Saját animációs filmstúdiót gründol a Nintendo

  • narancs.hu
  • 2022. július 19.

Mikrofilm

Megunták, hogy Mariót és társait más stúdióknak licenszelik.

Gőzerővel készül Mario legújabb animációs filmadaptációja, melynek főszereplője, Chris Pratt már a bemutató előtt kivívta a rajongók haragját. Ebben a cikkben számoltunk be erről, valamint „a legutáltabb Chris” kálváriájáról. A Nintendót azonban mindez nem bizonytalanította el: a hírek szerint animációs filmstúdiót akarnak létrehozni, hogy ezután saját nevük és logójuk alatt készíthessék el játékaik filmadaptációit. Ennek érdekében megvásárolták a Dynamo Pictures Inc. nevű vizuálistartalom-gyártó céget, amelyet októberben már át is neveznének Nintendo Pictures-re.

Nem ők az egyetlen játékstúdió, akik saját kezükbe vették az adaptációkat. Ugyanígy tett a Sony is, amely egyik legnagyobb playstationös sikerét, az Unchartedot már a PlayStation Production stúdió égisze alatt készítette el – ezt mindössze három éve alapították, és a jövőben olyan címekkel érkezik a mozikba, mint a Gran Turismo, a Ghost of Tsushima vagy a Jak és Dayter, míg az HBO jövőre mutatja be a The Last of Us adaptációjukat.

Videojátékokat vászonra álmodni sokáig elátkozott vállalkozásnak számított, elég csak ha Uwe Boll borzalmaira (Egyedül a sötétben, BloodRayne, Postal, Far Cry) gondolnunk, vagy épp a Mario első filmes próbálkozására 1993-ban. Az elmúlt években azonban több, tisztesnek tartott adaptáció született: a már említett Uncharted ugyan nem termelt annyi pénzt, mint remélték, ám a rajongók így is szerették; a Pokémon: Pikachu, a detektív viszont szépen teljesített, a Sonic, a sündisznót pedig azért zárták kegyeikbe a fanok, mert a stúdió a kérésükre még a főhős kinézetét is megváltoztatta. Mindezt a pénztáraknál hálálták meg, ennek köszönhető, hogy idén már a folytatást is bemutatták.

A Nintendo játékaiból is számtalanszor készült film, animáció vagy sorozat (Pikachu-film mellett csak Pokémon-meséből több mint húszat mutattak be), a cég azonban a fenti sikerek miatt úgy döntött, a jövőben inkább saját berkein belül készíti el animációs adaptációit. Ez azonban nem jelenti azt, hogy innentől kezdve futószalagon érkeznek majd a Zelda- és egyéb Nintendós filmek. A most felvásárolt stúdió ugyanis főleg videójátékok és tévésorozatok animált betétjeivel foglalkozik – kérdés, a Nintendo is megmarad ennél, nagyobb részt vállal majd a jövőben a filmkészítésben, esetleg önálló projekteket is tervez majd. Az azonban biztos, hogy innentől több beleszólást akarnak majd karaktereik sorsába.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.