tűnhet, de a németeknél a Fák jú, Tanár úr! igazi sikerszéria volt: az első rész például 2013-ban a legnézettebb film lett a németországi mozikban, és így nem annyira meglepő, hogy folytatták az iskolás, gyermeteg poénokkal operáló vígjátékot, és két évvel a második rész után nekiálltak a harmadiknak is. A filmsorozat sikere tényleg érhetetlen, mert igazán jó poénok alig-alig voltak az eddigi két epizódban, és csupán a szokásos sulis alaphelyzetet melegítették fel, miszerint a kevésbé felkészült tanár kénytelen a kevésbé felkészült diákokat tanítani.

Fák jú, Tanár úr! 3. (16) hivatalos magyar nyelvű előzetes

Új tanév - új problémák. Zeki Miller (Elyas M'Barek) pedig megint egy stresszes év elé néz a Göthe középiskolában. A pályaválasztási tanácsadó finoman szólva sem kecsegteti fényes jövővel a káosz osztály egyetlen tagját sem, ezért Chantal, Danger, Burak és Zeynep teljesen letörnek.

Mivel a Fák jú, Tanár úr! eljutott a harmadik részig, a készítők alighanem érezték, hogy az iskolás alapszituációkon túl (szerelem a tanári kar tagjai között, a renitens gyerekek is kezelhetővé válnak, sőt a tanár is elkezd felelősséget vállalni értük) érdemes volna valami mást is mutatni, így most némileg komolyabbra vették a figurát. Van felkészülés érettségire, helyenként megpendítenek komoly témákat, és amikor az iskola bezárása kerül elő, akkor persze a magyar néző is nagyban bólogat, hogy milyen ismerős a helyzet. De a körülbelül kétórás filmről hamar kiderül, hogy ezek a témák csak tessék-lássék módon vannak jelen, Bora Dagtekin rendező szerette volna letudni a kötelező köröket, amik egy széria harmadik részének elkészítésével járnak.

false

Ami viszont a kötelező körökön túl van, az sem annyira meggyőző, a Fák jú, Tanár úr! ugyanis látványosan ismétli önmagát, és ha kicsit más kontextusban, de igyekszik az eddig már ellőtt bolondozásokat felmelegíteni. Hangos, sokszor igen kellemetlen film ez, melyen persze olykor mosolyogni is lehet, mert nem kell ahhoz iskolában tanítani, hogy kinevessük a tanári kar inkompetenciáját. Csak hát sok a poénnak nevezett ostobaság, és a film utolsó negyven perce annyira idegennek hat minden szempontból, hogy ekkor már menekülne a teremből az ember. Úgy tűnik ugyanakkor, hogy a készítők a realitásokkal azért tisztában vannak: a Fák jú, Tanár úr! a harmadik résszel befejeződik.

Kövesse a Magyar Narancs filmes blogját, a Mikrofilmet, amely rendszeresen új tartalommal jelentkezik. Ajánlók, előzetesek, toplisták, és még sok minden más a Mikrofilmen!

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.