Film

A lelőhely

  • 2019. november 17.

Mikrofilm

Bármelyik szakközépiskolai videószakkör háziversenyén jó eséllyel indulna ez a totális outsiderségét büszkén felvállaló amerikai retro sci-fi. Mondjuk az, hogy „sci-fi”, durva sértés a műfajjal szemben. Viszont retro. Egyfelől pont olyan, mint egy ötvenes években készült western: leszálló ág, már csak a klisék tartják össze az aranyásós sztorit, amelyben a védtelen leányka kapzsi apja gyilkosával kénytelen összefogni, hogy megszerezzék a kincset a veszélyes őslakosok és kóborló törvényen kívüliek lakta vad vidéken, s visszaevickéljenek valahogy a civilizációba a zsákmánnyal. Részletkérdés, hogy lóhát helyett űrkapszulában közlekednek és nem Colttal, hanem valami béna űrfegyverrel tüzelnek a különben totál indiánoknak kinéző nem indiánokra. Másfelől meg a film pont olyan, mint egy hetvenes években készült, egzotikus nevű, távoli bolygón játszódó szovjet ifjúsági film. Páfrányok és liánok közt gázolnak a kincskeresők jelmezkölcsönzői szkafanderekben és közben áltudományos hülyeségeket halandzsáznak vérkomolyan, mert egy távoli bolygón így dukál.

Ilyen kondíciókkal paródiát lehetett volna készíteni, de az a gyanúm, hogy a vicces jelenetek nem szándékosan azok. A filmrendezni összeállt haverok nyilván állati jól érezték magukat a röhejes fordulatok és szituációk kiötlése közben, és biztos a forgatáson is nagyon király volt azt kiabálni, hogy „action” meg „cut”, nem is beszélve a jól végzett munka utáni buliról. Nézni a végeredményt viszont eleinte fárasztó, aztán idegesítő, végül az ember már csak a menekülésre tud gondolni.

Forgalmazza a Pannonia Entertainment

 

Figyelmébe ajánljuk

Miért nem akar tűzszünetet Orbán Ukrajnában?

A miniszterelnök megtorpedózta az Ukrajnával kapcsolatos uniós nyilatkozatot, magyarázata enyhén szólva zavaros és ellentmondásos. Ha pénteken Alaszkában Trump fejében a szilvakompót éppen olyan irányba billenne, amely a szilárd európai állásponthoz közeli, akkor egyre komolyabban tétetik fel a kérdés: valójában ki akarja a háború folytatását?

Holt lelkek társasága

  • - turcsányi -

A gengszterfilm halott, halottabb már nem is lehetne. De milyen is lehetne a gengszterfilm? Nyugdíjas? Persze, hogy halott.

Kaptunk vonalat

Napjainkban mindannyiunk zsebében ott lapul minimum egy okostelefonnak csúfolt szuperszámítógép, és távoli emléknek tűnik ama hőskor, amikor a mai szórakoztatóelektronikai csúcsmodelleknél úgymond butább, de valójában nagyon is okos és rafinált eszközök segítségével értük el egymást.

Bobby a zuhany alatt

Úgy kezdődik minden, mint egy Rejtő-regényben. Gortva Fülöp, akit délvidéki szülőföldjén „Fulop”-nek anyakönyveztek, és akit idegen földön mindenki (angol vagy francia kiejtéssel) Philippe-nek szólít, de magát leginkább a becenevén, Golyóként határozza meg, Pocok gúnynévvel illetett barátjával Miamiban – pontosabban az attól kissé északra fekvő Fort Lauderdale kikötőjében – felszáll a Fantastic Voyage luxushajóra.

„Ez a háború köde”

Egyre többen beszélnek Izrael gázai hadműveleteiről népirtásként, de a szó köznapi használata elfedi a nemzetközi jogi fogalom definíció szerinti tartalmát. A szakértő ráadásul úgy véli, ha csak erről folyik vita, szem elől tévesztjük azokat a háborús bűnöket és jogsértéseket, amelyek éppúgy a palesztin emberek szenvedéseit okozzák.