Tévésorozat

Our Planet

  • - svébis -
  • 2019. november 17.

Mikrofilm

Hol vannak már a hatvanas évek, amikor Cousteau kapitány úgy mutatta be a vizek mélyén élő halakat, hogy bevágott egy dinamitot az óceánba, és a felszínre bukó döglött állatokat vette sorra, mint egy tömeggyilkos biológiatanár. David Attenborough kamerája már nagy felbontásban pásztázza az óceánok mélyét. De nem csak ezért környezetbarát az Our Planet.

A nyolcrészes széria élőhelyekre bontva mutatja be az állatfajok kooperációját egymással és környezetükkel. A hangsúly elsősorban azon a kényes egyensúlyon van, amit bármelyik résztvevő hiánya felboríthat. Attenborough úgy mutatja be a klímaváltozás, a természettel szembeni emberi túlkapások következményeit, hogy nem a tragédiáról beszél, hanem arról, hogy mit veszíthetünk. A rendkívüli képsorok – melyek műholdfelvételeken, máskor a leopárd ivóhelyére vagy akár egy hangyaboly legmélyére csempészett kamerán keresztül mutatják be bolygónk működését – azt hivatottak tolmácsolni, hogy a kihalóban lévő állatfajok, az egyre fogyatkozó természetes élőhelyek mennyi lenyűgöző, ismeretlen csodát rejtenek magukban.

Persze azért nem kíméli a nézőt sem, a dramaturgia felépítése egy idő után kiszámítható, ám egyáltalán nem unalmas: miután Attenborough bemutatta, hogyan hatnak egymásra a természeti jelenségek, a környezet és az élőlények, belevág a lényegbe, vagyis hol borult meg ez az egész, elsősorban az emberi beavatkozás miatt. De nem áll meg itt, tanulság és követendő példa is akad, hiszen ahol lehetősége van a természetnek, hogy helyreálljon, ott hamar képes regenerálódni.

Elérhető a Netflixen

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.