Ostoba poénok és inkompetens tanárok: a németek elkészítették a nyár legkegyetlenebb vígjátékát

  • Gera Márton
  • 2018. augusztus 26.

Mikrofilm

A Fák jú, Tanár úr! 3-nak semmiképp sem lett volna szabad elkészülnie. Mégis itt van, csak épp a poénokat nem találni benne.

Hazai szemmel minimum meglepőnek tűnhet, de a németeknél a Fák jú, Tanár úr! igazi sikerszéria volt: az első rész például 2013-ban a legnézettebb film lett a németországi mozikban, és így nem annyira meglepő, hogy folytatták az iskolás, gyermeteg poénokkal operáló vígjátékot, és két évvel a második rész után nekiálltak a harmadiknak is. A filmsorozat sikere tényleg érhetetlen, mert igazán jó poénok alig-alig voltak az eddigi két epizódban, és csupán a szokásos sulis alaphelyzetet melegítették fel, miszerint a kevésbé felkészült tanár kénytelen a kevésbé felkészült diákokat tanítani.

Fák jú, Tanár úr! 3. (16) hivatalos magyar nyelvű előzetes

Új tanév - új problémák. Zeki Miller (Elyas M'Barek) pedig megint egy stresszes év elé néz a Göthe középiskolában. A pályaválasztási tanácsadó finoman szólva sem kecsegteti fényes jövővel a káosz osztály egyetlen tagját sem, ezért Chantal, Danger, Burak és Zeynep teljesen letörnek.

Mivel a Fák jú, Tanár úr! eljutott a harmadik részig, a készítők alighanem érezték, hogy az iskolás alapszituációkon túl (szerelem a tanári kar tagjai között, a renitens gyerekek is kezelhetővé válnak, sőt a tanár is elkezd felelősséget vállalni értük) érdemes volna valami mást is mutatni, így most némileg komolyabbra vették a figurát. Van felkészülés érettségire, helyenként megpendítenek komoly témákat, és amikor az iskola bezárása kerül elő, akkor persze a magyar néző is nagyban bólogat, hogy milyen ismerős a helyzet. De a körülbelül kétórás filmről hamar kiderül, hogy ezek a témák csak tessék-lássék módon vannak jelen, Bora Dagtekin rendező szerette volna letudni a kötelező köröket, amik egy széria harmadik részének elkészítésével járnak.

false

Ami viszont a kötelező körökön túl van, az sem annyira meggyőző, a Fák jú, Tanár úr! ugyanis látványosan ismétli önmagát, és ha kicsit más kontextusban, de igyekszik az eddig már ellőtt bolondozásokat felmelegíteni. Hangos, sokszor igen kellemetlen film ez, melyen persze olykor mosolyogni is lehet, mert nem kell ahhoz iskolában tanítani, hogy kinevessük a tanári kar inkompetenciáját. Csak hát sok a poénnak nevezett ostobaság, és a film utolsó negyven perce annyira idegennek hat minden szempontból, hogy ekkor már menekülne a teremből az ember. Úgy tűnik ugyanakkor, hogy a készítők a realitásokkal azért tisztában vannak: a Fák jú, Tanár úr! a harmadik résszel befejeződik.

Kövesse a Magyar Narancs filmes blogját, a Mikrofilmet, amely rendszeresen új tartalommal jelentkezik. Ajánlók, előzetesek, toplisták, és még sok minden más a Mikrofilmen!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.