Vlagyimir Putyin, Jackie Chan, Lionel Messi, a marokkói és a szaúdi uralkodó, Boldvai László egykori MSZP-s politikus felesége – hogy mi köti őket össze? Mind érintve voltak a pár éve kirobbant Panama-iratok ügyében. A nagypályás adóelkerülést leleplező papírokból a pár évente visszavonuló műfajkaméleon, Steven Soderbergh rendezett filmet, mely ironikus módon pont olyan, mint valami filmes pénzmosó: a töménytelen pénzzel rendelkező Netflix finanszírozta, a kamera előtt és mögött is óriási sztárok állnak – amit viszont prezentálnak, az nem több, mint szatírának bélyegzett alibizés.
Az offshore-ozás legalább annyira összetett, mint amennyire egyszerű sport – mindebből a filmbe annyi jutott, hogy a bankok, biztosítók és úgy általában minden pénzzel foglalkozó ember és szervezet velejéig romlott, vagy ha nem, hát majd a lóvétól azzá válik. A Pénzmosó az affektáló Gary Oldmannel és Antonio Banderasszal kezd, akik A nagy dobás után szabadon egyenesen nekünk magyaráznak – a cserekereskedelemtől indulva szájbarágós bakugrásokkal jutnak el az adóelkerülésig. Közben egy másik sztori is pereg: ebben Meryl Streep harcol a biztosítókkal, majd a Karib-tenger adóparadicsomaival, amiért senki sem akar fizetni a hajóbalesetben elhunyt férje után. Soderbergh eddig pont ebben volt zseniális: apró, személyes drámákkal mutatott rá nagyobb összefüggésekre, és adott látleletet olyan összetett témákról, mint a drogok (Traffic), vagy éppen a kapzsi nagyvállalatok (Erin Brokovich). A Pénzmosóban sehol sincs a rendező jobb filmjeire jellemző stílus vagy feszesség.
Elérhető a Netflixen
